Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2021. szeptember 30., csütörtök

Csőrike, a sekrestyés

Ez a háztartás-vezetés komolyan mondom olyan, mintha egy templomban lennék sekrestyés. Egy naagyon trehány, semmirekellő sekrestyés, akire csak akkor szokás felfigyelni, ha már nagy baj van. Ha minden rendben van, az általában nem tűnik fel senkinek.

Itt nonstop alarmírozás van, hogy finoman fogalmazzak. El lehet képzelni, miféle szkillekkel rendelkezem itt és most, kies házunktáján!.... :-D

2021. szeptember 29., szerda

Klopfolás, egy másik konyha

Catania absztrakt kipipálva, elküldtem a baratina által kibokszolt angol szövegemet. Ez komolyan olyan, mint a potyolt hús. Hogy utálom még a gondolatát is, a klopfolni szót még hangzásával együtt is rühellem, hát ez most ki lett klopfolva, de legalább rendesen néz ki. :-D

A könyv második szerzőjét még nem pipáltam ki, mert ma dől el, hogy lesz-e csatározás vagy sem, még nem látta a javításomat, amit átküldtem neki. Remélem, nem szedi le a fejemet, azaz békibehagy.

Kaktusznak megjött időközben az esze - jó, tudom, az ilyen igencsak ritka, de mégis - mert rájött, hogy kihagyták az orgonafelújítás miatt létrehozott alapítványát, az egyházzenei fesztivált az idelátogató orgonaművészekkel meg miegyebekkel együtt és felfutott a paprikája, tehát megírja. Szerintem még ma éjjel. Azaz holnap már lesz, mit küldenem, beseperem a könyv újabb klopfolt adag alfejezetét a bugyromba, mint egy kisgömböc. Ez igen: most már látom, a szerkesztősdi is arról szól, hogy valakik ügyesen dolgoznak körös-körül. Na persze, meg nem dolgoznak, vagy még rosszabb, nem tudnak. Azért szívok most éppeg ezzel a cuccal...

Marad holnapra egy harmadik szerző, akinek a szövegeitől egyszerűen feláll a szőröm, ráadásul nem is idevalósi, hogy mondjuk elmenjünk egyet inni. Ki kell dobni ennek több, mint a felét, a maradékot pedig egyszerűen újraírni. Vagy nemtommég, micsináljak vele. Úgy értem, a szöveggel...

Mondanom se kell, Hildegardis várja türelmesen a sorát, mert még nem írtak határidőt ezek. Csak nehogy jövő héten legyen, basszus.

2021. szeptember 27., hétfő

Elsősorban

Könyv első része, saccra kétharmada kibelelve, kihúrozva, más temperálás szerint hangolva. Két nap alatt, gyakorlatilag. A szerzővel minden dolgot elintéztem, ma egy óra leforgása alatt lenyomtam a 37 oldal megjegyzéseimet és korrektúráimat a torkán (sima szóközzel írt 12 pt standard). Próbálom tanulni a diplomáciát. Most látom, mennyit tanultam Ulitól, pedig hetekig meg se tudtam mozdulni sokszor anno, mennyi megalázó jelenetben fulladoztam a diszi - hittem, én - utolsó korrektúráiban.

Trokadéró, de. 11 óra, szemben egy pohár sör, oldalamon egy kapuccsínó. Csőrikemosoly:

- Ezt most innét kidobjuk: Hát érted, mennyi munkát beleöltél! tényleg. Értem én, hogy katekéta interimalisz, elsősorban hitoktató, de az olvasót ez fárasztani fogja, ez az abbreviátusz makszimusz, hát majd rákattint a kalocsai levéltárra, és ott találja terítve a többletet, ha tényleg látni szeretné, melyik iratcsomót nyittassa ki. 

- (Előtte két nappal meg: Csőrike. Dehát nem lehet kihagyni a sematizmus adatait. Ez egy komoly munka, ez mindenképpen benne kell, hogy legyen!) Rendben, Csőrike, meg van beszélve!...

Hogy ez a szerkesztősdi mennyire cudar dolog, ez most fog igazán kiderülni, mert a könyv hátramaradó részét nem a helytörténész írta, hanem a buzgó hívek egy-egy képviselője, úgyhogy de facto újra kell írnom az egészet. Kivéve az orgonáról szóló három oldalt.... Azannyát ennek a Kaktusznak, írhatott volna többet is ebbe a nyavalyás könyvbe, ha már úgyis ennyi időt nyom le a konyhában évente. Nem mindegy neki?! interimalis, haha.

2021. szeptember 25., szombat

Uffál bazm... mondja az indián. Uff!

Elnézést, hogy nem jelentkeztünk eddig. Az előadását nagyon izgalmasnak és érdekesnek találjuk, fontos, hogy elhangozzon a konferencián. Csupán technikai akadálya volt, hogy erről korábban nem értesítettük. A konferencia programját rövidesen megküldjük.

Ezt most kaptam éppen, ennek a konfinak a szövege nincs is megírva. Még azt se tudom, mikor van!!! Már azt hittem, elvitte a pandémia árja, fene foglalkozott ezzel is. A másik két határidős munka perzseli a sarkamat okt. 1-ig. Micsoda időzítés...

2021. szeptember 22., szerda

Fakanál és zongora

Még élünk, tényleg, jéé. Aktuális uborkahírek:

Kaktusz a februári cójg és két védőoltás után esment be van koronásodva, mi a többiek türelmi dróton lógunk éppen, a család maradék -oltott- oldala karanténmentes, azaz továbbra is radikálisan steril szűrős maszkkal járok-kelek, de inkább kevesebbet, ha lehet. Nagycsőrike ugyanúgy jár suliba, mint eddig, áldom az eszemet, hogy beléneveltem a helyes maszkviselést, eddig is figyelt másokra, ez nála már nem jelent változást, meg se lövi, hogy kezdene mondjuk pluszban aggódozni. Én az énekórákat, kóruspróbákat szüneteltetem, de sajna továbbra is bánya-üzemmódban vagyok, a hiszticárnő küsebbiknek vannak onlány-órái, marsallbot a kézben, fogkefe a mellényzsebben, ööö, vagy ez nem is az a történet?... Mindenesetre előttem egy százévesnél régebbi feminista rabszolgaképezdés illusztráció, az asszony háttal ül, egyik kezével kavargat a lábosban, másikkal zongorázik. Mindehhez egy seggel ül, persze, de a lényeg, hogy ül! De jó neki... Én itt csak rohangászok, átlag 2-2 dolog van mindkét kezemben, miközben hajkurászom a népet a házban felgyűlt kosz és rendetlenség labirintusában. Mire a köztes/végső célponthoz érek, vagy elfelejtettem, mi is volt a cél, vagy kiejtettem valamit a kezemből. Vagy mindkettő. A legkisebb továbbra is elintézi a dolgait, hogy éppen bekakál. Vagy éppen nem.

Q vagy kupi van odalent, és én most éppen azon filózok, hogy a német szöveget fordítsam-e, vagy inkább korrektúrázzam az elbaltázott jubileumi plébániás kötetet, amit tegnap vágtak a fejemhez? mondván, léccilécci, hozd helyre XY kontárkodásait... vagy Elme listáit bögyörésszem-e, netán a határidős konfiszövegeimmel bajlódjak-e?... mindeközben Kaktusz bedöglött a kanapén, alig tudtam felcihelni, hogy akkor tessék innét gyúgyulni menni az gyógyuló helyre, de azonnal, ne itt rontsd nekem a levegőt, bakker. Szó szerint, ugyebár, túlzás nélkül: itt potyogtatja nekem a koronás vackait! Sok nekem jelenleg ez a négy gyerek, na.

2021. szeptember 10., péntek

NLM idei napjai

A Nagy Laposban VÁROSNAPOK vannak, dübörög a nádas, az utat lezárták, alig tudtam befurakodni a saját utcánkba, miután lejárt ugye a kóruspróba... Holnap münk is beindítjuk a himnuszéneklést, legyen grandomán városháza vagy sem, de én akkor se magyarkodó, inkább szelídebb és visszafogottabb üzemmódban kívánom prezentálni a dolgot. Már ha szeretné itt egyáltalán valaki emészthetőbb formában hallani.

Eléggé tele nap vala, reggel még Elme kántorkönyvét szedtem ízekre (szerencsére nem a lapokat, csak az énekrepertoárt) a Pacsirtamezőben és a dugi digitális magánkönyvtárban, aztán rángató vonatozás (mi a fene van ezen a vonalon Budapest és Szeged között?!), ferences parkban egy bencés zsolozsma (höö), majd itthon egy sor veszekedés a leckéket nem pótolni akaródzó csőrikével, kis készülés holnapra az ausztrál bandának, kóruspróba... most már azt érzem, hogy lefeküldnék, de gyorsacskán ám. De, mint mondtam, éppen dübörög a nádas, úgyhogy kacsintgatok a füldugó felé, mert itt bizony alvás lesz nemsokára.

2021. szeptember 4., szombat

Speaking of...

Nesze neked főváros. Még jó, hogy a szomszédban nem sztrájkol a vasút - egyelőre. Csütörtökön könyvbemutató ahajt a magyarban, jó adag Halál Kávéház lesz (ez most hóttkomoly, jááj, mekkorát reccsent!... szörnyű vagyok.).

De az aznapom igen cziffrán fog kinézni. Mivel Münchenből semmi érdemleges kéziratot nem küldött a vissza-visszatérő főnököm, ezért hajnalosan kiszedem a legküssebbet, korán sutty oviba és irány a Pacsirtamező utca, baratinának szerencsére van otthon nyomtatott, kottás sváb énekeskönyve, sacc 1870 körül, mégpedig nem is egy. Erre a konfira nem tudok hanem egy sort se írni, csak így, hogy ő éppen szabadságon van, és éppen akkor, és és, véletlenek pedig nincsenek. Csüt. este könyvbemutató, elalszom Pacsirtamezőben a kinyitható fotelben, majd hajnalban iszkiri haza, délután-este már full program a nagylaposban, hájdiriri, tsak kibírjam ezt a következő hetet (is), húúú.