Ma estére kaptam választ StF-ból a számítógépes gurutól, átformatált egycsomó dolgot, és végre tudok dolgozni az LO-n. Persze, ha nem kérdezem meg űtet, ki se derül, hogy mik változtak (már megint!) a legutóbbi ülés óta. Bajormedve... komolyan mondom, kiherélem, pökhendi disznó, és még a fizetésemet is visszatartotta az miatt, amit nem volt hajlandó közölni velem: névszerint az időközbeni változtatásokat, amitől (még) nem jó az LO. Csak legyek elég gyors... még azelőtt végeznem kell ezzel a munkastádiummal, mielőtt ismét "aktualizálódna" a fránya formatálás.
Ez egy kész agybaj, így dolgozni, bakker! ki látott még hasonlót?... Mindjárt teleportálom magam valahová.
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2016. december 29., csütörtök
2016. december 26., hétfő
Boldog Karácsonyt!
Az Angyal ezt vitte a nagymama-generációnak ajándékba:
Ez mondjuk enyhén archív, mert a legnagyobb csőrike azóta kiszedte az egyik kismetszőfogát, de aszongyák a románok, a repülőből nem látszik, ehhez én is társulnék.
Ez a képeslapunk, autali lopkodás, nem mi gyártottuk, de mi kukkoltuk baratinám mézeskalácsházában, autentikus stájri landhaus-féle télikertben találtuk, nagyon megtetszett,
... sö közben tegnappal lejárt a decemberi hét (!) kórusfellépésünk meg az egész hajcihő, az utolsó három már napi gyakorisággal, úgyhogy furcsállom is, hogyhogy nincs több, háhá. Ezt arra replikázom, hogy a védés után mintha lazítottam volna/akartam, ki is vagyok dögölve rendesen, biztosan a nagy lazítástól.
Ebbe még egy StF-i adventelés is beletartozott, arrafelé népes fészekaljunk babakocsival, gyerekággyal és -matraccal, cumisüveg-sterilizálóval etc-etc. érkezett, visszafele szerencsére már egy tetőcsomagtartó is nyakalta a levegőt és a benzint, nem vagyunk mi normálisok, de az ígéret szép szó, a kicsi csőrikéknek adventelni kellett Stájriában a dög hidegben, de megvót, jó vót, lejárt (vót).
A mézeskalácsainkon (még) egy deka díszítés sincs, ülnek türelmesen a dobozban, biztosan a születésnapomat várják. Én bizony roppant büszke vagyok hogy egyáltalán megsütöttük őket, a nagy csőrikékkel csináltuk, mindenki kivette a részét a munkából. A StF-i kulcscsomóm továbbra sem került (még) elő, a varrógép is vár türelmesen, hát még az LO. Persze hogy utóbbi lesz az első, Bajormedve januárban szeretné látni a szájaíze szerinti verziót, mondanom se kell, én is szeretném már végre az orra alá dörgölni, oszt huss.
Szülinapomra berontatom a kórust, a menüt már összeállítottam a fejemben, még azt is találtam ígérni nekik, hogy addigra összeszedem a lakást, mint látható, én optimista vagyok és nem adom fel. Fő a nyugalom. A konvenciók hajukat tépik, ha ezt a káoszbarlangot meglátják, de nehogy azt higgye valaki, nincs nálunk Karácsony! az Angyal nekünk is hozott karácsonyfát,biztosan mert jó gyerekek voltunk, a kicsi csőrikéknek még alá is szottyantott ezt-azt.
Nekem a legünnepibb pillanat különben az volt, mikor mindenki elment alukálni s én megtaláltam még éjféli mise előtt az esztergomi rítusnak a karácsonyi vesperását kottástul-zsoltárostul, és a kanapéra, két kupac mellé befészkelve magamat elénekelhettem elejétől végig, többek közt a Verbum caro responsorium prolixumot, de nem azt a béna magyar fordítást (ami egy rövidebb, ún. responsorium breve dallamra van rápakolva, nagyon nem jó szótagelosztással), hanem az ünnepi latin vesperás-responzóriumot... hogy az milyen szép muzsika! na, ekkor jött nekem az Angyal.
Ez mondjuk enyhén archív, mert a legnagyobb csőrike azóta kiszedte az egyik kismetszőfogát, de aszongyák a románok, a repülőből nem látszik, ehhez én is társulnék.
Ez a képeslapunk, autali lopkodás, nem mi gyártottuk, de mi kukkoltuk baratinám mézeskalácsházában, autentikus stájri landhaus-féle télikertben találtuk, nagyon megtetszett,
... sö közben tegnappal lejárt a decemberi hét (!) kórusfellépésünk meg az egész hajcihő, az utolsó három már napi gyakorisággal, úgyhogy furcsállom is, hogyhogy nincs több, háhá. Ezt arra replikázom, hogy a védés után mintha lazítottam volna/akartam, ki is vagyok dögölve rendesen, biztosan a nagy lazítástól.
Ebbe még egy StF-i adventelés is beletartozott, arrafelé népes fészekaljunk babakocsival, gyerekággyal és -matraccal, cumisüveg-sterilizálóval etc-etc. érkezett, visszafele szerencsére már egy tetőcsomagtartó is nyakalta a levegőt és a benzint, nem vagyunk mi normálisok, de az ígéret szép szó, a kicsi csőrikéknek adventelni kellett Stájriában a dög hidegben, de megvót, jó vót, lejárt (vót).
A mézeskalácsainkon (még) egy deka díszítés sincs, ülnek türelmesen a dobozban, biztosan a születésnapomat várják. Én bizony roppant büszke vagyok hogy egyáltalán megsütöttük őket, a nagy csőrikékkel csináltuk, mindenki kivette a részét a munkából. A StF-i kulcscsomóm továbbra sem került (még) elő, a varrógép is vár türelmesen, hát még az LO. Persze hogy utóbbi lesz az első, Bajormedve januárban szeretné látni a szájaíze szerinti verziót, mondanom se kell, én is szeretném már végre az orra alá dörgölni, oszt huss.
Szülinapomra berontatom a kórust, a menüt már összeállítottam a fejemben, még azt is találtam ígérni nekik, hogy addigra összeszedem a lakást, mint látható, én optimista vagyok és nem adom fel. Fő a nyugalom. A konvenciók hajukat tépik, ha ezt a káoszbarlangot meglátják, de nehogy azt higgye valaki, nincs nálunk Karácsony! az Angyal nekünk is hozott karácsonyfát,
Nekem a legünnepibb pillanat különben az volt, mikor mindenki elment alukálni s én megtaláltam még éjféli mise előtt az esztergomi rítusnak a karácsonyi vesperását kottástul-zsoltárostul, és a kanapéra, két kupac mellé befészkelve magamat elénekelhettem elejétől végig, többek közt a Verbum caro responsorium prolixumot, de nem azt a béna magyar fordítást (ami egy rövidebb, ún. responsorium breve dallamra van rápakolva, nagyon nem jó szótagelosztással), hanem az ünnepi latin vesperás-responzóriumot... hogy az milyen szép muzsika! na, ekkor jött nekem az Angyal.
Címkék:
állatkert,
Bajormedve,
Cs.kohhája,
givecs,
gregó,
kórus,
LO,
StF,
tudathasadt otthon,
zene
2016. november 30., szerda
Ezek az orgonista gének
Kicsi Csőrike, aki közben éppen a legnagyobb a három közül, aggasztó mértékben kezd hasonlítani egy felnőtt Kaktuszra - kicsiben. Ez most már abszurd méreteket ölt lassan. Csak azért, hogy ha esetleg valaki úgy gondolná, milyen jó mikor már nagyocska a gyermek, mert:
Ujjrend. Az tény, hogy az első kettőt összekeverte, de ezt a kottát nemcsak ő írta, hanem ő is komponálta. MINDEGYIK hang felett ujjrend, de a kabát és a cipő széthajigálva, pedig még be se jött az ajtón.
Hogy mi a bánatnak nincs művészpalántákat nevelő intézet ebben a nagy faluban... hogy hamar őszüljek a festék alatt, azétt.
- rá lehet bízni dolgokat
- felelősségteljes
- rendet tesz maga körül
- stb.
- KCs, ne olvasgasd a tankönyvet, a házit csináld!
- KCs, a cipőt, mondom a cipőt húzd, már öt perce elkezdted!
- Na és ez KINEK a tolltartója, ez a givecs? Tejóég, honnan hoztad ezeket a ceruzákat? Hol a hegyződ? Mi lett már megint a radírral, ez volt a negyedik az idén?
- Mondom: először a matek házi, utána írjuk a zongoradarabot!...
- stb.
Ujjrend. Az tény, hogy az első kettőt összekeverte, de ezt a kottát nemcsak ő írta, hanem ő is komponálta. MINDEGYIK hang felett ujjrend, de a kabát és a cipő széthajigálva, pedig még be se jött az ajtón.
Hogy mi a bánatnak nincs művészpalántákat nevelő intézet ebben a nagy faluban... hogy hamar őszüljek a festék alatt, azétt.
2016. november 26., szombat
2016. november 6., vasárnap
A szurkapiszka öröme
Ó, ha énnekem olyan szép lexikális tudásom volna, hogy csak megnyomjuk a gombot és akkor dől a szigorlaton a sziporka!... nem betanult duma (a kész szöveg még néhány napnyi komponálástól van, mintha fényévnyire lenne, de na), hanem szépen szabadon (!), választékosan (!), intellektuális felvázolással és vezérfonállal (ööö.... mondom, ööö... ?), szóval ha ilyenem lenne, akkor most kajánul beépíteném a leendő mondikámba, hogy: .......
De mivel énnekem nincs se tudományos vénám, stílusom mégúgy se, csak a nagy Csőrike-fejem, ezért mindent bele!
A Fux kutatás egyik legjobbja elnézte azt a szóban forgó valamit, sőt, két ordas hiba egy mondatban, nahát, nahát! Csőrike, mint álmaiban a kellő szakirodalomnak kívülről fújó lexikonja, látja, hogy a megadott Fux-offertórium Ad te Domine levavi anima mea (Köcheljegyzék 153). De fura. Hozzád Istenem emelem szívem, de nem a szívemet, hanem nominativuszban, az én szívem. Itt valami sántít. Vagy én a szívem emelkedek hozzád, Istenem, vagy azt emelem én, plusz izé hogy ezt az igeidőt magyarra nem lehet lefordítani és jelennek szokás, de azért mégis. Olvasom végig, aszongya, ezt a negyedik böjtvasárnapi offertóriumot... sötöbö. De ez az egész szöveg roppant gyanús, veszem a graduálét, de már középkor óta azzal kezdődik Advent első vasárnapjával, vagyis az egyházi év elején, hogy Ad te levavi, hogy mire számítok, keresem naivan a böjti anyagot, aztán mégiscsak elejére fordítom a könyvet. Persze, ez az introitus eleje, de bizony ugyanaz a szövegféle ismétlődik meg az 5. oldalon is, Ad te Domine levavi és még mindig Advent első vasárnapján vagyunk, persze hogy Nagyböjtben semmi hasonló. Megvan, tárgyeset, animam meam, megnyugodtam, de azért nézzük csak Fuxnál, hátha ő írta el. (Mi lesz ha kicsinálnak a profok a vizsgán, mert nem voltam eléggé alapos???) Navégre, valami randa oldalt kicselezve (bal sarokban takonyződen az áll minden oldalon: Ön zenész vagy kutató? muszáj lesz beszélnünk egymással! na szerencsére átlátszó a dolog), bejön a Gradus ad parnassum fakszimiléja. Ni te, tényleg kótás! hehe. Naná, hogy mindenütt animam meam. Bingó!
Most már csak a többnapi izéket kell megkomponálni és mindet bebiflázni. Ehh....
De mivel énnekem nincs se tudományos vénám, stílusom mégúgy se, csak a nagy Csőrike-fejem, ezért mindent bele!
A Fux kutatás egyik legjobbja elnézte azt a szóban forgó valamit, sőt, két ordas hiba egy mondatban, nahát, nahát! Csőrike, mint álmaiban a kellő szakirodalomnak kívülről fújó lexikonja, látja, hogy a megadott Fux-offertórium Ad te Domine levavi anima mea (Köcheljegyzék 153). De fura. Hozzád Istenem emelem szívem, de nem a szívemet, hanem nominativuszban, az én szívem. Itt valami sántít. Vagy én a szívem emelkedek hozzád, Istenem, vagy azt emelem én, plusz izé hogy ezt az igeidőt magyarra nem lehet lefordítani és jelennek szokás, de azért mégis. Olvasom végig, aszongya, ezt a negyedik böjtvasárnapi offertóriumot... sötöbö. De ez az egész szöveg roppant gyanús, veszem a graduálét, de már középkor óta azzal kezdődik Advent első vasárnapjával, vagyis az egyházi év elején, hogy Ad te levavi, hogy mire számítok, keresem naivan a böjti anyagot, aztán mégiscsak elejére fordítom a könyvet. Persze, ez az introitus eleje, de bizony ugyanaz a szövegféle ismétlődik meg az 5. oldalon is, Ad te Domine levavi és még mindig Advent első vasárnapján vagyunk, persze hogy Nagyböjtben semmi hasonló. Megvan, tárgyeset, animam meam, megnyugodtam, de azért nézzük csak Fuxnál, hátha ő írta el. (Mi lesz ha kicsinálnak a profok a vizsgán, mert nem voltam eléggé alapos???) Navégre, valami randa oldalt kicselezve (bal sarokban takonyződen az áll minden oldalon: Ön zenész vagy kutató? muszáj lesz beszélnünk egymással! na szerencsére átlátszó a dolog), bejön a Gradus ad parnassum fakszimiléja. Ni te, tényleg kótás! hehe. Naná, hogy mindenütt animam meam. Bingó!
Most már csak a többnapi izéket kell megkomponálni és mindet bebiflázni. Ehh....
2016. november 3., csütörtök
Kipirult hagyaték
A magyar gregó leendő nagyasszonya - akinek szerencséjére nem kell tanítással lefaragnia az értékes kutatóidejét, tejóég, láttam a portán hogy tegnap 5.54-kor érkezett meg a munkahelyére - miután egyszer lenyomta a telefont, másodszor pedig már meg se hallotta a mittudoménki hívását, mialatt MI diskuráltunk (tegnapelőtt én voltam ugyanebben a szerencsétlen helyzetben, lám, helyzet szüli a fontossági sorrendet), nos, nincs két éve hogy egészen a köztársasági elnökig merészkedett, mert indeunde kiderült a sorok közt, hogy tornyot raktak a Topkapiban Budából, Székesfehérvárból etc., de egészen bizarr módon ládákban áll a magyar középkori anyag, és igazi klandesztínó katalógusok vezetnek hozzá, hogy egy sima szakácskönyv jelzete egy Zsigmond-kori missale notatum vagy mi a babámfüle vala, aztán évek múlva egy másik katalógust toltak az éppen odacsángáló magyar kutató orra alá, hasonló szúrópróba hasonló eredménnyel, közben az értékes magyar notációnak csak a fele volt már látható, a penész annyira belemászott az írástükörbe, hogy a látogatás után szépen összeseperték a második kódex szakácskönyv vajmi kb. egyötödét a penésszel, brrr, brrr.
Mindeközben odabent az agyamban éreztem, hogy kipattant egy biztosíték és azt találtam mondani, hogy ha az állami diplomácia nem működik, mi lenne ha megpróbálkoznánk az egyházival (addigra annyira kalandossá vált az ügy, hogy egyből sajátomnak kezdtem érezni), elvégre Rőtmalac az egyik legnagyobb szarkeverő akit ismerek?...
Saszongya a csajszi, hogy érdekes, a Tanár Úr is épp ezt írja a hagyatékában, miután Göncz Árpád után leállt a dolog. A szekrényben van a hagyaték, és ő már mindet átfésülte.
El kellett telnie másfél napnak, hogy leessen a tantusz: Dobszay MÁR tudja, hogy milyen kéziratok tenyésznek a Topkapiban. És azt is, hogy én ott kötök ki a hagyatékkal teli szekrény mellett a gregócsajnál, és hogy mit? UGYANAZT fogom neki mmondani. Brrr.
És TÉNYLEG NEM kettyentem meg, de erre aludnom kell (lehet, hogy a csajszinak is).
ÁÁÁÁÁ!!!!!!
Mindeközben odabent az agyamban éreztem, hogy kipattant egy biztosíték és azt találtam mondani, hogy ha az állami diplomácia nem működik, mi lenne ha megpróbálkoznánk az egyházival (addigra annyira kalandossá vált az ügy, hogy egyből sajátomnak kezdtem érezni), elvégre Rőtmalac az egyik legnagyobb szarkeverő akit ismerek?...
Saszongya a csajszi, hogy érdekes, a Tanár Úr is épp ezt írja a hagyatékában, miután Göncz Árpád után leállt a dolog. A szekrényben van a hagyaték, és ő már mindet átfésülte.
El kellett telnie másfél napnak, hogy leessen a tantusz: Dobszay MÁR tudja, hogy milyen kéziratok tenyésznek a Topkapiban. És azt is, hogy én ott kötök ki a hagyatékkal teli szekrény mellett a gregócsajnál, és hogy mit? UGYANAZT fogom neki mmondani. Brrr.
És TÉNYLEG NEM kettyentem meg, de erre aludnom kell (lehet, hogy a csajszinak is).
ÁÁÁÁÁ!!!!!!
Címkék:
áúúú,
gregó,
höö,
lélekbúvár,
másik boly,
másik főd,
Rőtmalac
2016. november 2., szerda
Idegenül
...léptem, léptem a Széll Kálmán téren át, s vissza pedig a Várból lefelé, az Ostrom utcán át, a Széna tér felé vettem az irányt, s közben Cseh Tamás dudorászta bent kegyetlenül, hogy golyónyomok, golyónyomok, ronda golyónyomok, ennyi maradt a régi Budapestből, s most vakvezető fémbigyók, én így megyek át az új Széll Kálmán téren át...
Címkék:
hmm,
lélekbúvár,
másik boly,
másik főd,
történelem,
zene
2016. október 29., szombat
Az Szigorlat+Védésrül
Muszáj számítógépen püntyörögni egész nap, hogy ami pdf-en vagy másképp elérhető, átolvassam, éljenek az alapos lábjegyzetek ugyebár. Mi van eddig? mit tudok már?
- Időpontja az eredetileg másfélórásra tervezett vizsgának nov. 25-e péntek, valamikor a délelőtti órákban.
- Van egy védés, 10 perc alatt össze kell foglalnom a diszit. Használható anyagok: Zusammenfassung (öt oldalas), megtoldva pár érdekes részlettel ami nincs leírva, de egy szóbeliben jól jöhet, pl. Hieronymus egyháztanító hatása Huebnerre stb.
- Van egy Egyházzene Johann Joseph Fux-nál téma, félóráig kell beszélni. Mi használható? kb. 5 könyv, néhány kivonat a Fux-Társaság kiadványaiból, a nagyja itt van velem, többre már nemigen lesz lehetőségem, se kölcsönözni, se keresgélni nem lehet már tovább. Bécsben van az új kiadások központja, a portál is használható valamennyire, beleugrunk a vizsgába, írok az anyagból szöveget, megtanulni, oszt kész.
- Van egy Magyar gregorián téma, Rőtmalac kívánságára. Ravasz ő, meg akarja hallgatni félóra alatt a legújabbakat, főleg olyasmit ami csak magyarul olvasható: kell neki egy profi összefoglaló az anyanyelvén, egy hivatalosan megbízott spiontól, naná. Van két polcnyi könyvem itthon, és ehhez a vizsgához mégis sovány lesz - erről kérdeztem már mást is, és úgy néz ki, jó az orrom. Tehát szerdán kifaggatom a még élő és működő kutatókat a magyar székesfőfaluban, és addig is, szörcs-szörcs. (Épp most találtam egy jó összefoglalót az eddigi kutatásokról, nyamm.)
2016. október 28., péntek
Káosz és hiszti
káosz és hiszti
e kettő kellnem kellnekem
káoszom megmagyarázza hisztimet
hisztimből csinálom a káoszomat
Na ez a Kaktusz éneke, amit én is fújok s ha nem, akkor fújatja velem a helyzet. Tegnap reggel elvesztette a kulcsát ami délig szerencsére megkerült miközben tűkön ülve várta a fél óvoda. KCs osztálykirándulása indulás előtt hat (6!) perccel robbant be az eszébe, mert a szülői értekezleten hallottakat arra a kottára firkantotta mi éppen a táskájában volt. Milyen jó, hogy tegnap kezébe került a kotta - épp időben, ugyebár. Az lakásrul és egyebekrül inkább nem firkantok semmiféle verskópiát.
Nammama még bírja, sőt, szerintem ha ezt a hetet kibírta, az égvilágon minden káoszt félvállról vesz majd, ehh.
2016. október 26., szerda
Sohavolt kertünk
A lomposodó lombunk szépen meredezik a semmibe. A teteje legalábbis. Megnyesni nem lehet, mert nem a miénk, a levelek a mieink lettek, gondoltam volna, de közben kiszívta az ősz a lombot a semmibe. Nem valami szép látvány, ahogy lefelé kopaszodik.
2016. október 12., szerda
Sancho, nézd!... DISZI!
Bizony, a vajúdás kitolási szakasza ma 5-15,30-ig tartott. 11 után már csak Don Quijote járt a fejemben. Többször is éreztem, soha a büdös életben nem születik meg MÉG MA. Úgyhogy megkértem a hű Sanchót Mrs. Lazy-t, nyomjuk már együtt az indexeket, na, ezt az utolsót is, híííí....
15.30, és mégis kibújt a fattyú... Na, ekkor küldtem át Rőtmalacnak a 2. kötetet. Ezek után pedig bedugtam az összezsugorodott nyakam, a nyilalló hátamat és a lüktető halántékomat a katicás pizsamámba/ágyikómba, behúztam a függönyt és elaludtam mint a bunda.
***
18.30: Csőrike kinyitja a postaládáját. Rőtmalac írja: Imprimatur.
Holnap viszem StF-ba az egész pakkot. Halleluja!
15.30, és mégis kibújt a fattyú... Na, ekkor küldtem át Rőtmalacnak a 2. kötetet. Ezek után pedig bedugtam az összezsugorodott nyakam, a nyilalló hátamat és a lüktető halántékomat a katicás pizsamámba/ágyikómba, behúztam a függönyt és elaludtam mint a bunda.
***
18.30: Csőrike kinyitja a postaládáját. Rőtmalac írja: Imprimatur.
Holnap viszem StF-ba az egész pakkot. Halleluja!
Címkék:
bumm,
diszi,
güzü,
lélekbúvár,
másik boly,
Mrs. Lazy,
Rőtmalac,
StF
2016. október 8., szombat
Se fejlécet, se más lécet!
Micsoda undorító poén az, hogy Éljen a magyar szabadság, éljen a haza?! a frímél tetején? évszámmal: 1956-2016??? Mikor éppen most puffantották le a Népszabadságot???
Nem tudom, milyen üzenet ez, na és főleg KINEK?!
Nem tudom, milyen üzenet ez, na és főleg KINEK?!
2016. október 6., csütörtök
Nem fér a fejembe
Húszéves korom óta készülök erre: a jól előkészített védésre, a disszertáció végére, a finisre, szóval mondom, hogy már vagy tizenhét éve. Errefel: kapkodás, összevakarás az utolsó pillanatban, jó eséllyel még doktori másodatyám sem lesz ott, Rőtmalac pedig diplomatikusan közli a vészforgatókönyvemet fejezetről fejezetre a telefonban a bal fülembe, miközben Mikrócsőrike kíváncsian lapít a jobb kezemben, azt nem hallja senki hogy idegesen járkálok összevissza a lakásban, mert ilyen nincs is, de Mikrócsőrike tényleg egy áldott jó teremtés.
Holnap felváltva indexelünk, korrektúrázunk és babázunk Mrs. Lazyvel. Hanem a büdös életben nem lesz kész, nemhogy két nap alatt. Izgi lesz.
Miután elküldtem a nyomtatnivalót holnapra, gyorsan vasaltam (!) egy kört, begyúrtam egy adag mosogatnivalót a gépbe, eltakarítottam a fogyasztható étel- és italmaradékokat a lakásból, és igen, még mindig rágcsálnék valamit, legszívesebben megenném a cipőm sarkát, hogy elnyomtassam vele a mai napot.
Holnap felváltva indexelünk, korrektúrázunk és babázunk Mrs. Lazyvel. Hanem a büdös életben nem lesz kész, nemhogy két nap alatt. Izgi lesz.
Miután elküldtem a nyomtatnivalót holnapra, gyorsan vasaltam (!) egy kört, begyúrtam egy adag mosogatnivalót a gépbe, eltakarítottam a fogyasztható étel- és italmaradékokat a lakásból, és igen, még mindig rágcsálnék valamit, legszívesebben megenném a cipőm sarkát, hogy elnyomtassam vele a mai napot.
Címkék:
áúúú,
diszi,
güzü,
II.atyám,
másik boly,
Mikrócsőrike,
Mrs. Lazy,
Rőtmalac
2016. október 3., hétfő
Lubick a kénköves tóban
Naiv Csőrike, mi más? ilyen nincs még egy.
Egy válasz érkezett, aszongya a számítógépes guru, formatálási problémák miatt inkompatibilis az én 284 oldalas szövegem az ő rendszerükkel, tehát sajnos nem lehet belőle indexeket gyártani.
Rőtmalac és Bajormedve hallgatása szerintem azt jelzi, hogy ők még nem olvasták azt a mailt amit én (most már mindenki kap mindent). Mellettem a telefon, ülök a gépen, max egy óra és lecsap a mennydörgős ménkű, egyenest az én fejemre, de mondom én jó előre hogy így lesz, lenne már vége ennek a rettentő várakozásnak...
Nem vagyok én ennyire mazochista!...
Egy válasz érkezett, aszongya a számítógépes guru, formatálási problémák miatt inkompatibilis az én 284 oldalas szövegem az ő rendszerükkel, tehát sajnos nem lehet belőle indexeket gyártani.
Rőtmalac és Bajormedve hallgatása szerintem azt jelzi, hogy ők még nem olvasták azt a mailt amit én (most már mindenki kap mindent). Mellettem a telefon, ülök a gépen, max egy óra és lecsap a mennydörgős ménkű, egyenest az én fejemre, de mondom én jó előre hogy így lesz, lenne már vége ennek a rettentő várakozásnak...
Nem vagyok én ennyire mazochista!...
Tongyó 1,2,3
Bizony, van olyan hogy az ember akar valamit, de annyira akarja hogy úgy legyen, és úgy is lesz. Most éppen a banánhéjon való elcsúszástól írom azt, amit.
Milyen jó érzés, mikor megtehetem azt, amiről azt gondolom, hogy az úgy helyes. Mindent bele!
1. Csinálunk egyházzenei fesztivált, csindaratta, bum-bum, senkinek nincs ilyen.
Kezdetnek egy nagy alapossággal megkomponált mise. Még az se csinálhatná jobban, aki merné, de nem is meri senki, mert kuss.
Én most itt megállok. Ma már inkább szomorú vagyok, túl a tegnapi sokkon, és inkább itt osztom meg a világgal, hogy miért - valakinek ki kell mondanom a dolgot.
Ott a sok belefektetett energia, idő, zeneszeretet, egyházi kulcsfirgurák mint pap, egyházzenész és kórus, és a mise mégiscsak a II. Vatikánummal szöges ellentétbe kerülve beletorkollik egy megmagyarázhatatlan gödörbe, és ez senkinek nem tűnik fel.
2. Tűkön ülve várom a választ, mi legyen az indexekkel, az első kötetet már egy hete elküldtem virtuálisan, most kellene a másodikat. Rőtmalac tegnap 7.00-kor egy idegesítő hangú levélben fejemhez vág egy csomó mindent, szemmel láthatóan elege van belőlem, nehéz felfogású vagyok és roppant idegesítő, és már szabadulna tőlem. És nem érti, hogy miért nem értem azt, amit nem értek.
3. Ma reggelre már, kioperálva virtuális galuskáimat (ne kérdezzétek, nagyon kellemes volt), mégiscsak elküldöm a második kötetet a virtuális körre, és a virtuális küldeményekkel kimerül a virtuális diszi fogalma. Gotovo, gata, fertig. Aztán piacolok a csőrikéimmel, ebéd, kicsi rohangászás, ez már tényleg semmi. (De hát már fáradt vagyok, az ég szerelmére!) Az agyamban röhögve tátong egy lyuk, tenni kell valamit, tehát lecserélem a fészbúkos borítóképemet és mintha már Baál szólna a számból. Persze, mire észrevettem hogy mit írtam, már odajutottam, hogy én biza ki nem javítok semmit, geerrr... asszem egy ideig szünetelni fog a reggeli 5kor kelés.
Milyen jó érzés, mikor megtehetem azt, amiről azt gondolom, hogy az úgy helyes. Mindent bele!
1. Csinálunk egyházzenei fesztivált, csindaratta, bum-bum, senkinek nincs ilyen.
Kezdetnek egy nagy alapossággal megkomponált mise. Még az se csinálhatná jobban, aki merné, de nem is meri senki, mert kuss.
Én most itt megállok. Ma már inkább szomorú vagyok, túl a tegnapi sokkon, és inkább itt osztom meg a világgal, hogy miért - valakinek ki kell mondanom a dolgot.
Ott a sok belefektetett energia, idő, zeneszeretet, egyházi kulcsfirgurák mint pap, egyházzenész és kórus, és a mise mégiscsak a II. Vatikánummal szöges ellentétbe kerülve beletorkollik egy megmagyarázhatatlan gödörbe, és ez senkinek nem tűnik fel.
2. Tűkön ülve várom a választ, mi legyen az indexekkel, az első kötetet már egy hete elküldtem virtuálisan, most kellene a másodikat. Rőtmalac tegnap 7.00-kor egy idegesítő hangú levélben fejemhez vág egy csomó mindent, szemmel láthatóan elege van belőlem, nehéz felfogású vagyok és roppant idegesítő, és már szabadulna tőlem. És nem érti, hogy miért nem értem azt, amit nem értek.
3. Ma reggelre már, kioperálva virtuális galuskáimat (ne kérdezzétek, nagyon kellemes volt), mégiscsak elküldöm a második kötetet a virtuális körre, és a virtuális küldeményekkel kimerül a virtuális diszi fogalma. Gotovo, gata, fertig. Aztán piacolok a csőrikéimmel, ebéd, kicsi rohangászás, ez már tényleg semmi. (De hát már fáradt vagyok, az ég szerelmére!) Az agyamban röhögve tátong egy lyuk, tenni kell valamit, tehát lecserélem a fészbúkos borítóképemet és mintha már Baál szólna a számból. Persze, mire észrevettem hogy mit írtam, már odajutottam, hogy én biza ki nem javítok semmit, geerrr... asszem egy ideig szünetelni fog a reggeli 5kor kelés.
Címkék:
diszi,
güzü,
lélekbúvár,
mise,
nyürr de nem csak,
Rőtmalac,
tongyó
2016. szeptember 26., hétfő
Szeretem felebarátaimat, de azért na
Ma csodák csodája: majdnem mindenünnét elkéstem, de mégse. Ezt azért nem nagyon tudja elképzelni az, aki nem tudja, mivel harcolok nap mint nap, s abból a paksamétából lassacskán az én személyes káoszom lesz a legkisebb tényező.
Nagyon ki volt számolva a délelőtt, az LO második kötetében lehetett mérni hogy mennyit tudok majd megcsinálni a Benedicamus-trópusok átjavítgatásából, és még van 2 percem 11.20-ig, és az a két perc is nagyon termékenyen múlt el, bizony, elértem majdnem kétharmadig a 280 oldalon. Szóval kicsit rohanva, de azért boldogan nyitom a garázsajtót... aztán hátranézek. A taxi pontosan a mi kapubejáratunkon rostokolt, szomszéd boszit hozta haza valahonnét. Nezek, hár néz, mint a kancsi a viccben. Megint nezek, vajon csinál-e valamit. De még mindig rostokol. Gondoltam, nem idegesítem azzal hogy odamegyek (s főleg nem töltöm az időt hülyeségekkel, mikor úgysincs nekem időm), tehát beültem gyorsan, kifaroltam és elindultam hátrafelé. Mire a kapuig értem, a taxi nagy komótosan rámászott oldalasan az úttestre, hogy ott tovább üzleteljen a klienssel. Zummm, Csőrike kicsit hátra, aztán kicsit kanyar, aztán tényleg zumm, mert még bankba is kellett mennem iskola előtt, aztán meg Mikrócsőrikéért, huss nagyszülők, aztán zumm a laborba, majd az endokrinológushoz, aki elméletileg fél 1-kor bezárja a boltot. (És végül mindenhová elértem.)
Már sejtettem hogy nem marad a nap reakció nélkül: miért is szeretném használni, ráadásul MOST a saját kapubejáratomat, ami kijárat is egyben, ugyi??
Mire besötétedett és megérkezett a stúdió, azaz másik országból az óriás orgonaművész - a Kultúrpanzió nem hivatalos vendége, 3 napig lesz itt - nos, már ropogott odaát a muzsika, rosszat sejtve engedtem el a legényeket felvételezni, és igen, mikor félórája ellenőriztem odaát a frissen beüzemeltetett fűtést és becsuktam a kazánház ajtaját, brrr.... a primitív és rosszindulatú szomszédok gyöngye, már ha van ilyen egyáltalán, cenzúrázatlanul köpködött kifelé mindenfélét, továbbra is csángó kurva és Románia a fő téma, de ezen a ponton egyszerűen már komikusba torkollik, hogy a rosszindulatúság és öngerjesztgetés nagy igyekezetében hirtelen a saját anyját is lepinázta és lenyolcvanévesezte, pedig jól értesült forrásaim szerint ő csak 75 körül lehet, hááát...
Nagyon ki volt számolva a délelőtt, az LO második kötetében lehetett mérni hogy mennyit tudok majd megcsinálni a Benedicamus-trópusok átjavítgatásából, és még van 2 percem 11.20-ig, és az a két perc is nagyon termékenyen múlt el, bizony, elértem majdnem kétharmadig a 280 oldalon. Szóval kicsit rohanva, de azért boldogan nyitom a garázsajtót... aztán hátranézek. A taxi pontosan a mi kapubejáratunkon rostokolt, szomszéd boszit hozta haza valahonnét. Nezek, hár néz, mint a kancsi a viccben. Megint nezek, vajon csinál-e valamit. De még mindig rostokol. Gondoltam, nem idegesítem azzal hogy odamegyek (s főleg nem töltöm az időt hülyeségekkel, mikor úgysincs nekem időm), tehát beültem gyorsan, kifaroltam és elindultam hátrafelé. Mire a kapuig értem, a taxi nagy komótosan rámászott oldalasan az úttestre, hogy ott tovább üzleteljen a klienssel. Zummm, Csőrike kicsit hátra, aztán kicsit kanyar, aztán tényleg zumm, mert még bankba is kellett mennem iskola előtt, aztán meg Mikrócsőrikéért, huss nagyszülők, aztán zumm a laborba, majd az endokrinológushoz, aki elméletileg fél 1-kor bezárja a boltot. (És végül mindenhová elértem.)
Már sejtettem hogy nem marad a nap reakció nélkül: miért is szeretném használni, ráadásul MOST a saját kapubejáratomat, ami kijárat is egyben, ugyi??
Mire besötétedett és megérkezett a stúdió, azaz másik országból az óriás orgonaművész - a Kultúrpanzió nem hivatalos vendége, 3 napig lesz itt - nos, már ropogott odaát a muzsika, rosszat sejtve engedtem el a legényeket felvételezni, és igen, mikor félórája ellenőriztem odaát a frissen beüzemeltetett fűtést és becsuktam a kazánház ajtaját, brrr.... a primitív és rosszindulatú szomszédok gyöngye, már ha van ilyen egyáltalán, cenzúrázatlanul köpködött kifelé mindenfélét, továbbra is csángó kurva és Románia a fő téma, de ezen a ponton egyszerűen már komikusba torkollik, hogy a rosszindulatúság és öngerjesztgetés nagy igyekezetében hirtelen a saját anyját is lepinázta és lenyolcvanévesezte, pedig jól értesült forrásaim szerint ő csak 75 körül lehet, hááát...
Címkék:
állatkert,
görrr,
NLM,
nyürr de nem csak,
orkán
Szórakozgatok
Kaktusz hetfün kezdi az valódi éjjeli műszakot cd-felvételezéssel, itt meg úgy néz ki, hogy valamennyire virtuálisan készülődök én is.
Ahogy leadtam a virtuális munkát, tovább vergődök az éterben, múlt éjjel pl. ezt működtem eredeti I. osztályú mákosi szilvából, ni:
És hogy ne maradjon egyedül szegény cvecskenröszti, ma ezt fabrikáltam mellé:
Gyorsnak persze nem igazán mondanám, hiába morzsa a császármorzsa, ez most éppen be akart keményedni úgyhogy szétkaszaboltam két villával a recept szerint, lelocsoltam tejjel, majd bevágtam a lerbe, és most ilyen:
Közben agyament dolgokat hallgatok, most kezdődött egy olyan műsor odaát, hogy Liquid Radio, és most ért véget a Szürke lagúna, azaz
Ahogy leadtam a virtuális munkát, tovább vergődök az éterben, múlt éjjel pl. ezt működtem eredeti I. osztályú mákosi szilvából, ni:
És hogy ne maradjon egyedül szegény cvecskenröszti, ma ezt fabrikáltam mellé:
Gyorsnak persze nem igazán mondanám, hiába morzsa a császármorzsa, ez most éppen be akart keményedni úgyhogy szétkaszaboltam két villával a recept szerint, lelocsoltam tejjel, majd bevágtam a lerbe, és most ilyen:
Közben agyament dolgokat hallgatok, most kezdődött egy olyan műsor odaát, hogy Liquid Radio, és most ért véget a Szürke lagúna, azaz
Die Graue Lagune
Minimalistische Elegien, orchestrale Wucht und
elektronische Pein - in der Grauen Lagune lässt es sich leidenschaftlich
leiden. (Minimalisztikus elégiák, zenekari harag és elektronikus kín - a Szürke lagúnában egyszerűen szenvedélyesen lehet szenvedni.)
Mikor valamelyik vonal másik oldalán okostojások próbálják megmondani, hogy hogy érezzek és hogy gondolkodjak, mindig a Gépnarancs jut eszembe. Na persze én sokkal szelídebben reagálom le a dolgokat, de azért mégis felháborító, hogy képmutató dög álpróféták hogyan vennének át engem is a neófasiszta brigádba. A baj nem az amúgy is habzószájú egyedekkel van szerintem, hanem azzal az eléggé széles réteggel, ami gyakorlatilag pumpoló egyedek nélkül egészen elvan semlegesen és passzívan a kis vackában, de sajnos annyira ostoba és korlátolt, hogy egy lilalégy-csípéstől már nem hupikék többet.
Úgyhogy én nem tudok mit keresni ebben a brigádban, sorry, valahogy ennél értelmesebbnek érzem magamat, bocsánat. Tehát csinálom a valagnyi dógomat, közben kulinárkodok, most eppeg lazítok, fel is kell írni! (Az ikszedik virtuális világban úgy is ott van egy elégedett Ferencjóska, nyamm Csőrike, megtartlak Leopold mellett, pfirtigott. Kell ennél több?)
Címkék:
áúúú,
Cs.kohhája,
görrr,
lélekbúvár,
másik boly,
másik főd,
nem güzü
2016. szeptember 16., péntek
Vámolnivalót szimatolok
És csodák csodája, jó a második kötet ilyen formájában az indexekhez. Csak pár dolgot kell átjavítgatnom, de az már keresővel megy.
A következő utam vámosa: Mi van a csomagtartóban?
Csőrike: Kincs.
Vámos: Höö. Ez egy-kettő.... 14 könyv. Dohány, alkohol?
Csőrike: Nada.
Vámos: Menjen a kincseivel, maga...
Csőrike: Naná hogy!...
A következő utam vámosa: Mi van a csomagtartóban?
Csőrike: Kincs.
Vámos: Höö. Ez egy-kettő.... 14 könyv. Dohány, alkohol?
Csőrike: Nada.
Vámos: Menjen a kincseivel, maga...
Csőrike: Naná hogy!...
Címkék:
bumm,
diszi,
stájer orkán,
történelem
2016. szeptember 7., szerda
Quo vadis editio? avagy egy hét múlva már mindent fogok tudni
Rőtmalac eltűnt. (Valószínű csak odázza a választ, mert 2 oldalnyi lista volt, amit kérdeztem tőle. A listát is csekély 3 napig gyártottam...) Azóta kész lett az első verziója az új szövegnek. 12 nap alatt lett kész és én büszke vagyok magamra.
Szóval felkötöttem a gatyámat és írtam tegnapelőtt Bajormedvének. Ez az a bizonyos állapot, amikor már úgyis minden mindegy, csak már derülne ki, mi van. Már mindegy alatt az se izgat, hogy az az ember úgy szokott engemet gyomorszájon vagdosni a leveleivel, mint ahogy a söreit nyakalja. Vagyis minden a legtermészetesebb neki, és bizony felvesz egy adag energiát, míg annyi erőt csinálok amivel írok neki, ugye érthető...
Lényeg úgysmint fazit: össze vagyok zavarodva, nahát Csőrike, XY mondta StF-ban, hogy te nem is fogod elvégezni a munkát amit elvállaltál (Üüü????), nahát rendkívül örvendek hogy mégis, de én tényleg el vagyok tévedve hogy akkor mi van veled, inkább beszéljük meg StF-ban, úgyis arra megyek jövő héten.
Basszus. Én meg várhatom hogy mikor jön a fizetésem, gyanús is volt hogy még a szerződésemet se kaptam meg. Mert valaki azt mondta neki valahol... GRRRR. Besörözünk, aztán kiherélem, így lesz.
Szóval felkötöttem a gatyámat és írtam tegnapelőtt Bajormedvének. Ez az a bizonyos állapot, amikor már úgyis minden mindegy, csak már derülne ki, mi van. Már mindegy alatt az se izgat, hogy az az ember úgy szokott engemet gyomorszájon vagdosni a leveleivel, mint ahogy a söreit nyakalja. Vagyis minden a legtermészetesebb neki, és bizony felvesz egy adag energiát, míg annyi erőt csinálok amivel írok neki, ugye érthető...
Lényeg úgysmint fazit: össze vagyok zavarodva, nahát Csőrike, XY mondta StF-ban, hogy te nem is fogod elvégezni a munkát amit elvállaltál (Üüü????), nahát rendkívül örvendek hogy mégis, de én tényleg el vagyok tévedve hogy akkor mi van veled, inkább beszéljük meg StF-ban, úgyis arra megyek jövő héten.
Basszus. Én meg várhatom hogy mikor jön a fizetésem, gyanús is volt hogy még a szerződésemet se kaptam meg. Mert valaki azt mondta neki valahol... GRRRR. Besörözünk, aztán kiherélem, így lesz.
2016. szeptember 4., vasárnap
A hetedik napon pihenjél, te állat!
De szeretnék időnként egy kicsit lazítani. Hétvége. Vasárnap.
Ma pl. ilyen szégyenteljesen nézett ki a vasárnapom:
7,37-kor kiszöktem az ágyból. Szabályosan felugrottam. Aztán rájöttem hogy:
1. nincs itt a baba (nagyszülős hétvége)
2. nem kell költeni mást se (idem)
3. hetes misére sajnos nem fogok menni, mert azt már elaludtam (görr)
4. a köv. misére mégúgy se, mert
5. váramunka, váramunka etc,
6. legkésőbb 14.10-kor befejezzük a nagyszülős hétvégét, addig is visszalépni az
5.-be
7. tehát bele. Ezzel párhuzamosan:
a) teregetni;
b) rumos szilvakotyót pakolni üvegekbe;
c) nincs máma főétel
d) összetapicskolta az ember a papucsával a fürdőben a vizes padlót, miközben a sarkokban hajak és szöszök a csempén, pfuj.
Ha nem kellene egyfolytában a)-d)... fele szakadnom miközben ezerrel dolgozom valami teljesen máson, komolyan még azt is hinném hogy vasárnap van. Hétvége. Lazítás. Hú, de szeretnék egyszerre egyet csinálni, de azt rendesen. Egy felé koncentrálni, az ám az igazi lazító program! Éhes disznó makkal álmodik.
Ma pl. ilyen szégyenteljesen nézett ki a vasárnapom:
7,37-kor kiszöktem az ágyból. Szabályosan felugrottam. Aztán rájöttem hogy:
1. nincs itt a baba (nagyszülős hétvége)
2. nem kell költeni mást se (idem)
3. hetes misére sajnos nem fogok menni, mert azt már elaludtam (görr)
4. a köv. misére mégúgy se, mert
5. váramunka, váramunka etc,
6. legkésőbb 14.10-kor befejezzük a nagyszülős hétvégét, addig is visszalépni az
5.-be
7. tehát bele. Ezzel párhuzamosan:
a) teregetni;
b) rumos szilvakotyót pakolni üvegekbe;
c) nincs máma főétel
d) összetapicskolta az ember a papucsával a fürdőben a vizes padlót, miközben a sarkokban hajak és szöszök a csempén, pfuj.
Ha nem kellene egyfolytában a)-d)... fele szakadnom miközben ezerrel dolgozom valami teljesen máson, komolyan még azt is hinném hogy vasárnap van. Hétvége. Lazítás. Hú, de szeretnék egyszerre egyet csinálni, de azt rendesen. Egy felé koncentrálni, az ám az igazi lazító program! Éhes disznó makkal álmodik.
Címkék:
állatkert,
áúúú,
güzü,
Kaktusz,
lélekbúvár,
másik boly
2016. szeptember 3., szombat
Sebfőzővíz és pillangószoba
Hát, lejárt a nyári szünet. Reggel már nincs nyár, napközben viszont még eléggé meleg van. Lesz egy-két változás iskolaidőben, mint pl. nem nézünk hosszú meséket estébe nyúlóan, és persze első a lecke, aztán a kreatívkodás, KCs leendő legnagyobb bánatára, tudom én, de micsináljunk. Imhol a nyár vége, ha nem is hangmintában, de ezek voltak az elmúlt napokban:
Anyu! Jaj, nee! Csak az eugént ne...(Az közepső purdém a hidrogénes víznek)
Anyu, nézd, még képet is csináltam a falra neki, nézd milyen szép szobája van!(legnagyobbik tegnapi szötymögése az udvaron)
Címkék:
állatkert,
aranypüpü,
hmm,
kicsi Csőrike,
lk. Csőrike,
vájvi
2016. szeptember 1., csütörtök
Délelőtti agynak
Itt a füvesboszi teája, mielőtt még kitörlöm a masinácskából. Most már van logóm, akár csináltathatnék egy Csőrike-keveréket, csakógy mint párfümmel szokás, Kultúrpanzió 1 (délelőtti agy).
Az üvegen igenis csihányt ír, a gyerekek szerencsére kétnyelvűek, van nekem is bogaram egy-kettő...
Az üvegen igenis csihányt ír, a gyerekek szerencsére kétnyelvűek, van nekem is bogaram egy-kettő...
2016. augusztus 30., kedd
Délutáni erő
..You take coffee, I take tee, my dear...
No, nem túl inspirációgazdag, mondja a tasakból a cetli. Bezzeg a délelőttieket egy füvesboszorkány keveri, engem meg ide belenyomtak a kirakatba cégérestől, se szó, se beszéd.
(De ha kiveszem, és tejet töltök bele, akár külön komponáltnak is nézhetné magát a gombóc mellett).
Az úgy volt, hogy a szilvásgombócra pakolt Kaffeegewürz inspirálta valójában a... fekete teát ihatnékot, fene se érti. Valami Aladdin dobozkája vagy mi a csuda feliratú gömböcben volt, ott a sok fincsi édes fűszer aromája egy kicsi bügyürben, nyamm.
Most már csak a teát nyakalom az emeleten, közben korrektúrázom a második kötetet. Munkára fel!
No, nem túl inspirációgazdag, mondja a tasakból a cetli. Bezzeg a délelőttieket egy füvesboszorkány keveri, engem meg ide belenyomtak a kirakatba cégérestől, se szó, se beszéd.
(De ha kiveszem, és tejet töltök bele, akár külön komponáltnak is nézhetné magát a gombóc mellett).
Az úgy volt, hogy a szilvásgombócra pakolt Kaffeegewürz inspirálta valójában a... fekete teát ihatnékot, fene se érti. Valami Aladdin dobozkája vagy mi a csuda feliratú gömböcben volt, ott a sok fincsi édes fűszer aromája egy kicsi bügyürben, nyamm.
Most már csak a teát nyakalom az emeleten, közben korrektúrázom a második kötetet. Munkára fel!
2016. augusztus 28., vasárnap
2016. augusztus 25., csütörtök
A Göncöl rúdja
Alig egy hete, hogy a legnagyobbik eltörte a könyökét.
Tegnapelőtt meg akart ölni a tapló bunkó mániákus szomszédom (de nem sikerült neki), tegnap kint járt a rendőrség, szomszéd most bujkál.
Ma a középső hasította fel az állát az udvaron úgy, hogy meg se állt Kaktusz vele a sebészetig, most egy olyan tapasz tartja össze a gyereket, mint amilyen a bokszolóknak dukál egy nagy bunyó után.
Én azt hittem hogy abbamarad a remegés egyszer, amikor feljövök a kútból, de hiába, muszáj lent tovább muzsikálni.
Tegnapelőtt meg akart ölni a tapló bunkó mániákus szomszédom (de nem sikerült neki), tegnap kint járt a rendőrség, szomszéd most bujkál.
Ma a középső hasította fel az állát az udvaron úgy, hogy meg se állt Kaktusz vele a sebészetig, most egy olyan tapasz tartja össze a gyereket, mint amilyen a bokszolóknak dukál egy nagy bunyó után.
Én azt hittem hogy abbamarad a remegés egyszer, amikor feljövök a kútból, de hiába, muszáj lent tovább muzsikálni.
Amikor már annyira fáradt vagyok, hogy szinte nem is tudok játszani, kimegyünk az udvarra, Apám segít beülni a mosdótálba, amit a veder helyére szerelt fel, a kút láncára, aztán leenged a kútba, egészen le, addig, amíg a talpam már szinte éri a vizet, azért, hogy a kút hidege új erőt adjon. Ott lent a legnehezebb hegedülni, mert olyan hangosan csobog és visszhangzik minden körülöttem, mintha tényleg szélvihar lenne, ide-oda hintázik a lánc, de akkor is játszom, és nem hagyom abba, hátrahajlok a víz fölé, úgy, ahogy Apám tanította, hagyom, hogy a mohos hideg lehűtse a tarkómat, aztán felnézek az ég kicsi karikájára. (Dragomán: Vasvonó)
Címkék:
görrr,
Kaktusz,
kicsi Csőrike,
lk. Csőrike,
NLM,
nyürr,
orkán
Rohadtmeggy-update
Kicsit átrendeztem őfelségét, készülök az okt. 16-i misére. Taizéi énekek lesznek, kicsit másképp mint azt szokták, kicsit én, kicsit ők, ilyen meg olyan nyelveken.
Hát igen, nem lenne rossz ezt csinálni főállásban...
Hát igen, nem lenne rossz ezt csinálni főállásban...
2016. augusztus 17., szerda
Postafordulta
Kedves Csőrike! Kedves Kaktusz!
Ó, emlékszem még az esküvő napjára, igen!... *
Tartsatok ki, és maradjatok meg egymásnak és egymással szeretetben!
Minden elképzelhető jót kíván a tízéves évforduló alkalmából
Rőtmalac
* mi is. Reggel négykor nagy nehezen sikerült befejeznünk a bulit... mire végre az utolsó vendégek is elszállingóztak aludni, köztük Rőtmalac, Franci és Viskó... nagyon kellett az ungarische Hochzeit, izé. Göö.
Ó, emlékszem még az esküvő napjára, igen!... *
Tartsatok ki, és maradjatok meg egymásnak és egymással szeretetben!
Minden elképzelhető jót kíván a tízéves évforduló alkalmából
Rőtmalac
* mi is. Reggel négykor nagy nehezen sikerült befejeznünk a bulit... mire végre az utolsó vendégek is elszállingóztak aludni, köztük Rőtmalac, Franci és Viskó... nagyon kellett az ungarische Hochzeit, izé. Göö.
Címkék:
höö,
Kaktusz,
Rőtmalac,
stájer orkán,
történelem
2016. augusztus 14., vasárnap
Mikor máskor, ha nem most?
Kedves Rőtmalac!
15-19ig szabadságon leszünk Kaktusszal, mivel - emléxel - tízéves házassági évfordulónk lesz holnap. Huszadikától majd ismét elérhető leszek.
~ugyanaz pepitában~
Idefigyelj: ha te feleségestől máig nyaralj Írországban, akkor íngemet ne tessedjél se telefonon, se mailben zaklatni mikor hazajössz, mert én bizony szintúgy kiveszem a jól megérdemelt négy nap szabadságomat.
Helyzet az, hogy bármilyen fejre is álljak mint rajzszeg, nem ezen a négy napon fog múlni (ötödik a NLM-ba érkező testvérküldöttség pesztrálása, tehát ugye ez is kilőve), hogy leadom a diszit. A függeléket sajnos min. 2 hétig fogja piszkálni az a számítógépes guru aki TEI-fájlokat fabrikál belőlük. NEM abból a fájlból amit a Bajormedve-Rőtmalac páros útmutató alapján készítettem elő, hanem egy, ez alapján toldottfoldott amolyanból, amit még hetekig fogok kalapálni a kívánt formára. S mivel erről az apróságról elfelejtettek informálni és alig egy hete értesültem róla személyesen StF-ban a számítógép emberétől, nem erőltetem a dolgot és inkább friss energiával szántom majd egy hét múlva. Csá.
15-19ig szabadságon leszünk Kaktusszal, mivel - emléxel - tízéves házassági évfordulónk lesz holnap. Huszadikától majd ismét elérhető leszek.
~ugyanaz pepitában~
Idefigyelj: ha te feleségestől máig nyaralj Írországban, akkor íngemet ne tessedjél se telefonon, se mailben zaklatni mikor hazajössz, mert én bizony szintúgy kiveszem a jól megérdemelt négy nap szabadságomat.
Helyzet az, hogy bármilyen fejre is álljak mint rajzszeg, nem ezen a négy napon fog múlni (ötödik a NLM-ba érkező testvérküldöttség pesztrálása, tehát ugye ez is kilőve), hogy leadom a diszit. A függeléket sajnos min. 2 hétig fogja piszkálni az a számítógépes guru aki TEI-fájlokat fabrikál belőlük. NEM abból a fájlból amit a Bajormedve-Rőtmalac páros útmutató alapján készítettem elő, hanem egy, ez alapján toldottfoldott amolyanból, amit még hetekig fogok kalapálni a kívánt formára. S mivel erről az apróságról elfelejtettek informálni és alig egy hete értesültem róla személyesen StF-ban a számítógép emberétől, nem erőltetem a dolgot és inkább friss energiával szántom majd egy hét múlva. Csá.
Címkék:
Bajormedve,
diszi,
görrr,
huss,
nem güzü,
nyürr de nem csak,
Rőtmalac
Tegnapi és még archívabb
Van most már nekünk is palacsinta-receptünk, KCs szerezte egy ismerőstől, és leírta, kérem szépen, lásd itt:
Tegnap ettünk másodszor, a fotó kb. 10 napos (akkor ettünk először). Igazi_csokikrémes_palacsintát. Ha 2 serpenyővel bűvészkedünk, egy pillanat alatt megvan, feleannyi bűzzel. Nyamm! (még lesz folytatáás, igen...)
Tegnap ettünk másodszor, a fotó kb. 10 napos (akkor ettünk először). Igazi_csokikrémes_palacsintát. Ha 2 serpenyővel bűvészkedünk, egy pillanat alatt megvan, feleannyi bűzzel. Nyamm! (még lesz folytatáás, igen...)
A dékán nyomában
Lassan kezdem átérezni Georgius Huebner székesegyházi ágostonos dékán mindennapjait, ahogy a hibáit kell egyenként javítgatom a kiadásra való szövegben. Annyira nyilvánvaló, hogy a püspöknek fájt a mája, a prépostnak méginkább, és szegény dékán rohangászott mindenfelé, ráadásul még a diszciplína a confratrik közt!... a földek!... erdők!.. és még neki kellett megírnia a liber ordinariust is egy olyan időben, mikor sorok közt látszik a sok szájbarágandó, hogy melyik olvasmány melyik könyvben és hol található (de figyelem, NEM ott, mert ott hiába is keresnéd stb.). Brenner le is írta kábé ugyanakkor, hogy miféle állapotok uralkodtak a vizitációi alatt (fénanalfabéta papoknak feleség+7 gyerek+házvezetőnő/szerető nem volt ritka egyáltalán, naná, maga a salzburgi érsek járt elöl a szép példával... de ugye, hanem csucsu Mirabell kastély a turistáknak, hja...)
Ugyanolyan káoszban szaladgálok én is, hogy az első mondatban már ott az accusativus a nominativus helyett, hisz gondolatban már a másik sor végén vagyok. Pedig nekem csak négy gyerekemre kell pisszegni, az erdőmet is más gondozza és a terméketlen szántót is.
Együttérzésem, Georgius, mit is mondhatnék még [ ]
Ugyanolyan káoszban szaladgálok én is, hogy az első mondatban már ott az accusativus a nominativus helyett, hisz gondolatban már a másik sor végén vagyok. Pedig nekem csak négy gyerekemre kell pisszegni, az erdőmet is más gondozza és a terméketlen szántót is.
Együttérzésem, Georgius, mit is mondhatnék még [ ]
Címkék:
LO,
nyürr,
Tarisznyás,
tongyó,
történelem,
tudathasadt otthon
2016. augusztus 4., csütörtök
Életem ilyen
A rendetlenség napirenden, de még ez se tudja letakarni a sok befejezetlen, elkésett dolgot, aprócseprőtől óriáskalapig, amiből jelenleg teljesen reménytelennek látszik, hogy valaha is kimásszak és úm. "normális" életet éljek. (Igen, ezzel a fantáziával áltatom magam hogy nehogy behülyüljek közben.)
Compendium vitae meae, vagyis íme, íróasztalom teteje maga a büdös valóság, kockákban, katt:
Compendium vitae meae, vagyis íme, íróasztalom teteje maga a büdös valóság, kockákban, katt:
- a befejezetlen zsíroskenyér, mert a hátam mögött épp akkor jött egy nyürr-nyürr
- a diszi első kötetébe való kottapélda ami félig sincs még leírva végleges formájában, alóla kilátszik Rőtmalac piros piszkája ahol át kellene javítanom a dolgot
- az Euthyrox arra emlékeztet hogy nem lesz időm laborba menni még legalább egy hónapig, hogy megnézze valaki a pajzsmirigyem TPO-szintjét
- két fehér anyagdarab aszongya, levágtál a nadrágod száráról minket és mikor és micsinálsz velünk, rákontráz felette a hasonló sorsú khaki színű csík, amit a másik torzó rövidnadrágtól eresztettek
- közben belóg a sárga USB ceruza tele diszivel és az aktuális munka rémével - hiába dolgozom egész nonstop hogy egyikféle munkák közt másikfélékkel "lazítok" - HATÁRIDŐ, HATÁRIDŐ!! Tandíj?! Újabb félév?! Gyerekek?!
- a két nagyobbik gyerek kényszerszabadsága a nagyiéknál meg tényszerűen kalapálja bele mazochista agyamba a nemvagyjóanya nemvagyjóanya kezdetű fülbebogarat.
Címkék:
güzü,
nyürr,
Rőtmalac,
tongyó,
tudathasadt otthon
2016. július 23., szombat
:-(
Bezárt a Csíki utcai könyvesbolt. Az alatta árválkodó kávéház még működik. A könyvesbolt kirakatából még lehetett olvasni az Indian Parchment mellé, jövő héten azt is elszállítják. Brühű.
Címkék:
nyakasfőd,
nyürr,
tudathasadt otthon
2016. július 20., szerda
A zene kölkei
Nammama kilfelden dolgozó baratinájánál szállunk épp, ha már a lakást eladtuk derága szülővárosomban. Izé, vendékkséég... a gyerekek ahogy felkeltek, lecsaptak egyből a hangszerállományra, itt látható,
...hogy mennyire nem értek én ehhez a csúzóhúzó izéhez, de bezzeg KCs, a harmonikás Kaktusz palántája, nézd Anyu, nyomod a billentyűt, az akkordgombot és közben itt mozgatod a szélházat.
Hja, tanulok.
LKcs pedig gyönyörűen citerázik a meglévő öt húron, akkor inkább ez mint az a harmonika, amibe sikerült máris belevágnia az arccsontját (a bőgésen már túlvagyunk).
Még nem mondtam nekik, hogy abban a szobában, ahol én aludtam, van egy elektromos Yamaha Arius zongora...
...hogy mennyire nem értek én ehhez a csúzóhúzó izéhez, de bezzeg KCs, a harmonikás Kaktusz palántája, nézd Anyu, nyomod a billentyűt, az akkordgombot és közben itt mozgatod a szélházat.
Hja, tanulok.
LKcs pedig gyönyörűen citerázik a meglévő öt húron, akkor inkább ez mint az a harmonika, amibe sikerült máris belevágnia az arccsontját (a bőgésen már túlvagyunk).
Még nem mondtam nekik, hogy abban a szobában, ahol én aludtam, van egy elektromos Yamaha Arius zongora...
Címkék:
kicsi Csőrike,
lk. Csőrike,
nyakasfőd,
zene
2016. július 17., vasárnap
2016. július 14., csütörtök
Megadom magam
Elintéztem az egyéb dolgaimat utazás előtt. Nem, nem fogok ma egy karaktert se bepötyögni az LO kiadásra váró szövegébe. Két napig ...kodtam azzal a 10 oldallal. Bajormedve parasztabb, mint bármikor, erre pedig feltétlenül aludni kell, min. egyet. Hú de jó hogy nem ő az állandó főnököm, arrogáns 1 beképzelt pöcs.
Holnap fodrászhoz és orgonakoncertre megyek, holnaputántól pedig megint teherautó sofőrt játszom, ami a kilométereket illeti. Tehát inkább egy hét múlva folytatom, híjnye, majdnem fojtatomot írtam, ugye érthető.
Ha nem lenne itt az nővérem, meg is kergülnék per pill.
Most pedig gyomlálni megyek. Igazi gyomot, a kapu elejiből...
Holnap fodrászhoz és orgonakoncertre megyek, holnaputántól pedig megint teherautó sofőrt játszom, ami a kilométereket illeti. Tehát inkább egy hét múlva folytatom, híjnye, majdnem fojtatomot írtam, ugye érthető.
Ha nem lenne itt az nővérem, meg is kergülnék per pill.
Most pedig gyomlálni megyek. Igazi gyomot, a kapu elejiből...
Címkék:
Bajormedve,
bumm,
givecs,
görrr,
LO
2016. június 27., hétfő
Csőrike, a betojt állatvédő
Asszem elhívom én a közeljövőben a Kultúrpanzió külső referensét, az ornitológus bácsit.
Most már kezdem enni lassan a meszet, hogy lehetne itt egyszerre gőzelszívó és rozsdafarkúak fészke. Van egy eszement ötletem...
Szóval ha minden más elesik, csak a gőzelszívó szimpatikus nekik továbbra is, akkor kell csinálni egy gőzelszívó kivezető csövének álcázott madárfészek-alapot. A másik mellé természetesen, amit dróthálóval vonunk be kívülről. Háziasszonyok szégyene alias Csőrike itt kuksol, sutyiban imádja a palacsintát. A csörögét. A fánkot. A szalmakrumplit. A fasírtot. Csak hát idáig nem vette rá a lélek hogy bő olajosan süssön bármit is. (A fritőztől a szőr is feláll a hátamon, hogy ki és hol veszi be a sok fáradt háztartási olajat?...) Nade: hátha lesz ettől egy csakazértis plusz ambíciófaktorom, hogy egyszer csak nekiálljak a sütödei menünek, höhö.
P. S. 10 év múlva: Ó, tessék beljebb fáradni, ezek csak varangy- és nyuszt figyelmeztető táblák, az EU-ban most már bárhol kaphatók és mondhatom, korrekt áron. Ja, a méhkaptár?... Óó, köszönjük a bókot... Tán csak nem szerény családi házunkra gondolt a közös udvarban? Az úgy volt kérem, hogy már második éve fészkelt a rozsdafarkú pár a gőzelszívónk kivezető csövébe, mikor arra gondoltunk, hogy...
Most már kezdem enni lassan a meszet, hogy lehetne itt egyszerre gőzelszívó és rozsdafarkúak fészke. Van egy eszement ötletem...
Szóval ha minden más elesik, csak a gőzelszívó szimpatikus nekik továbbra is, akkor kell csinálni egy gőzelszívó kivezető csövének álcázott madárfészek-alapot. A másik mellé természetesen, amit dróthálóval vonunk be kívülről. Háziasszonyok szégyene alias Csőrike itt kuksol, sutyiban imádja a palacsintát. A csörögét. A fánkot. A szalmakrumplit. A fasírtot. Csak hát idáig nem vette rá a lélek hogy bő olajosan süssön bármit is. (A fritőztől a szőr is feláll a hátamon, hogy ki és hol veszi be a sok fáradt háztartási olajat?...) Nade: hátha lesz ettől egy csakazértis plusz ambíciófaktorom, hogy egyszer csak nekiálljak a sütödei menünek, höhö.
P. S. 10 év múlva: Ó, tessék beljebb fáradni, ezek csak varangy- és nyuszt figyelmeztető táblák, az EU-ban most már bárhol kaphatók és mondhatom, korrekt áron. Ja, a méhkaptár?... Óó, köszönjük a bókot... Tán csak nem szerény családi házunkra gondolt a közös udvarban? Az úgy volt kérem, hogy már második éve fészkelt a rozsdafarkú pár a gőzelszívónk kivezető csövébe, mikor arra gondoltunk, hogy...
2016. június 25., szombat
És este
És lőn reggel, és lőn este, de nekem úgy tűnik hogy még mindig ugyanaz a nap, pedig már kettő is lement. Mostanra már magammal is megbeszéltem, hogy az LO valószínűleg az egyik legjobban fizetett diszitéma, ami csak létezik a világon. Tavalyelőtt már bekanalaztam kétezret, akkor se gondoltam volna hogy valaki nekem ezért fizetni fog.
Nos, miután tegnapelőtt kiderítettem a litván lila ködből hogy idén nem én megyek kurzust tartani, hanem a spanyol kolléga, de komolyan, mire a mérgem rendesen elpárolgott volna, másnap reggel már rámtelefonált Rőtmalac, hogy arról lenne szó.. izé... Bajormedve, Akadémia... mialatt kacsasápi csengőhangú hívását intézte párhuzamosan (Várj, Csőrike, pillanat... Monsegniore, bátorkodhatom zavarni 10 perc múlva?...), gyorsan bekaptam a hónom alá Mikrócsőrikét aki csodával határos módon azonnal abbahagyta az időközben rázendített bömbikét, nos, így még csak nem is sejthette Rőtmalac hogy mi a helyzet errefelé... huhh, fantasztikusan sikerült az inkognitó, mintha csak bébiszitterem lett volna mint Mária Teréziának. Áhh, Werkvertrag, muszáj lesz Csőrike, mert számunkra (=ÖAW vagyis Osztrák Tudományos Akadémia) így a legegyszerűbb. Ja-jaa, bólogat ölemben a malacka.
HÖÖ. Szóval mégiscsak pénzt fogok keresni a diszim saját korrektúrájával, még nem tudom hogy mennyit mert ez már csak utómunka lesz, de akkor is... wunderbar.
Máris kezdem magam úgy érezni mint valami stréber koreai csaj aki alig várja, hogy kedvére szétpüfölhesse nyáron a kúglitrugyi zongoráit. Héjjj!
Nos, miután tegnapelőtt kiderítettem a litván lila ködből hogy idén nem én megyek kurzust tartani, hanem a spanyol kolléga, de komolyan, mire a mérgem rendesen elpárolgott volna, másnap reggel már rámtelefonált Rőtmalac, hogy arról lenne szó.. izé... Bajormedve, Akadémia... mialatt kacsasápi csengőhangú hívását intézte párhuzamosan (Várj, Csőrike, pillanat... Monsegniore, bátorkodhatom zavarni 10 perc múlva?...), gyorsan bekaptam a hónom alá Mikrócsőrikét aki csodával határos módon azonnal abbahagyta az időközben rázendített bömbikét, nos, így még csak nem is sejthette Rőtmalac hogy mi a helyzet errefelé... huhh, fantasztikusan sikerült az inkognitó, mintha csak bébiszitterem lett volna mint Mária Teréziának. Áhh, Werkvertrag, muszáj lesz Csőrike, mert számunkra (=ÖAW vagyis Osztrák Tudományos Akadémia) így a legegyszerűbb. Ja-jaa, bólogat ölemben a malacka.
HÖÖ. Szóval mégiscsak pénzt fogok keresni a diszim saját korrektúrájával, még nem tudom hogy mennyit mert ez már csak utómunka lesz, de akkor is... wunderbar.
Máris kezdem magam úgy érezni mint valami stréber koreai csaj aki alig várja, hogy kedvére szétpüfölhesse nyáron a kúglitrugyi zongoráit. Héjjj!
Címkék:
Bajormedve,
diszi,
höö,
LO,
Mikrócsőrike,
piénz,
Rőtmalac
Ma reggel
Kicsit felcseréltük - mint látható - a kinti kellemes délutáni napocskázást az egyetlen kibírható időpontú kinttartózkodással, amit szigorúan reggel 8-ig abszolváltunk:
S közben arra gondoltam, hogy
S közben arra gondoltam, hogy
Vitézek, mi lehet szebb dolog a gyomoknál?
Nesze neked versláb, most aztán odalent forog valaki.Holott pirkadatkor a sok madár szól, fölöttébb rozsdafarkú fiókák? A gőzelszívó csövéből?
Címkék:
állatkert,
aranypüpü,
Mikrócsőrike,
nem güzü,
nyámm
2016. június 22., szerda
Lámpást fel
...és álmaimban ott van... a panzió... míg kényszerszüneteltem, csendben megvitattam magammal, merre és hogyan tovább. És felszereltem egy adag szekrényt a folyosón.
Node visszatekeredvén a diszihez, jelentem esment hogy máris egy útmutatóval vagyok gazdagabb a tegnaphoz képest, ezúttal Rőtmalac próbálta egy mailben összefoglalni Bajormedve 3 különböző fajta fájlját, és szerencsémre az én szintemen is tálalta (=sok piros kijelöléssel: Csőőőrike! EZT nehogy csináld, EZT hagyd ki, EZT meg ezerrel.) Úgyhogy állok be a bányába. A kijáratnál hátha elégedetten vigyorog majd az a medve.
Node visszatekeredvén a diszihez, jelentem esment hogy máris egy útmutatóval vagyok gazdagabb a tegnaphoz képest, ezúttal Rőtmalac próbálta egy mailben összefoglalni Bajormedve 3 különböző fajta fájlját, és szerencsémre az én szintemen is tálalta (=sok piros kijelöléssel: Csőőőrike! EZT nehogy csináld, EZT hagyd ki, EZT meg ezerrel.) Úgyhogy állok be a bányába. A kijáratnál hátha elégedetten vigyorog majd az a medve.
Címkék:
állatkert,
Bajormedve,
diszi,
güzü,
kultúrpanzió,
Rőtmalac
2016. június 21., kedd
Labora
A dög kommentár el vagyon postázva és elektronyikusan is elküldtem a csába a pífkének. Mint látható, görrögök, minnyá mondom miért.
Gyönyörűen letakarítottam máma a rothadt meggy színű némber tetejét, mondván, első kötet anyaga most már gyakorlatilag lezárva, megérdemel egy takarítást (az inneplést tegnap este ejtettem meg sógorkoma díjazott fehér cuvée-jével).
Naszóval. Kipakolom az LO kiadásra váró szövegét - ami egyúttal a diszi második kötete és a Spicilegium Friburgense különálló kötete lesz (tejóég, addig még 1000x befosok), és kezdem bogyózgatni Bajormedve utasításait, 1 Word, 1 PDF és 1 Excel, mindig is utáltam az Exceleket mert nem értek hozzá semennyire se, közben kínnal-keservvel kinyomtattam, mindegyik lapon egy Pink Floyd mert a nyomtató magentán haldoklik, közben meg az egész paksamétát meg kábé annyira értem mint a Kaktusz hangolási útmutatóját, szóval olvasom én, egyre idegesebben, és mindeközben érzem a kávémat, hogy érzem én, de jelentem mellőle hogy szarszag van. Disznószarszag. Délutáni etetés vagymiafene, elégedetten röfög mindenki a pajtából, gondolom a szomszéd is az asztal mellől. Azannyát ennek a primitív világnak, mindjárt bedobom közéjük a maradék koncentrációmat.
Gyönyörűen letakarítottam máma a rothadt meggy színű némber tetejét, mondván, első kötet anyaga most már gyakorlatilag lezárva, megérdemel egy takarítást (az inneplést tegnap este ejtettem meg sógorkoma díjazott fehér cuvée-jével).
Naszóval. Kipakolom az LO kiadásra váró szövegét - ami egyúttal a diszi második kötete és a Spicilegium Friburgense különálló kötete lesz (tejóég, addig még 1000x befosok), és kezdem bogyózgatni Bajormedve utasításait, 1 Word, 1 PDF és 1 Excel, mindig is utáltam az Exceleket mert nem értek hozzá semennyire se, közben kínnal-keservvel kinyomtattam, mindegyik lapon egy Pink Floyd mert a nyomtató magentán haldoklik, közben meg az egész paksamétát meg kábé annyira értem mint a Kaktusz hangolási útmutatóját, szóval olvasom én, egyre idegesebben, és mindeközben érzem a kávémat, hogy érzem én, de jelentem mellőle hogy szarszag van. Disznószarszag. Délutáni etetés vagymiafene, elégedetten röfög mindenki a pajtából, gondolom a szomszéd is az asztal mellől. Azannyát ennek a primitív világnak, mindjárt bedobom közéjük a maradék koncentrációmat.
2016. június 14., kedd
Így írok én
Hoppá, egy kakukktojás, jöttünk rá hamar, vagyis az első oldal közepétől kezdve. Ez a rusnya állat
a még nagyobbra hízlalt disznó avagy LO összefoglalója, csak öt oldal... csak. Rőtmalac biztosan kitépte volna a haját, ha lenne még neki, így inkább idegesen rángatózott bele a szakállába, az első oldal végétől színes keletstájri szitkozódással tarkítva. Hát, mondanom se kell hogy ez az ötödik oldal... a legutolsó a disziből. Rettenetes. Egyből eszembe jutott a félóra izzasztó ottüldögélés mellette míg javítgatta. Ugye érthető, hogy nekem előzetes korrektor nélkül semmi nem megy. A pífkéje meg elnézte, egy régebbi verziót küldött vissza neki, egyenesen Rőtmalacnak! Brrr. Ilyeneket kell rémálmodni. Ma még csak húsz oldalt javítgattam át az egészből, ez lesz a huszonegyedik, de asszem még holnap és holnapután is átnézem, nem rontottam-e el, nem hagytam-e ki valamit. Mintha a maradék agyam is elpárolgott volna, eddig egyik oldal se volt ilyen undorító mikor ránéztem. Fúj.
a még nagyobbra hízlalt disznó avagy LO összefoglalója, csak öt oldal... csak. Rőtmalac biztosan kitépte volna a haját, ha lenne még neki, így inkább idegesen rángatózott bele a szakállába, az első oldal végétől színes keletstájri szitkozódással tarkítva. Hát, mondanom se kell hogy ez az ötödik oldal... a legutolsó a disziből. Rettenetes. Egyből eszembe jutott a félóra izzasztó ottüldögélés mellette míg javítgatta. Ugye érthető, hogy nekem előzetes korrektor nélkül semmi nem megy. A pífkéje meg elnézte, egy régebbi verziót küldött vissza neki, egyenesen Rőtmalacnak! Brrr. Ilyeneket kell rémálmodni. Ma még csak húsz oldalt javítgattam át az egészből, ez lesz a huszonegyedik, de asszem még holnap és holnapután is átnézem, nem rontottam-e el, nem hagytam-e ki valamit. Mintha a maradék agyam is elpárolgott volna, eddig egyik oldal se volt ilyen undorító mikor ránéztem. Fúj.
Lapos has
Na, itt még nem tartok, de mit ér a hegymászás csúcs nélkül? lényegesen jobb az izomtónusom, annak ellenére hogy q---ra fájnak a térdízületeim és izomlázam van a csípőm körül. Mintha az előrelöttyedt dolgaim a hasamon kezdenének visszaállani a rendesbe. Recept: bicikli StF-ban és közben magánóra-adás énekből. Szép lassan rehabilitálódok az OP-ból, közben letojom a visszereimet és még sok mást, végre nem kell már a párnával való alulpóckolás, utty.
2016. június 10., péntek
Noblesse oblige
Kellett elszólnom magam Rőtmalacnak, hogy a tízéves házassági évfordulómon el fogom játszani a Bach G-dúr "Rakéta" prelúdiumot. Most már csakazértis gyakorolni kell aztat. Még van két hónap... hínnye.
2016. június 9., csütörtök
A fogadóban
A városban egyből átálltam városi móduszra, mintha csak két hétre mentem volna el, nem három hónapra. Két napra besűrítődött 365 oldal korrektúrája, egy bixiklidefekt, fogászat, gyerekorvos, és mindezt úgy, hogy már második nap Rőtmalaccal töltém majdnem az egész napot, foggyötrés után egészen este 8-ig, gyötrés volt részéről is utána ezerrel, közben még fogadóba is elhívott ebédelni, ahol egyszer csak megszólalt a mellettünk levő asztalnál egy bácsi, és akkor... hirtelen lelassult a nap ritmusa, mintha csak vendégeimmel lazítottam volna a kultúrpanzió nemlétező tornácán egy pohár jóféle borral. A bácsi, mint kiderült, Bonnban született és most Kölnben lakik, éppen a feleségével ebédelt rendes turista módjára mikor a mellette levő asztaltól átszivárgó szófoszlányokra lett figyelmes. Nahát, és meg is kérdezte tőlünk: "Elnézést de Ön ugyebár doktori atyja Önnek?... Bár ezelőtt 40 évvel is fogadóba vitt volna engem az én doktori atyám a rideg terem helyett... Olyan jó látni Önöket, hogy ilyen közvetlenül társalognak egymással!"
Közben realizáltam magamban hogy apám tulajdonképpen már tíz éve halott, és hiába lenne féltékeny, igenis Rőtmalac az, aki mindig is akart velem kommunikálni, tette és teszi még most is amit akar, ha tetszik ez másnak, ha nem.
Közben realizáltam magamban hogy apám tulajdonképpen már tíz éve halott, és hiába lenne féltékeny, igenis Rőtmalac az, aki mindig is akart velem kommunikálni, tette és teszi még most is amit akar, ha tetszik ez másnak, ha nem.
Címkék:
nem stájer,
nosztalgia,
Rőtmalac,
StF
2016. június 4., szombat
Kaktusz levele
Távirányító gombjai:
.
1. zöld gomb4. szürke gomb
............................
(2) kék gomb lenyomása kétszer = váltás egész hangokban haladó hangoló móduszba
(3) kék gomb lenyomása háromszor, vagy a kék gombot nem nyomjuk le egyszer sem = váltás Setzert vezérlő móduszba
- zöld gomb: kiegészítő gomb, magyarázata az egyes munkafolyamatoknál
- piros gomb: kiegészítő gomb, magyarázata az egyes munkafolyamatoknál
- szürke gomb lenyomása egyszer: kiegészítő gomb, aktuális munkafolyamat átirányítása az I. manuálra- szürke gomb lenyomása kétszer: kiegészítő gomb, aktuális munkafolyamat átirányítása a II. manuálra
- szürke gomb lenyomása háromszor: kiegészítő gomb, aktuális munkafolyamat átirányítása a III. manuálra
- szürke gomb lenyomása négyszer: kiegészítő gomb, aktuális munkafolyamat átirányítása a pedálra
............................
(1) Ezt a redőnymű nyelvregisztereihez kell alkalmaznod. Az orgona
bekapcsolása után gyalogosan bekapcsolod a III. manuálon a Gemshorn 4-et
és a Trombita 8-at. Lenyomod a kék gombot lenyomod egyszer, ezután a
szürke gombot lenyomod 3-szor. Megszólal a Trombita regiszter egy
hangja. Zöld gombbal egy kromatikus félhanggal felfelé, piros
gombbal egy kromatikus félhanggal lefelé váltod a hangmagasságot.
.(2) Ezt a főmű trombita regiszter hangolásához kell alkalmaznod. Az orgona bekapcsolása után gyalogosan bekapcsolod az I. manuálon a Trombita 8-at, II/I manuálkopulát, és a II. manuálon a Prinzipal 8-at. A kék gombot lenyomod kétszer, ezután a szürke gombot lenyomod egyszer. Megszólal a Trombita regiszter egy hangja. Zöld gombbal egy egészhanggal felfelé, piros gombbal egy egészhanggal lefelé váltod a hangmagasságot.
.
Ha váltalni akarsz a "C" és "Cis" oldal között, akkor nyugalmi helyzetbe hozod a kék gombot: a (2) módusz után lenyomod még egyszer, vagy kikapcsolod az orgonát és nem nyomsz a kék gombon semmit, majd a kék gombot lenyomod még egyszer, ezzel beállítva a kromatikus félhang lépést. Ezután a szürke gombot lenyomod egyszer, így aktiválva az I. manuált. Megszólal a Tormbita regiszter. Ezután egyszer lenyomod a zöld vagy a piros gombot, hogy kromatikus félhanggal változzon a hangmagasság. Utána lenyomod még egyszer a kék gombot, így a továbbiakban már egész hangokban váltod a hangmagasságot. A váltás a "C" és a "Cis" oldal között sikeresen megtörtént.
.
(3) Setzer módusz: Ha bekapcsolod az orgonát, és a Setzer egy adott számkombináción áll (nem pedig úgy, hogy a kijelzőn hiányozzon az utolsó szám, vagyis Handregiszteren álljon), akkor a zöld gomb a Setzert felfelé lépteti, a piros pedig lefelé. Erre a mostani misén nem lesz szükség.
NOS. Mintha még kevésbé érteném mint amikor a múltkor együtt nézegettük azt a hangoló távirányító bigyuszt. Koncentrálok én biza ezerrel amilyen síkideg lettem ettől a szövegtől, hogy a gatyámat kössem fel, ne magamat. De csakazértis. ELMENTEM HANGOLNI A HOLNAPI MISÉRE.
Gombnyomásra próbaterem
Nemcsak szalmaságba, hanem melós hétvégébe vagyok én elűzve, kérem, és jelenleg egy csecsemő barátságos vigyorgása és csuklása az egyetlen feedback azután amiket itt produkálok kettőnknek (harmonizálás, szólóének, ilyesmik). Kaktusz Luxemburgban próbál bejutni az ilyenolyan személyes elektronikus fiókjába (tegnap óta sikerrel), én viszont jelentem hogy végre feltörtem az övét itthon és most már a blogomat is zavartalanul használhatom, ha már az enyém. Hülye elektronika, vesszen a gúglifiók, és minden pihent agy aki ezt és hasonlókat kitalálta.
Tegnap este Mikrócsőrike ezerrel meglepődött mikor ébredésekor nem kevesebb mint 12 szempár nézett rá az enyim-szóló helyett. Biztosan már születésem előtt belémkódolhatták a kálvinista munkamorált, de az a vicc, hogy élvezem is, mikor hasznosan töltöm az időmet, sőt, az "üresben" is azon morfondírozok, hogyan lehetne az egész környezetemet gombnyomásra átalakítani úgy, hogy mindig a megfelelő munkamenetre álljon rá. Valószínű belekeveredik itt egy adag pedagógia is a dologba, nem csak arról van szó hogy valami interaktív legyen, hanem a trükk, ahogy a külső segítség észrevétlenül beszáll a munkánkba, nem tudjuk mitől, de könnyebb és élvezhetőbb amit csinálunk. Mindig is lenyűgöztek azok a közösségi termek ahol icc-picc, két valamit arrább tettek, ki az asztalokat a falból stb. és már nem konferenszia volt ott hanem valami klub, aztán kisgyerekes játszóház, utána meg mittudomén, próbaterem vagy színpad. Ezen agyalok már egy ideje, hogy azt a nyavalyás 20 nm-t amit mi nappalinak csúfolunk, hogyan lehetne svájci mintára "gombnyomni". Itt feszt vagy kórus, vagy kántorképző vagy imacsoport vagy másvalami van és valószínű, lesz még egy ideig, sőt legyen is. Az tiszta mese hogy a nagy ház - ha már van - a gyerekekért van, aki azt hiszi, annak ideje kimászni a rózsaszín ködéből. KCs ezt kb. két hete mondta el nekem iskolába menet, kicsit másképp: Anyu, lesz egy házam ha nagy leszek. És akkor majd gyakran elmegyek hozzátok! Ja, és akkor majd gombnyomunk ha elment a kórus, és éppen nappali lesz :-)
Tegnap este Mikrócsőrike ezerrel meglepődött mikor ébredésekor nem kevesebb mint 12 szempár nézett rá az enyim-szóló helyett. Biztosan már születésem előtt belémkódolhatták a kálvinista munkamorált, de az a vicc, hogy élvezem is, mikor hasznosan töltöm az időmet, sőt, az "üresben" is azon morfondírozok, hogyan lehetne az egész környezetemet gombnyomásra átalakítani úgy, hogy mindig a megfelelő munkamenetre álljon rá. Valószínű belekeveredik itt egy adag pedagógia is a dologba, nem csak arról van szó hogy valami interaktív legyen, hanem a trükk, ahogy a külső segítség észrevétlenül beszáll a munkánkba, nem tudjuk mitől, de könnyebb és élvezhetőbb amit csinálunk. Mindig is lenyűgöztek azok a közösségi termek ahol icc-picc, két valamit arrább tettek, ki az asztalokat a falból stb. és már nem konferenszia volt ott hanem valami klub, aztán kisgyerekes játszóház, utána meg mittudomén, próbaterem vagy színpad. Ezen agyalok már egy ideje, hogy azt a nyavalyás 20 nm-t amit mi nappalinak csúfolunk, hogyan lehetne svájci mintára "gombnyomni". Itt feszt vagy kórus, vagy kántorképző vagy imacsoport vagy másvalami van és valószínű, lesz még egy ideig, sőt legyen is. Az tiszta mese hogy a nagy ház - ha már van - a gyerekekért van, aki azt hiszi, annak ideje kimászni a rózsaszín ködéből. KCs ezt kb. két hete mondta el nekem iskolába menet, kicsit másképp: Anyu, lesz egy házam ha nagy leszek. És akkor majd gyakran elmegyek hozzátok! Ja, és akkor majd gombnyomunk ha elment a kórus, és éppen nappali lesz :-)
Címkék:
hmm,
kicsi Csőrike,
kórus,
kultúrpanzió,
lélekbúvár,
Mikrócsőrike
2016. május 28., szombat
Dagadék
Na. Beszúrva eléje bibliográfia, rövidítések és források jegyzéke, és a 345 mindjárt 364 lett (ha beköttettetik, akkor kecske és káposzta is kell egyszerre). Nemtom lehet-e ezt már tovább fokozni, én mindenesetre itt leállanék ezzel a monstrummal, remélem eccer másnak is elege lesz, nem csak nekem, fene akarta növelni az oldalszámot, én biztos nem.
Közben: imhol a veszélyes oldal, nehogy rá merjen menni valaki, üzeni a másik számítógép. Valami miatt vagy ez az ország nem szimpi neki, vagy az én búrám.
Közben: imhol a veszélyes oldal, nehogy rá merjen menni valaki, üzeni a másik számítógép. Valami miatt vagy ez az ország nem szimpi neki, vagy az én búrám.
Címkék:
diszi,
görrr,
höö,
tudathasadt otthon
2016. május 26., csütörtök
Work in Progress
A bejegyzéseim gyakoriságát tekintve arra is számítottam hogy a rendszer nem enged már be, elvégre a másik számítógépen két hete kijött egy figyelmeztetés miszerint ez a weboldal veszélyes egy hely, jól gondoljam meg hogy megnyitom-e. Természetesen nem nyitottam meg, de azért örvendek hogy sikerült végre elolvasom emezen a négy (!) megjegyzést, tejóég, köszönöm szépen hogy még mindig olvas engem valaki.
Nos, az időmet egy ideje olyasmikkel múlatom, mint
bambulni a hajnali járatok hajnali csíkjait,
beszúrni a bibliográfiát, rövidítések jegyzékét etc. a mammut dokumentumba, átnézni hogy stimmeljen minden oldalszám, miközben ringatom ezt a fél szemmel szundikáló négykilós Mikrócsőrikét. Ezt még ma el kell küldenem a korrektornak, aki minnyáminnyá megy szabadságra s akkor már bottal üthetem a nyomát.
Reggel azért még gyósan-gyósan bepakoltam az oviba a muffinokat, középső Csőrikével együtt aki ma 3 éves és a pajtásokkal szülinapot ünnepel.
Biztosan minden út vezet valahová, egyiknek-másiknak vége is van egyszer ebből a sok párhuzamos szálon futó valamiből, de most csak az jár a fejemben, hogy:
ööö... van itt káosz ezerrel.
Nos, az időmet egy ideje olyasmikkel múlatom, mint
bambulni a hajnali járatok hajnali csíkjait,
beszúrni a bibliográfiát, rövidítések jegyzékét etc. a mammut dokumentumba, átnézni hogy stimmeljen minden oldalszám, miközben ringatom ezt a fél szemmel szundikáló négykilós Mikrócsőrikét. Ezt még ma el kell küldenem a korrektornak, aki minnyáminnyá megy szabadságra s akkor már bottal üthetem a nyomát.
Reggel azért még gyósan-gyósan bepakoltam az oviba a muffinokat, középső Csőrikével együtt aki ma 3 éves és a pajtásokkal szülinapot ünnepel.
Biztosan minden út vezet valahová, egyiknek-másiknak vége is van egyszer ebből a sok párhuzamos szálon futó valamiből, de most csak az jár a fejemben, hogy:
ööö... van itt káosz ezerrel.
Címkék:
görrr,
güzü,
lk. Csőrike,
Mikrócsőrike,
ovi,
történelem
2016. május 1., vasárnap
Összefoglaló
Mikrócsőrike 5 naposan,
háromhetesen megkeresztelve (azaz ma),
KCs-vel való első találkája itthon (archív, 2 hetes).
Hát, egyéb most nem nagyon történt... :-D járjuk a piacot és a várost ezerrel, NLM polgárainak legnagyobb rökkenetére. Hát nem tavasz van??
háromhetesen megkeresztelve (azaz ma),
KCs-vel való első találkája itthon (archív, 2 hetes).
Hát, egyéb most nem nagyon történt... :-D járjuk a piacot és a várost ezerrel, NLM polgárainak legnagyobb rökkenetére. Hát nem tavasz van??
2016. április 3., vasárnap
"És azonnal, mikor még beszélt..."
Lett volna vidám vihogás a templomban, ha Lk 22,61-hez érkezve beutánoztam volna a szomszédomat! Komolyan mondom, hiányolni fogom, ha már a levesbe került. Az az amplitúdó, na és az az egyéni hanghordozás! (Pedig becsszó, reálisan reprodukálom idehaza ezt a kabarét, a kicsi csőrikék legnagyobb örömére.)
Megpróbálom a hangulati görbét leszámítva idepötyögni:
Megpróbálom a hangulati görbét leszámítva idepötyögni:
Kukkkku-Rúúú-Rúúú-rururu!!!Dupla felütéssel indul. A legmagasabb kilengés a magas hangtartományban aztán az első Rúúú-nál kulminál - hajnal 3 óta talpon van a drága, és még mindig bírja tüdővel. (Én már rég kipurcantam volna, még jó hogy párszor visszaaludtam közben)
2016. március 18., péntek
Az püspök szándékára
Lemaradni mindennel, mint a Ho-ho-ho-horgász a postás borravalójával...
Nade a nagy kórussikert szerdán 19 órakor bizony Patrick-előesti páinkával (nem túl jellemző a terítéken, de azért mégis) öblítettük le... legalábbis a társaság legjava. Láttam, hogy kellett valami a nagy feszültség után, akkora port kavartam végül a cikkel.
Ej, bár bújna ki az a gyermek hogy bekaphassak én is egy pofa sört!
Nade a nagy kórussikert szerdán 19 órakor bizony Patrick-előesti páinkával (nem túl jellemző a terítéken, de azért mégis) öblítettük le... legalábbis a társaság legjava. Láttam, hogy kellett valami a nagy feszültség után, akkora port kavartam végül a cikkel.
Ej, bár bújna ki az a gyermek hogy bekaphassak én is egy pofa sört!
2016. március 15., kedd
Még 3 hét
Jajjdefáradt vagyok. Holnap még átnézem az összefoglaló 4 oldalt. Összecsapom az egészet egy nagy kilométeres kolbászba. Kijavítgatom a tartalomjegyzéket, hogy passzoljanak az új oldalszámok. Ès elküldöm az utolsó pífke korrektúrára.
Holnaptól számítva még 3 hét szülésig. Ha holnap 9kor baszogatni mer a polgármester, igazgató, tanácsos pina, igazgató vagy bárki más, a balhézós rendevú közepén felkelek és hazamegyek. Most már szeretném letudni mindannyiukat, tele van a mütyürkém mindenkivel. Ha engem kérdeztek, nincs több cenzúra, elég volt.
Holnaptól számítva még 3 hét szülésig. Ha holnap 9kor baszogatni mer a polgármester, igazgató, tanácsos pina, igazgató vagy bárki más, a balhézós rendevú közepén felkelek és hazamegyek. Most már szeretném letudni mindannyiukat, tele van a mütyürkém mindenkivel. Ha engem kérdeztek, nincs több cenzúra, elég volt.
Címkék:
diszi,
görrr,
NLM,
nyürr de nem csak,
pocak
2016. február 13., szombat
1:1
Gyönyörűen megpucolt ablakomból kifogástalanul látszik:
- a ragyogóan pókhálótlanított álteraszunk vagy mi az prünty
- nemcsak az első szomszéd ocsmány kéménye és antennája, de még a harmadiké is
2016. február 7., vasárnap
Emberesedés. Vagy kispapa tünetek?
Jelentem, hogy Kaktusz elérte a 67 kilót. Mondtam is neki, te, mintha szalonnácskát éreznék a derekadon, vajmi, samilyen hiú az ember, egyből ráállt a mérlegre. Saszongya, jé, ennyi még sose voltam!
(Apropó, ma hátul az udvarban disznót vágott a szomszéd... brrr és brrr. Jó száz méterre voltak, csak sajnos felénk nézett az egész dolog. A véres löttyök löttyentgetése a ganyédombra, na az parasztgyomrot kíván meg ami nekem nincs. Kellett is nekem éppen átvonulnom a fürdőbe, éppen akkor.)
(Apropó, ma hátul az udvarban disznót vágott a szomszéd... brrr és brrr. Jó száz méterre voltak, csak sajnos felénk nézett az egész dolog. A véres löttyök löttyentgetése a ganyédombra, na az parasztgyomrot kíván meg ami nekem nincs. Kellett is nekem éppen átvonulnom a fürdőbe, éppen akkor.)
2016. január 20., szerda
Hajrá
Na. NA! Holnap 10-kor jön ide végre valaki TAKARÌTANI. Még ha két órára is, már most tudom hogy fantasztikus lesz ahhoz képest mint ami most van. Hajrá, hajrá, hogy ne meneküljön el innét ahogy beteszi a lábát.
Címkék:
bumm,
givecs,
tudathasadt otthon,
vájvi
2016. január 18., hétfő
Az doktori atyámrul
Csömör, nem csömör, mikor a piros piszkák közt látom azt amit más egyáltalán nem tudna kijavítani mert halvány ibolyája sincs a dologról pedig papíron szaki, igencsak tisztában vagyok vele, mekkora mákom van vele. Még ha idén lesz 13 éve, hogy egymást nyomorítjuk, akkor is.
2016. január 1., péntek
Befejeztem...
...a 29 oldalas tartalmi leírását az LO-nak (eccerűen hiányzott a disziből, mindig csak halogattam a végére). El se hiszem hogy kész lett 3 nap alatt. Maradt a köv. fejezetből a képek beszúrogatása, aztán egy jó darabig csak a korrektúra Rőtmalac piros piszkái és a jegyzetkéim alapján. Majd még kell írnom egy alfejezetet is, de az nem most lesz. Eccer abszolváljam az első 132 oldal böngyörkéit. Szerencsére legalább szellemileg ott vagyok, ahol kell. A többi... ehh, ehhh.
BÚÉK-*9+79*olunk már megint
ü
4p
02
4
(énisénisénis+LKCs)
Egyházzenészeknek ez a polgári buffogtatás íccaka egyáltalán nem inge-gatyája. Elvégre utolsó napra virradánk Karácsony nyolcadában, az biztos hogy az egész nyolcad nagyon ünnepélyes, de az utolsó napon nincs akkora pláne, hogy az összes kutya (és az itt kb. annyi egy négyzetkilométeren, amennyi a kémények száma, tehát nem kevés!) torkából vonyítson, éjjel fel-felriadva én is a gyerek sírását hallucinálnám a szomszéd szobából, pedig csak a szolgálatos buli plébekkel valahol a környéken.
Szóval én is puffogtatom szétfelé a mai pihenést legalábbis, igaz hogy gyalázzatosan későn kelék, kihasználva a gyerekek KO állapotát, de így néz ki a reggeliző asztalom, ni. (Le vagyok maradva a munkával, mint a borravalóval. Azért BÚÉK annak, aki ma tartja:-) )
.....Nna jó, az újévváró sütiket a gyerekekkel csináltuk.
És dobigáltunk az erkélyről csillagszórókat. Jó sok kívánságuk teljesül asszem, ahogy elnézem a végterméket az udvaron...
Címkék:
állatkert,
givecs,
lk. Csőrike,
NLM
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



















