Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2011. június 27., hétfő

Most jöttem az Olümposzról

Amúgy meg lemész a Power Point jobb sarkába, ott a nyilacska, egy-kettő, fent a testreszabott animáció, most blendet raksz bele, de a betűk ne legyenek huszonkettesnél kisebbek, címnek negyvenes elég, klikk az egérrel. Ne felejtsd el, klikk, de te csak az emberekre nézel, nemhogy izé, mit is írt ebbe a sorba az a zírnok, okidokk??

Evvala az első leckém prezentációs technikából. Merthogy e célból kajtattam fel a görögöt. Istenuccse (hatványozott olümposzi módra), következőkor szimfonikus metálról fogok vele diskurálni (hátha tényleg elkapom, hogy leteperhessem e célból), de micsináljak ha jövő héten nímötföldön kell előadást tartanom és hamarjában csak a fürttelen görög istent lehetett elérni, hogy összecsapja a kurzus anyagát amire még nem tudtam bejelentkezni az idén... remélem az egyházzenei szeminárium résztvevői nem pisilőgörcsben fognak kimúlni miután lejárt az előadásom, hanem egy hétig tartó, állandóan megújuló gregorián orgazmusban lehelik ki boldog nyugdíjas lelküket, yeahh.

2011. június 26., vasárnap

Így rázzák fel az embert álmábul

Milyen fura, gondoltam a tegnap, hogy izé, megjött Kaktusz és én úgy átálltam közben a szalmaözvegységre, hogy egy részem azt mondja, dehogy van itt, ez csak Páter Rufusz a szomszéd stájri faluból, ó helló, de rég láttalak.
Akkor esett le igazábul hogy itt van, mikor ma délben lejárt vala a nagy bencés hepaj odaát Karintiában és... bekapcsoltam a telefonomat. Pitty-pitty-pitty, aztán megint pitty. Ahajt ne, hat elszalajtott hívás és egy hangüzenet. Végtére csak esemény utáni sokktablettát kaptam: anyós már hazatranszportálva a kórházból, kullancs már órák óta ki van műtve, gyermek alszik. Huhh...

2011. június 23., csütörtök

Íratlan szabály

Kinek van még a felsoroltakon kívül elsőbbsége? hát a szabályosan közlekedőnek a szabálytalannal szemben. Legalábbis Stájriában nem kiabálnak utánad...

2011. június 19., vasárnap

Kontraszt

Sakkó tessék engem elképzelni fűzős estélyi ruhában, fekete Audiban, sofőrrel - aki amúgy exkluzív locsolóim egyike és kocazenekedvelő -, ahogy kiszálldosok és belibegek egy kölcsönjeggyel az operába (miközben odahaza Hamianagyannya teljes bedobással pesztrálja KCs-t).
Q...jó Kisvárosi Lady Macbeth volt, a fene gondolta volna, hogy megérem ezt is. Egy B operaházban.

Három napig áll a bál

Nem gondoltam volna péntek éjjel 4 órakor, hogy a másnapra szombaton még be lehet rúgni, sőt, a szombati adag meg vasárnap gyógyítandó ugyanazzal a technikával...
Pénteken csak pisilni mentem ki miközben dübörgött a budi oldala (a legközelebbi színpad kábé öt kilométerre van szerény lakunktól).
Szombaton véletlenül kóruskoncertre mentem a Szt. András templomba amelyiknek latrinát csináltak a kertjéből. Közben villamosba be, villamosból ki s azon gondolkoztam hogy miért is nem lettem antropológus.
Ma pedig Szentháromság vasárnapja van, tehát búcsún énekeltünk.
Valahogy elvagyunk jó párhuzamosan mük es, gondoltam én. Közben meg állandóan belebotlottam másnapos vagy éppen belőtt (esetleg mindkettő?) emberekbe. Nemtom min csodálkozom, pedig ez csak olyan mint valami Szent György Napok odahaza. Hát ez lenne a Stájri Székes Nap. Köö.

2011. június 15., szerda

2

KCs nagylány lett. Pezsgőspohárból nyakalta befelé a vizet, közös erővel elfújtuk a gyertyáKAT, elpukkantott vagy öt lufit (jéé, elpukkannt!...), propellerezett az udvaron Kaktusszal (előtte Hamiazanya lődöste vele nagy bedobással a plafonyunkat...ööö, a propellerrel), vót legó és még mi minden, még jó hogy a kóruspróbából ezen a héten nem vette ki a magáét. Most már estevanestevan, nagy- és nehézfejű Cs is nyugulomba dőlve, hát jójcakát mindenkinek...

2011. június 11., szombat

Rosseb, rosseb, de gyorsan!

Ilyen szar masinám se volt még. Ha apám lettem volna, már ki is dobtam volna a konyhaablakon. A Fekete kolostorban van hogy végre akad egy fogorvos aki kézi fúrógéppel matat a szájakban, na kábé ez volt a hatékonysági fokom. Mérleg: minden szekrényajtó helyére került (kivéve az az egy amit még nem hoztak el), a fogantyúk és a gyerekzár még külön ügy, sajnos... Csőrike buldózerigényét aligha elégíti ki ez a vacak, dehát most micsináljunk.

2011. június 10., péntek

Hírek a konyhából

Van keddig egy fúrógépem! Elég egyszerűen ment, pedig ide-oda vacakoltam előtte.
Reszkess, rendetlenség...

2011. június 8., szerda

Már megint két malomban őrlünk

Majdnem félórát várni rá, aztán megint tíz percet várni míg valaki éppen az elhangzott előadással kapcsolatban kérdezgeti miközben én mellette kiborított diszivel (holmi liber ordinariusszal és számítógépes fakszimilékkel) várom hogy osztán mán...
Hát csoda hogy nem tudom nagyon hasznosítani a Rőtmalac szájából elhangzottakat, izé, Septrem fratrum meg Kilián meg Willibald... kit érdekel hogy milyen rangú ünnep, mikor én a lábjegyzeteim pofájáról akartam társalogni vele??? persze hogy jött a délutáni mélypontja, úgyhogy eljöttem mielőtt a szemem láttára elaludt volna.

2011. június 4., szombat

Jessz!

Megérkezett a Csőrikelakba Hamiazanya is, előreláthatóan lüxüriőzüs egy hónapig, hurrá, hurrá. Má nem azítt, de jólesik egy felnőtt azon az iksz négyzetkilométeren, ahol KCs-vel létezünk. Huhh, hogy ezt is megértük...

2011. június 2., csütörtök

Jelentés

Be kell vallanom hogy nem viselem túl jól az utóbbi idők kommentáradatát, de ha tényleg errefele járna valaki, akit, mondjuk, még érdekel is, visszament a csörgőkígyó a bűvölőjéhö' ergo jól van a hangom. Legalább ennyi...

Nem hiszem el

A végén még pontosan oda fogok érni mindenhová. Legalábbis gyerekkel:-D
Addig mind reszket az ember a váratlanul betempírozott kakáktól/hisztitől/etc, hogy a végén überpontos lesz. Mérleg: 2 kóruspróba és 2 mise, ahová öt-tíz (!) perccel korábban érkeztünk.