Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2011. október 29., szombat

Bent a KCs, és a...

Szóval akkor írunk blogot, mikor már nem is tudjuk, mit lehetne még csinálni. Íme, megérkeztem én is ebbe a csoportba, hajrá, hajrá.
Mielőtt még nagyra nyílna az én szemem is az előző mondattól, elmondanám hogy helyzetem hasonlít a majdnem tetten ért szeretőéhez, amelyik a frissen kívülről bezárt szekrényben eszi a meszet, bújt vóna a zannyáva, hova! A tennivalóm a nappali asztalán hever, a nappali egyenlő KCs délutáni bubukáló birodalmával, tehát nuku. Névjegykártya, rajta e-mail cím, odaát várják a levelem, haha.
Nem bírom, hogy nincs már LO pötyögés (csak jövő héten derül ki, hogy kell belekezdeni a diszi következő munkafázisába), csak mailezgetés ide meg oda, publikáció korrektúrája, szintén. Tisztára lötyögök, mint valami Frau Aszaltszilva Exhájgombóc. Persze, kényszeres munkamániás vagyok, nekem is leesett már, de most micsináljak. Majd olvasni fogok. Vajmi :-)

2011. október 26., szerda

Nemzeti ünnep

Úgy gondoltam, hogy megünnepelni való a mai nap. Először is, nem volt reggel mise amin játszani kellett volna. Kereszténynek mondható egyházzenésznek tartom magamat. Ööö, elméletileg. Kezd lassan elegem lenni a mindenkori vasárnapból. Na ja... egy itteni nemzeti ünnep a vasárnaphoz képest aranyat ér. Még ha este kóruspróbát is kell tartanom.
Szóval délelőtti programként beraktuk KCs-vel az Üsztürüt és "megosztrákoltuk". Szökött is a gyermek rendesen. Aztán kenyeret kavartam holmi langyi ausztropop mellett. Harmadik zenei élményem még nem volt. Majd este. (Höhö. Ha úgy mennek a dógok, ahogy a dómképellmájszter mongya, akkor emez zenei élményt nemsokára papíron is megcsodálhatjátok. Nyomtatva. Doblingernél, basszus!)
Amúgy elgondoltuk, hogy nem is emlékszünk már, mikor sétáltunk hármasban utoljára, bár az idő aligha volt sétának való. Mire hazaértünk a parkból, koloncokban lógott rólunk a sár, a Kaktusz ruhája meg használhatatlanná vált a sok 24-es bakancsnyomtól.
Jó ez a mai nap. Szeret engem ez az ország. Peace, man!

2011. október 25., kedd

Bűvös mondat... :-)))


Et sic laus deo explicit pars hyemalis quae est ultima huius breuiarii.

2011. október 23., vasárnap

Mikor írunk blogot?

Az a nagy helyzet, hogy most igazából egy nagy zaba után vagyok, még ha okosan is szerveztem meg a gyomrom leterhelését (ezen azt kell érteni, hogy gyerekkel mentünkforma bábicához, s mikor letudtuk a májgombóclevest, éppen beérkeztünk az alvászónába, gyereket haza, és amíg egyik dekkolt otthon, a másik evett még egy fogást, aztán cseréltünk, tehát tényleg optimális meg sejde volt, de...). Akkor írunk blogot, mikor emésztünk.
Még az is a helyzet, hogy vasárnap van. Dolgoztam egy adagot (mise), és még egyet (bábicánál kísértem zongorán, amit a vendégeknek kornyikáltam). Kéne írni a diszibe is egy kört, Rőtmalaccal holnap kell egyeztetnem időpont végett etc..etc.. Tehát akkor írunk blogot, amikor dolgoznunk kéne a számítógépen.
Csak akkor nem, amikor. Csakerak.

2011. október 16., vasárnap

Elhagytam a 270v-t

...avagy készítem a lelkem... a cél: 284v.

2011. október 14., péntek

Őszi tatás-mamás

Kaktusz: "Itt van a fekély, itt van újra..."
Én meg a reumámmal kénlódok. A "húsz év múlva"-forgatókönyvvel itt most nem akarok senkit se fárasztani...
Nota bene: a tyúkszemem még csak lapít a tudatalattijában, de ami késik...

2011. október 12., szerda

Nózi

Pont amikor új portfólióra készültünk, jött le KCs orráról a plezúr... Jaj, jaj. Ő persze messze nem veszi ilyen tragikusan a dolgokat. Na, most pont olyan, mint egy bohóc. Egy igazi. Ha velem történt volna, már oda s vissza lennék. Hogyismondják, eborr beforr? valami ilyesmi. S ő meg persze vigyorog rajta...

2011. október 7., péntek

Kontraszt

Tegnap még húsz fok volt Máriazellben, ma meg kettő. Itt se valami fügefalevéllebegtető a kinti hőmérséklet, a bentire meg csak annyit hogy szerencsére nem egy aszkétarend üzemelteti a fűtést. Tegnapelőtt még szandálban bicikliztem. De jó, hogy nem ma van csütörtök és nem ma kell kóruspróbát tartani a Söklin túl, ahol havazik... Hétfőn csizmát adatunk a tütükére, az fiksz.

2011. október 5., szerda

Roham után

Ahhoz képest, hogy eltemettem az ügyet ezelőtt két évvel, roppant meglepődtem. Először feldühödtem, csapkodtam és kiabáltam egy kört hogy akkor most tessék minket békén hagyni, ezt a témát befejeztük, pénzről nem akarok többet hallani, pássz.
Pedig gondolhattam volna, hogy a monarchia cseppet se változott. Igaz hogy azóta eltelt vaegyszáz év és az ország is megtöpörödött, de ez az aszaltszilva törvénykezés (Stájriba szakadt karintiai bá mondá, még Mária Terézia idejéből való, sammeg nem száz éve vót...), le lehetne fagysztani. A Railjet csiga most húzott el röhögve a stájri ügyintézés mellett: Netene, hogy sikerült KCs-ből milliomost csinálni! legalábbis magyar valutában számolva.
Szóval ezelőtt egy hónappal jött egy levél a legfelsőbb pénzügyi hivataltól (merthogy itt ilyen is van), miszerint az ügyvédem két évvel ezelőtti úgybemondoknektek levele... és itt akadtam el meg az öt oldalnyi jogi szövegben, elolvastam a dögöt, el én, de úgy értettem, hogy nuku nesztek, niksz pá-pá. Következett a már említett szitkozódás és csapkodás. Tegnap átutaltak egy valag pénzt. Betojtam, és felhúztam magam. Ilyenkor kell rohamot intézni az ellenség ellen. Na, én is tudtam volna ölni. Nemsokára felhívott egy stájri úriember, hogy jelentkezzek itt meg emitt. Udvariasan bár (legalábbis Csőrike kódexe szerint, de ez aligha válik be ebben a langyi országban), elküldtem az anyjába. Nem érti hogy nem kapunk semmit? Ne lógassák már annyit azt a mézes madzagot, mert megbolondulok, megszellőztetem ezt a történetet a stájri újságban stb-stb.
Délutánra már akadt is végre valaki aki megérttette velem a levél szövegét, miszerint:
"A ránkszalajtott ügyvéd karattyolása sikerrel járt, nesze nektek egy bog gyermeknevelési pénz, vagyis az egész elmaradt összeg, a két évre szóló!"
Hogy ezt miért nem lehetett egyből csőrikenyelven írni, már az elején...

2011. október 2., vasárnap

Befolyásolható vagyok

...és amúgy hiú is, de üsse kő. Egyik felem aszongya, jól néz ki a pisztáciazöld logó, másoknak hányingere van tőle.
Akkor milyen is legyen? válaszokat csak erre a címre várok, már ha jön (mielőtt elszánom magam megint valami marhaságra).

2011. október 1., szombat

Még csak én

...jöttem haza, K tanít, a tütüke majdnem lerobbant de aztán mégse, engem meg várt a komponálnivaló és a kórus. Meg Tarisznyás Mikulás méltatlan utóda, PaterM aki egy kész káosz, brrr.
Herzlich willkommen, Csőrike...