Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. március 31., szerda

Kong a fészek

Bár csak a gyermekcsét kergetném a lakásban... tudom hogy ez volt a legnormálisabb dolog hogy KCs-t bepakoltuk egy utazó fészekbe hogy két hétig a Kaktusz-mamát boldogítsa, és nyakig ülök a melóban, és holnap reggel 9-kor 600 példányban fogjuk kinyomtatni azt a műsorfüzetet amit most írok (!!!) (na jó, a nagyja már megvan), két hét múlva diplomázom, és... és....
De az mégis kibírhatatlan hogy ilyen egyedül legyen az ember!!! ma félórát kocsikáztam a szólistákkal próba után. Siralmas. Csak emberekkel akartam lenni, jó tudni hogy már itt tartok, fél nap után.
Itthon meg kong a fészek, sehol egy lélek, Csőrike is lógatja a fejét... úgyhogy pont beleér a munkába, épp ideje. Planget, planget, brühühű...

P.S. remélem idén nagypénteken nem lesz betörőm mint a tavaly vót... azért annyira egyedül nem érzem magam sohase, asszem.

2010. március 29., hétfő

Eközben...

Hétvégén a bajor fővárosba vittük a gráci gregoriánt. Mindenestül. A főnöknek igaz hogy, ha az órámra nézek, már több mint húsz perce gyűjtögetik az epeköveit kifelé ergo egy hete csücsül emiatt de ez nem volt ok arra hogy lemondjuk. Több mint 120 ember jelentkezett be a konferenciára... szóval elosztottuk a melót és ki-ki a szeme világába (még pisiszünetben is próbáltunk, ilyetégg és még ilyenebbül már csak a DK miséi szoktak kinézni).
KCs meg eközben rohamos fejlődési fokra lépett, miazhogy, egyszerre többet is átugrott, azaz és éspedig: mászva el tud jutni a szoba bármelyik sarkába, ha valamibe belekapaszkodik, azonnal feláll, ó, ó... és most kijelentő mondatok következnek.
A fehérítő port jó dolog szórni. A pelenkázó asztal alsó polcát telepakolni teljesen fölösleges. A cipőm talpa finom. Az elektromos zongora drótját ki lehet húzni a konnektorból. A lakás minden pontja... hmm, roppant izgalmas.

2010. március 24., szerda

Gyorsangyorsan


Valami illatot éreztem, ahogy kinyitottam az ablakot... nem hittem el, de a tegnap OTT még nem volt semmi! Úgy nézem, egy röpke hét alatt beérjük a május végét...

2010. március 23., kedd

Kombináció

Nyitva az ablak, kint a Napocska és a gőzölgő kávé, a belső oldalon Csőrike reggeli jógagyakorlata (szégyellnivalóan rövid, jó hogy még ez is van!), na és mit csicsereg közben?...
Asperges me Domine. Ennek úgyis olyan jó dallama van... (kinti csőrikék a fejükhöz kapnak)

2010. március 22., hétfő

És utána

Jelentem büszkén, aludtunk mind a ketten a múlt éjjel, most meg pont ezt és még mindig ezt ünnepelem, persze, a holnapi óra szempontjából egy merész hiba hogy éppeg nem a zongora fölött görnyedek hanem a sörömre vigyorgok, de ki a francot érdekel.... :-D

2010. március 21., vasárnap

In media

Na most tényleg a közepe közepén vagyok. A reggeli menet meglepő módon kasszasiker lett volna, ha belépőt szedtünk volna, közben hunytam 15 percet, gyakoroltam a holnaputáni órámra (is), most meg írok egy kör műsorfüzetet a koncertekre mert az mégiscsak fontosabb mint az esti nóta, akárhogy is vesszük. (az a csicsergő palánta meg bezzeg húzza a lóbőrt, na eltángálom én űtet ha még művel velem hasonlót, csak legyen nagyobbacska...)

Rara avis

Hát persze, hogy hajnali ötkor a legszebb a madárcsicsergés! ha pedig Csőrike beáll a madárvédő egyesületbe, akkor már fél négykor kipattan hogy bemenjen az erdőbe. Minimum. Egyelőre, fajtám szégyenére, inkább átaludnám minden nap a vissza nem térő stb. alkalmat.
Vajon miért van az, hogy K.Cs. csak akkor érzi magát madárkának, ha aznap vezényelnem, szólót énekelnem és hasonló finomságokat kell elművelnem?... igaz hogy félévenként egyszer vagy kétszer, és ritkaszépen csicsereg, de akkor is.
Ma történetesen kétszer is esélyes vagyok (le)szerepelni: de. 10-kor és este fél nyolckor. Nesze, media XL.

2010. március 20., szombat

Kísérlet

Hogy milyen jólesett ma a csirkemájacska! nyámm. Édeskömény gyükere nagy darabokra vágva és kevés olívaolajon megpirítva (ma találkoztam vele először a saját konyhámban), máj, sör, őrölt köménymag, fokhagyma porban és só. Egyéb semmi nem kell bele, és roppant szimpi lesz a végeredmény. Illatoss és finomm..

2010. március 18., csütörtök

6X Csőrike és Co.


Praßl bácsi megbolondult: kitapétázta az egész második emeletet a plakátjaimmal. Az még elmegy hogy hatszor látom a nevemet merthogy összesen hat koncertünk lesz a turné alatt, de hogy hatszor lássam az ábrázatomat ugyanabban a pózban, ugyanazokkal a figurákkal körülvéve, hát Csipkerózsika kutyafüle mellette. Már csak a királyfi(ka)t várjuk... na gyöszte, királyfi!

2010. március 14., vasárnap

fele életem

Most visszarepültem hirtelen... vagy 15 évet. Tiszta döbbenet, de ebben a stájer rádióban két számot adtak egymás után, amit amúgy nem gyakran játszanak mert ez egy lityilötyi rádió, és azért van az, hogy nem is kavar fel semmi belőle ha itt nyomatják nekem, de hát ha ez egy lityilötyi rádió akkor minek adtak most ilyen zenét??
Mamánál laktam, gyöngyöket fűztem, rádiót hallgattam, főleg azt a műsort ahol a műsorvezető Díp Párplt tett fel nekünk (nem Pörplt hanem igenis Párplt), és ő már azóta halott, és Mama is, és legalább tíz éve nem fűztem gyöngyöt, na most vakarhatom a fejem, hogy mára mi maradt meg egyáltalán, ó, fájdalom.

Jajj

Csőrike feje egy naagy ólomgolyó... múltmúlt éjjel 1 darabka diplomadolgozatot írtam, múlt éjjel a kétszólamú olvasmányt bogozgattam kifelé a XIV. (vagy XV.?) századi lúdtollkaparásból hogy mai pityókaírásba tegyem (azok a randa fekete golyók, na mind olyanokat rajzolgattam íccaka, alája meg latin szótagolást kellett mocskolni, pont öt hibát talált benne ma reggel a főnök - az diplomavizsga legfelsőbb őre, lásd odébb), s a tegnapi csekély 5(!) órás szezsúr Praßl bácsival mikoris azt játszottuk hogy egy latin professzor németül diktálja a fordítást a titkárnőjének aki meg éppenséggel én voltam... brrr. Lassan összegyűl ez a sok piszok és megbosszulja magát, már előre látom, itt a hely, most kell vészcsőrikézni, na, mikor jön már a migrén? ha kell, én képes vagyok még jobban provokálni űtet!

(Esetleges becsavarodott Csőrike jelenleg semmiért nem vállal felelősséget, világos ugye. Jól is néznénk ki...)

2010. március 11., csütörtök

N-ccam, n-ccam

... és megjött a hó, jajdeszép, csindaratta,
és a hókotró, ugyancsak csindaratta,
szeresssükk, főleg most, márciusban...

2010. március 10., szerda

Köszöntő

Örömmel tudatjuk a kedves hozzátartozókkal, hogy többhavi nyáladzós vajúdás után megszületett... A Fog!

(gratulációkat Fogas leánka jeligére várunk... khm...khm...
egy naggyon öntelt Csőrike család:-)))

2010. március 8., hétfő

Semmi se változott

A stájer nők ugyanolyan rusnyák és öltözködniképtelenek, mint ahogyan itt hagytam őket.

2010. március 7., vasárnap

Hazajöttünk

Tegnap este végre hazarepültünk KCs-vel. Igaz hogy elméletileg otthon jártunk tehát vakációztunk, de én a 3 hét alatt összesen ötször váltottam ágyat, úgyhogy mostanra már elegem lett a hotelszoba-fílingből. Dióhéjban: meghalt egy néni, született egy kecskegida, közben láttunk sok élő és holt állatkát. És a legszínesebb állatkert a Bánságban van ahol a legtöbb a futkorászó, kocsit kerülgető pindur lény mint pl.: róka, nyulacs, kutya, cica és... kíváncsi gombszemű pati, na mintha csak A Nagy Séf rokonságából tévedt volna oda:-) még jó hogy kényelmesen elfért a feje fölött átzúduló kerekek között...