Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2012. március 30., péntek

Kaktusz első útja a Söklin

Cs: Miért is vezetsz ilyen lassan?... (átlag 35km/h)
K: Hát mert BE VAGYOK SZARVA!!!!
Cs: *leplezetlenül, nyerítve röhög*
Na ja. Kiket és mennyiket láttunk? 4 őz, 2 macska, kb. 10 varangyosbéka. Vesztébe nem szaladt egy se, mi aztán megtettünk mindent - mint ahogy a politikusok szokták mondani.

2012. március 19., hétfő

Az ördög nem alszik

Miafrancnak kell mindig valaminek megfelelni, ha az ember úgyis tudja, hogy milyen okos, ügyes, tehetséges és szép kívül-belül (na és persze szerény is melléje)?
Ha olyan okos, akkor miért parázik be azonnal, mikor meglát egy kolléganőt pocakkal, akiről kiderül hogy otthon még van neki kettő gyerek, kutatóintézetben működ, agyba-főbe publikál ja és ez mellett természetesen írja a disszertációját egy másik országban, másik nyelven mint ahogyan odahaza dolgozik?...
Ha olyan ügyes, miért kezd el makogni angolul s ha írni kéne, még rosszabbul menne? nem úgy, mint annak a pífkének, aki ezelőtt nyolc (!) évvel ment ki félévre Ausztráliába? Emmeg hogy a fenébe nem felejtett el annyira, hogy ne nyomja, mint a tűzoltó a vizet?
Ha olyan tehetséges, hogyhogy nem jelent meg ennyi idő alatt szóló cédéje (nem csoportos, mint amilyen van), hogyhogy csak idén pottyan ki az első publikációja amit nem is idén írt, hogyhogy nem lett idáig szabadfoglalkozású zeneszerző?
Asszem maradok a belső szépséggel, azzal legalább nem kezdem ösztönösen a magyarázkodást, höhö.

2012. március 17., szombat

Brühűűű!

Nem tudok nyugodtan aludni. Nem attól, hogy KCs Nammamánál van kihálóban, hanem azért, mert
NEKEM IS KELL OLYAN RUGÓS LOVACSKA, AMILYEN A JÁTSZÓTÉREN VOLT!!!!

2012. március 16., péntek

Csak lesz ebbül valami...

...úgy értem, tavasz. Már az is megnyugtat, hogy nem tíz kiló cuccot cipelünk magunkon a tavaszi fáradtsággal együtt.

2012. március 9., péntek

Ursus maius festivaliter

Épp lábadoznék vissza a zéletbe, miután kiütött a ringből az idei vírusözön egyik keményfejű példánya - az egész csőrikedinasztiát elintézte, sajnos - s hát nem nyakonüt egy díj?! Arra hamar rájöttem, hogy ez orosz cirill lesz, gyí spionkodás. Tehát még Lacibánál is megjártam magam, merthogy a blogon és dariton kívül egyebet nem értettem. Szóval hálás köszönet Tündérkének és Hosszunak, hogy egyszerre kápráztattak el megtisztelő figyelmükkel és elismerésükkel:-)
Hm. Amúgy kissé zavarba hoztak mindketten, mert elkezdtem gondolkozni, mivel is érdemeltem ki a díjat. Ööö... még a rezonátoraim is tele vannak takonnyal, nemhogy az agyam! Másik. A bökkenő, hogy kinek is menjen tovább, mikor már mindenkinél ott virít, akiket olvasok? Hja, megint gyorsabbak voltatok nálam...
Mindjárt kitalálok valami kompromisszumos megoldást, utty. Addig is... lássuk a medvét!
1. Gyerekkoromban utáltam ha gyereknek néztek, felnőttként meg akkoriban szívesebben lettem volna bácsi mint néni. Most már semmiért nem cserélnék azzal, ami lettem. Nőként még mindig lehetek férfi is anélkül is, hogy melegnek nézzenek:-)
2. Halálosan félek a medvétől és a vaddisznótól. Csak Kaktusszal nem merek sétálni az erdőben attól való félelmemben, hogy ami kimászik a fa mögül, mindkettőnket megesz, kránccs!
3. Ezelőtt öt évvel Zs hat gyereket jósolt nekünk ingás módszerrel, ebben a sorrendben: lány-fiú-lány-fiú-lány-fiú. Ahányszor eszembe jut, röhögőgörcsből átmenet nélkül csapok át pánikrohamba és vissza.

És akkor Sorica kapja a díjat. Nem csak Rowan Atkinsonért (bár teljesen kifeküdtem a videótól:-D), hanem egyáltalán, a saját terméséért.
Még egyszer, KÖSZI!

2012. március 6., kedd

Márciuska

Már lemene egy hét belőle, úgyhogy kicserélem kabátomon a Singkreis Passailos jelvényemet megboldogult másodapám mărţişorára, amit a kolozsvári vásárban vett a még járni nem tudó KCs-nek (Kösz Sorica, hogy eszembe jutott, na ugye). És persze, ha már nem játssza el, egyszer majd KCs is hordhatja;-) Porcelánra festették kézzel, a kedvencem!

2012. március 5., hétfő

Ti értitek ezt?

Sétálunk a hangyaboly zöldövezetében. A kerengőre valamikor életnagyságú Jézust biggyesztettek feszületestől, szembe vele egy nem túl jól sikerült Lourdes-i Máriát nyomtak a földbe. Egyszer csak megszólal KCs: Hanga megy sétálni Jézussal. Fogja a kezét! Jézusnak kabátja van. (jójó ágyékkötő, de EZT meg hol látta??)

***

Anna, Peti és Gergő (Copyright: Bartos Erika), merthogy bilizés közben olvasni kell. Még nem állt egészen össze a kép, hogy akkor tíz év van elejétől végig lerajzolva, elmesélve stb. Anna baba a címlapon kb. ötéves, hosszú hajú kislány.
Cs: ...és Hanga is kislány.
KCs: Hanga NEM kislány!!!
Cs: (értetlenül) Hát akkor mi?
KCs: Hanga ő HANGA.