Zűrzavaros, szaladgálós időszak ez, mintha egy kicsit intenzívebben mozognának a hátrafelérugók...
Péntek-szombat Budapest-Szentendre-Budapest-Zenta. Közben havaseső, begyulladt a térdem néhány napja, ünnepi mise egy püspökkel, próba-mise-zaba, és ezalatt a két nap alatt minden jármű késett vagy nem akkor ment éppen, mikor számítottam rá. Szóval nagy csoda, hogy zöld volt a határátkelő, persze, EU-ba és Schengen-be befelé jókora sor nyekergett, de ez a szembeirány vót. Huhh!
Ez a mise leginkább ahhoz hasonlított, mikor 2007-ben Benedek Máriazellbe jött. Hát, akkor láttam meg, hányan is vagyunk papíron a szkólában... naná, ha jön a pápa, akkor mi az, hogy nem jövök?! statiszta egy-kettő-sok, boldog-boldogtalan énekelt, sőt, még próbára is járt előtte, ami aztán tényleg botrány. Én bezzeg minden próbára eljártam, mindig... de mindegy, a végén a pápa rám is vigyorgott, amit én dicséretnek vettem. Természetesen 150 centimmel az első sorban álltam, ez általában így szokott lenni az ekkorákkal.
Na, most is voltunk negyvenen, igaz, három szkólából verődtünk össze, itt a gráci szekció, ex pannonhalmi, basszus 22 éve volt....
de rajtunk kívül még egy aranyruhás váci püspök es vót, sőt, a "szülinapos" most rúgta el a 95-öt, és nem visszavonultan élt a kastélykában mint Benedek (utóbbira ezért neheztelek is, igen ám), hanem maga vezette le saját kocsijával a Bécs-Budapest utat (brrr, brrr, ezt azért nem kellett volna, így megijeszteni mindenkit, de ő nemhogy megijedne, hanem még somolygott is melléje, mint egy gyerek, akit fülöncsíptek), koronáig hetente járt Pestre a szkólába énekelni, na jó, van vagy öt éve, hogy nem ő vezényel, dehát akkor is!! Szóval túlélte az Emerituszt, deméghogy! Ha nem leszek ilyen 95 éves, tényleg érdemesebb hamarább elpatkolnom, semmi kétség.
És ettünk a nagy marcipános Graduale Triplex tortából, ami egy igazi triplex volt: marcipán+világosabb+étcsoki töltelékkel, minden neumaíró megirigyelhette volna.
Naaagyon finom volt! és ha nem kellett volna visszamasírozni a beteg térgyemmel, még tovább is ünnepelhettem volna velük, de se ákohól, se semmi, várt az autó és a határátkelő.
De az a torta mindent megért!