Virágzik minden, a fák, a bokrok. Ahajt hátul már húszcentis, friss, zabálni való fű.
Hoztam két zsák földet. Befejezem a cserepes szektort odakint.
Igazából q.... gyászos hangulatban, teljesen megsemmisülten állok itt, ebben a nagy tavaszban, egy iskolaigazgató, tudományos ember, pap plágiumkísérlete után.
A plágium főként saját maga volt, oldalakon keresztül, ezt ma reggel 9.30 körül vettem észre, szóval inkább ekkor csapott belém a guta igazából. Már egy hete, hogy b...kodok a kétszer akkora terjedelmű írásával, ami pont a duplája annak, amit vártam tőle a kötetemhez. Kezdtem a hibás hivatkozások gyomlálásával, csak az irodalomjegyzéke három oldalt tett ki, tele volt szarral.
Most már látom, azzal kellett volna kezdenem, hogy elolvasok tőle mindent a témában. De én nem gondoltam, hogy valaha ekkora moslékot kaphatok. Eddig ez így nem is fordult elő! Az első gyanús, slampos bejegyzés után gondoltam, nézzük, mit idéz, honnét lesz, stimmelnek-e az oldalszámok? Nemhogy az oldalak, címek, évszámok, de a tartalom se igazán. Vagyis kb. úgy talált, mint kujak a szemmel.
Én bizony becsületesen utánajártam a hibás hivatkozásoknak, javítottam, ahol tudtam, 70 százalékát az idézett dolgainak megtaláltam a neten. Miután egy idő után már más hivatkozásokban sem kezdtem bízni, elkezdtem regesztákat, okleveleket bogyózgatni eredetiben, mint egy igazi güzümócsing hülyecsőrike. S miket találtam! Naná hogy egyebeket, totál. Február helyett június és egyéb finomságok. Csak hát latinul a június a nyári második vasárnap utáni hatodik nap vala. Megnézte ez ezeket egyáltalán?? Négy évvel ezelőtt megjelent egy tanulmánya egy folyóiratban, doi számmal meg minden. Minden szűrőn átment a hülyeség, a hibás tartalmakkal, lábjegyzetekkel együtt, oldalakon keresztül. Biztosan más szerkesztő se gondolta, hogy meg kell nézni a gyermek házi feladatát. Nem is nézték meg.
Hát én megnéztem. Most már ki nem dobom a kötetből (ha már ennyit dolgoztam vele bmeg), de át van gyúrva az egész. Nem érdekelnek az előző szerkesztők, majd szopjanak ők, ha ez megjelenik.
És, amilyen hülye vagyok, még a diplomatikus válaszom is megevett egy darabot az agysejtjeimből, amivel a helyzetet eléje tártam.

