Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aranypüpü. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aranypüpü. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 1., vasárnap

Csőrike-relax, egyre jobban megy ez

Balaton, szezonmentes, nyamm. Olyan csend van, mintha nem létezne. Ó, de igen, létezik!!!

Balaton este:  


Balaton reggel:


Aki most fejest akarna ugrani, az jól gondolja meg! :-D


 

2026. február 8., vasárnap

Ádám, Noé, Csőrike

Igen kéremszépen, én is bibliai alaknak érzem magam.

Mielőtt hajbakapnának a hittanos gyerekek és felnőttek, hogy is volt akkor, megtörtént-e a dolog egyáltalán meg minden, az emberi pszichében vájkálók inkább csak hümmögnek, jaja, de még mennyire, minden nap és mindig ez lesz.

Itt van a Nagy Főnök, kitérni nem lehet előle: Na, már megint leszartad a kalapács nyelét, de kapsz még egy esélyt, újra tudod építeni az életedet, és becsszó, nem nyúlok hozzád, hogy elpusztítsalak (már megint). Aztán persze elbukik a dolog és kezdődik elölről, a pusztítással meg minden nyavalyával, ami ezzel jár:

Ádámot és pereputtyát kirúgták a paradicsomból, maradt a nyivákolás, ami a reformáció adventi énekeiben szépen továbbélt, fejlődött, hogyaszongya, mikor Ádámot kirúgták vala a paradicsombóóó... hóóóó..... Az alap rinyálásból, amennyire tanult Ádám et fészekalja, az másik kérdés, ugye.

Noé kemény fickó lehetett, de gondolom, csak elege lett már egy idő után a várakozásból, naná hogy garanciákat akart, miután végetért a nyavalyája, ezzel az egész pereputtyal a nyakán. Mint egy dutyiban. Az Úr tehát azt mondta (a mai olvasmányban), végeztem ezzel most, újrakezdhetitek, tiszta lappal. Igen, hidd el, de komolyan, egy ujjal nem nyúlok hozzád, megegyeztünk ebben. Megegyeztünk, nem? Elvileg igen. Ó, hogy azok a fránya elvek. Valahogy mégse jöttek össze ezek a szövetségek... Ábrahám utódai szintén megsokasodtak, de ettől nem lettek egyből jobbak, emberségből ugyanolyan visszabukó lett mind, mint az első, és az utolsó ember, aki majd lesz!

Na és Csőrike? A mátriárka? Aki elrendezte és kitakarította az előszobát, lépcsőfordulót a kitudjahányévnyi kényszerű várakozás után? Két (2, kettő) nap alatt? Lett két nagy zsák szemét. Holnap jön a kukásautó. Addig gyönyörködöm a látványban s ezzel fényezem a lelkemet.

Kaptam egy újabb esélyt, biztosan le fogom szarni a kalapács nyelét, az ambícióm viszont töretlen, s ha már muszáj lesz elbukni, inkább kicsit és minél később kéne. Legalábbis ezen a téren. Megjöttek az emeleti új ablakok. A kőműves csütörtököt mondott a beszerelésre (remélem, konkrétan, nem képletesen).

Most viszont úgy érzem magam, mintha frissen jöttem volna a prémium kategóriás wellness-ből. Hihetetlen könnyebbséggel, de valahogy furán, éppen kijöttem a bárkából a napvilágra. A folyosón csak az ablakok várnak, semmi évtizedes rumli. Egy új élet kezdete, mondják az ablakok. Ritka egy pillanat, na.

2024. június 22., szombat

Kánikula, nix csőtörés többet

Ezta37fokoteste5kor....

A tanszékvezető az fejére esett, ma 18.30-kor telefonál: Csőrike, a pályázatod tervének rövid kivonatát a rektorhelyettesnek, lécci, még ma este de legkésőbb holnap, jó?...  

Tudni kell, kérem szépen, hogy egy pályázatot készítek az FWF-nek, szóval és ilyen komoly dolgot eddig még sose, brr és brr, és közben felfőtt az agyvizem, nem csak ma, hanem tegnap és már ki tudja, hány napja, hogy emberrr, kánikula van, csoda hogy még tudok írni!

Meglett, magyarul, majd díplizek rajta egy kört, de addig is alszom egyet. Tegnap óta az egész házban van víz, és akkor folyik, ha én akarom, szóval ezt akkor meg kell szokni! (bár minden ilyen könnyen menne, a 20 oldalas expozé angolul....krrrr.... egy hét nagyon kevés ennek, de na.)

2023. július 19., szerda

Gyermek az időben

Van abban valami egészen irreális, ahogy még sehol se vagyok, aztán valahol megszületek, felnövök, kamaszként bulizok rá, lelkemben közel, de fizikailag mindig távoli elérhetetlen az egész. Aztán ahogy felnőttként elcipelem anyámat a koncertre - elvileg a világ másik végére, de ha már úgyis ott vagyunk - és ledöbbenek a félszázadnyi időtől, meg igazából ennek a zenének az időtlenségétől is...

És ami ezelőtt huszonöt évvel számomra szintén irreális lett volna: írok egy kommentet a fészre, a hivatalos IanGillanos oldalra, amit két nap múlva belájkol a tulajdonos. Nagy valószínűséggel maga az énekes. Non moriar, sed vivam! :-)

2023. január 8., vasárnap

Oriscus avagy villám alakú sebhely

Kikászálódtam-forma a legújabb kovidolásból, becsületemre legyen mondva, eddig még csak egyet sikerült elkapnom s azt is ezelőtt 11 hónappal, úgyhogy a helyzet lehetne rosszabb is. Csak hát Kaktusz úgy van itthon, mintha nem létezne, tökéletes időzítés a pííííí adatbázishoz. Na persze, kivéve a gyomra és a szennyese, azok persze itthon vannak. Persze ezekkel is nekem kell foglalkoznom, betegen is ötödmagamat nyúzom ebben a háztartásban, remek.

Ha valaki azt merészeli mondani, pihenjek meg ilyenek, azt dupla lábbal küldöm el melegebb helyekre. Kábé. Mikor lesz már végre február...

Az egyik beadási határidőt sajnos lekéstem, a fene megette a hiábavaló éjszakázást. Bár aludtam volna helyette, hogy hamarább kigyógyuljak ebből a sz..ból!

Próbálok legyártani egy adag neumatáblázatot, magyarázatokkal, a vizsgázóimnak. Elvégre egy hónap múlva vizsgáztatok. Sőt, már ennél is kevesebb, és én megígértem, hogy fabrikálok nekik használható segédleteket. Ajjaj. Ha marad erőm, itt ne, éppen ordibálok sugárba, hogy tessék engem békibe hagyni dógoszni, mert nem háziasszony vagyok elsősorban!... kijózanodás: általában falra hányt borsó. Január végén lelépek én két hétre, hol van már az a január vége... Ideje, hogy rendet tegyek, elsősorban magamban, úgyhogy megyek az anyakolostorba, de bizony, alig várom, pápá, orvoá!...

Itt nyaggatom ezeket a táblázatokat már mióta, s akkor megérkezik a legkisebb csőrike, rámutat az augmentált típusú oriscus liquescensre, itt:


 

Jéé, ez pont olyan, mint a Harry Potter villám alakú sebhelye!

Passz. Ezt azért mégse kérhetem így az elsőévesektől... pedig tutira könnyebben megjegyeznék, mintsem hibiszkusz, vagy oriszkus, vagy aszteriszkusz, míg végül kusz-kusz nem lesz belőle :-D

2022. december 31., szombat

Presbiterkedésemre készülök

Kemény dió a protestáns teológia. Ma textusokat gyártottam, aztán prédikáció lett belőle, kettő darab. Zúgnak a hangyák az agyamban. Van ugyebár egy mondvacsinált református esemény, hogyaszongya zenés áhítat, mindjárt újév után, szóval karácsony és epifánia között, ott fogunk énekelni a kórussal és mivel a lelkész nem lesz ott, elvállaltam, hogy a szövegeket én szolgáltatom. Huppsz! Karácsony és vízkereszt?? utóbbiról most tudtam meg, hogy nem is létezik mindenhol!... Mit mondjak, nagy kín ez a nagy szabadság, direktórium sehol, ágenda hol van, hol nincs, ahol a kurta farkú malac túr, az üveghegyen is túl. Jó esetben. Van viszont egy szuper, modern énekeskönyv, holland mintára készült. Én még ilyent a katolikusoknál nem láttam: aszongya a nagy vastag könyv (Az egyházi év) szerzője, hogy vissza kell fordítani a református egyház félrecsángált útját az értékes régi ünnepek felé, mint amilyen a vízkereszt is. És hogy: ebben nagy segítséget adhat az (akkor még készülőben levő) új énekeskönyv!... és valóban, ott vannak az ajánlott zsoltárok. Az egyházi fejesek nemhogy megkérdezik az egyházzenészek véleményét a liturgikus dolgokban, hanem egyenesen hozzájuk irányítják a népet! És én, vak tyúkot játszva, már egy hónapja azon agyalok, igazából az epifánia sokkal régebbi, az advent is arra való volt kezdetben, mi legyen a textus... És lásd, találtam három közös zsoltárt az énekeskönyvben, karácsony és vízkereszt ünnepére: 2, 89, 93. Úgyhogy a petárdazúgások közepette (hülyevagyokhülyevagyok) legyártottam két saját prédikációt, összevetve Szenci Molnár szövegét az új protestáns bilbiafordítással, Lutherrel, Vulgátával, Pázmány agyalásaival Kálvinról és a Mamáról való emlékeimmel-. Még hátravan a 93. zsoltár alapján gyártott elmélkedésem. Ezt vagy megírom ma, vagy belealszom a durrogtatásba, biztos egyelőre csak annyi, hogy engemet is jól fejre ejthettek. DE: Kezdek érteni egyet s mást a dologból. He! Úgy néz ki, nem hiába piszkáltam éveken keresztül azt az LO-t. Tökmindegy, milyen felekezetről van szó éppen, a tanulság mindig ugyanaz: Rend a lelke mindennek! (ezt se én mondtam...) BÚÉK, na, értem én.

2022. november 18., péntek

Szép november

Azon vagyok, hogy az időjárással kontrasztáló fílinget sziporkázzak szétfelé ebben a nagy laposban... :-) :-) nos, az igyekezet, az megvan, a többit szeretettel várom.-

Hazafelé jövet az utasellátóba kutyagoltam egy kávéért. Ezt nem igazán értem, hogy az ötórás vonatút alatt egyszer nem lehet ilyesmit csinálni, mert a StF-ből jövő egyetlen direkt vonaton nincs semmi utasellátó-féle. Mire átültem, már minden nyelvű olvasmányomat abszolváltam, 2x szundítottam is melléjük, mit lehetett csinálni?? De a Napfény utána két és fél óráig megy és azon mindg van egy elsőosztályba pakolt bisztróféleség (vagy fordítva?). No, két vidám legény vár engem, az egyik volt a tanonc, a másik a betanító.... mondjuk azt, hogy igen vidáman próbáltak velem kedveskedni, aztán valahogy csak arra került sor, hogy milyen nehéz lehet ebben az időben talpon maradni (tegnapelőtt is pont ilyen szemerkélő izé volt, ami abba torkollott, hogy már du. négyre vaksötét lett), de csak forgott-forgott, főleg a betanító legény, mint valami tévelygő dervis.... hogy kérek-é ezt, meg azt, meg netán alkoholt is, csak úgy?... pedig mondtam, vár a kocsim Szegeden. Na jó, ha már viccelődni és vagánykodni kellett, rajtam ne múljon, gondoltam, aztán lefestettem a tanárkolléga jó kis tapasztalatát, be cucc vót, beszedni az energiaitalt meg az alkoholt, s az a leeányzó úgy kinyúlott, hogy nem lehetett összevakarni, és külföldön történt, és ott vakaróztak, hogy ki fogja kifizetni az 500 ójrós számlát, mert a biztosító nem fizette az összevakarósdit egyáltalán, hö hö. Hú, be kemény vót, ugye?!... hö hö.

Aztán mikor ott egyensúlyozgattam a kávémmal kifelé, a vagon másik felébe, a tolóajtóhoz érve épp hogy csak megcsapta a fülemet az elsuttyantott komment: Tee, bazmeg, ez rájött!.... 

Skacok, kár a gőzért, de tényleg. Ha nektek ez kell, hát jó, de az más kérdés, ki engedi meg, hogy ti így dolgozzatok. Ami engem illet, nem hiszem, hogy nem elég nekem a kávé. Ja, az meg tényleg a teteje a dolognak, naivan kommentelgetni: az én fülemnek nem kell semmilyen legális vagy nem legális szer ahhoz, hogy élesben működjön, akár a tolóajtón keresztül!

2022. november 9., szerda

Csőrikét keressük

Felhívott a prof a szomszédból, hogy kutatónak keresnek. Pont engem. És pont azt kellene csinálni, mint amit csinálok, azaz csak folytassam a népénekek kibizgerálását a galambszarból, kéne publikálni és az anyagokat konferenciákra vinni. Havi fizetésért. Kettő másik kollégával, úgy, hogy mindenki végzi a maga baját. Hejj.

Röhej, hogy évekig munkanélküliként kuliztam ugyanezt s ha lesz egy kis szerencsém, először a már meglévő cuccaimat fizettetem meg. Jujujuj, ez máris nagyképűen hangzik.... Mama mondott valami olyasmit anno, hogy "csillog a szeme a vagyonra". Lehetséges, hogy máris elindultam azon a bizonyos lejtőn??.... Pedig még csak a népmesei kotlósnál tartunk, ahajt tervezzük az ágy alatt készülő vagyont!

Egy biztos: nem ártana már végre egy rendes kapu és kerítés. Ja, és elkezdeni végre, farigcsálni lefelé abból a tengernyi adósságból, egy, kettő, .... 

Na jó. Hiszem, ha látom! dehát milyen az ember, egyből kigyúlt nekem is az a 220 V: két melóból már csak összejön nekem is, hogy ne kolduljak már tovább. Kunyerálni fűnek-fának, meg lehet ezt is unni ám rendesen. Hejj, mocorog a kotlós!...

2022. október 4., kedd

BA MA PhD

Hát, ez a StF-i bürokrácia, híjj, majdnem bőrokráciát írtam (látszik, eléggé sokat használom mostanság a német billentyűzet, már belekavaraodtam a bötűkbe).

A nevem után van hét betű. Ezek az akadémiai titulusaim.... :-D :-D a főiskola viszi a prímet, jól látszik, hogy elvégeztem, mielőtt a masterre beiratkoztam volna. Biztos, ami biztos!

Még jó, hogy az ovi nincs feltüntetve (bár manapság még onnét is ballagtatják a népet!... ) - hm-hm.

2022. szeptember 28., szerda

Fél szabad nap itthon

Emeritusz Rőtmalacnak péntek este lesz a búcsúelőadása. Aztán a fogadás utána. A Barocksaalban. Muramista, muramista, vajon mi lehet a dresszkód ehhez a nemtomhány csillagos estéhez... mivel se püspök, se apáca nem vagyok, inkább civilben megyek. Talán valami színes vastag harisnyában, vékony bársony anyagú holmiban. Sötétben, de színesben. (mosógép bedurrantva) Oblátajelvény jól látható helyen, plusz más, oxidált ezüst ékszer. Hha.

2021. szeptember 27., hétfő

Elsősorban

Könyv első része, saccra kétharmada kibelelve, kihúrozva, más temperálás szerint hangolva. Két nap alatt, gyakorlatilag. A szerzővel minden dolgot elintéztem, ma egy óra leforgása alatt lenyomtam a 37 oldal megjegyzéseimet és korrektúráimat a torkán (sima szóközzel írt 12 pt standard). Próbálom tanulni a diplomáciát. Most látom, mennyit tanultam Ulitól, pedig hetekig meg se tudtam mozdulni sokszor anno, mennyi megalázó jelenetben fulladoztam a diszi - hittem, én - utolsó korrektúráiban.

Trokadéró, de. 11 óra, szemben egy pohár sör, oldalamon egy kapuccsínó. Csőrikemosoly:

- Ezt most innét kidobjuk: Hát érted, mennyi munkát beleöltél! tényleg. Értem én, hogy katekéta interimalisz, elsősorban hitoktató, de az olvasót ez fárasztani fogja, ez az abbreviátusz makszimusz, hát majd rákattint a kalocsai levéltárra, és ott találja terítve a többletet, ha tényleg látni szeretné, melyik iratcsomót nyittassa ki. 

- (Előtte két nappal meg: Csőrike. Dehát nem lehet kihagyni a sematizmus adatait. Ez egy komoly munka, ez mindenképpen benne kell, hogy legyen!) Rendben, Csőrike, meg van beszélve!...

Hogy ez a szerkesztősdi mennyire cudar dolog, ez most fog igazán kiderülni, mert a könyv hátramaradó részét nem a helytörténész írta, hanem a buzgó hívek egy-egy képviselője, úgyhogy de facto újra kell írnom az egészet. Kivéve az orgonáról szóló három oldalt.... Azannyát ennek a Kaktusznak, írhatott volna többet is ebbe a nyavalyás könyvbe, ha már úgyis ennyi időt nyom le a konyhában évente. Nem mindegy neki?! interimalis, haha.

2021. augusztus 27., péntek

Főváros, izé

Az ausztrál hapik közt van egy fiatal thaiföldi fickó is, aki valahol a maláj félszigeten él, nála este 6 óra van, mikor nálam dél. Ma mondta is, hogy hol lakik pontosan, de nem értettem s ezért elküldte messengeren.

Az én dolgaim a fővárosokkal általában nem túl jók, nem igazán szeretem őket, mi tagadás, van néhány rossz tapasztalatom, hogy sznob rohadék fővárosok finnyásan félrehúzzák az orrukat és tudomást sem vesznek rólam, mert nekik nem létezem. Én annyira vagyok csak provinciális, hogy a szűkagyú falusi mentalitást szívből rühellem, de a nagyobb városok vidéki egyetemein általában igencsak jól elvagyok profokkal, diákokkal... emberekkel, na.

Hát bizony tényleg, ott lakik, hogy: Kuala Lumpur! az első bazinagy sikerem egy fővárosban!... megfordul a glóbusz, hogy valaki Csőrikétől gregó órát vehessen, bakker. Most röhögnöm kell, de azért jólesik, mégis. :-)

2021. július 6., kedd

A Nagy Fordulat

Igen, helyesbítés ideje eljött. De jó érzés, hogy káosz-é vagy mianyavalya, de az én életformám még mindig jó, azaz élhető.

A szállóvendégek leléptek, azaz tulajdonképpen csak anyuka, a három égedelem átköltözött két hétre a nagymamájukhoz (az is előző nap érkezett Ausztriából, ahol tulajdonképpen dolgozik, úgyhogy el lehet képzelni. De az a túlfelől már nem az én bulim). Tehát marad az, hogy gyakoroljam a rendszert és a rendet, hihetetlen hogy elérkeztünk ehhez a pontig, de mostantól fogva én leszek a rendet és rendszert alkotó, különben káncs a barátságnak. A vicc meg az, hogy q nagy kompetenciát is érzek minderre, de tényleg, ezt a fílinget... Lelkigyakorlatnak is kiváló, exercitium magnum.

Baratina óránként változtatta a programot, szóval ebbe három nap múltán jól bele is fáradtam. Hogy a p...ban lehet általában véve így élni, nemtom, örülök hogy vagyok ahogy vagyok.

Naszóval. Heti 5x naponta három órát lesznek együtt itt nálam, az első pedig az lesz, hogy veszek mindenkinek házipapucsot. Aztán kinti lábikókkal csak úgy fogunk bejönni, hogy először lábat mosunk (lavór a bejárati ajtónál? hm.) Szerintem lesz ma legalább 5 mosógépnyi ruha. Sáros és homokos lábikókkal végignyargaltunk mindent, zsupsz a baratinák azaz csőrikéim ágyába, dejóbuli. Öööö....

2021. május 23., vasárnap

Szagold csak a püskösdi rúzsát!

Mindig ugyanaz. Tegnap a falunépe egymást veri le, hogy begyúródjon a templomba (a félretolt ajtónálló sekrestyések legnagyobb megrökönyédésére és tehetetlenségére - Security-t kellett volna hívni, bmeg!), 'szen bérmálkozó a gyermekünk, jön a püspök stb. A liturgián való részvételüket erősen koordinálni kell, szerencsére van egy diakónusunk, aki éppen mutatja nekik, most felállunk, egy-kettő!... mint a régi szép tridentiánus időkben. Ki van mindenki rittyentve, ahogy ez a falusi lakodalomban szokás (keresztelő, bérmálás, lakodalom, ez a jelmeztár szempontjából igazából mellékes). Le nem maradnának a nagy eseményről. Több, mint 400 ember ment be, pedig meg volt mondva, hogy a bérmálkozókon és bérmaszülőkön kívül csak a szülők (2 azaz két ember) lehetnek a templomban, hogy betartassanak azok a fránya biztonsági előírások. Az emberek kb. 40 százaléka csak állára biggyesztett vagy semmilyen maszkot viselt.... Minek is az! (Én egy KN95-ös maszkba burkolózva lapítottam a mise végéig, 2 oltást már felvettem, de kirázott a hideg a gondolatától, hogy már csak a brit mutánst kéne hazavinni a gyerekeimnek oszt pont jól bevásárolnánk idénre koronából).

Ma már 3x szólt a harang, de alig hallom a szomszédban burrogó frézertől. Nem csoda, ugyanezek a mindenkori NLM-i szülők szokták a gyereket kipottyantani a templom előtt az autóból, hát mégis mit szólna a szomszéd, ha nem járatnák hittanra és emiatt az ő családjukban elmaradna a bérmálási ebéd!...

A püspök, aki az előző püspök sofőrjéből avanzsált püspökké (de tényleg), először is horvát, másodszor pedig tudomást sem vesz a templomajtóban található piros-fehér-zöld alapra nyomtatott "Hívek fogadása" és egy trianoni előadás plakátjától, a bábeli történetből pedig olyan egy homíliát rittyent magyarul, hogy csak. A csillár szerintem akkor fordult egyet, amikor a püspök elmondta, ő márpedig horvátnak született, ám a mindenkori keresztény gyülekezetben mégse az a fontos, hogy ki milyen nyelvet beszél anyanyelvként, hanem hogy a szeretet nyelvén kommunikáljunk egymással, ahogy Jézus követőiként illik. Vagy valami ilyesmi. Ezt az egészet meg olyan szimpatikus egyszerűséggel tálalta, hogy mindenkit levett a lábáról a dumájával. Hát, én annak csak örülni tudnék, ha megtörne már végre ez a nacionalista diskurzus, mert már hányok a hungaromartyr tocsogástól, ami az egyházban folyik.

Üdvözöllek reformpüspök! konfliktus elsimítása, tolerancia előtérbe - ez bizony kiváló volt, hajrá, hajrá!

2021. május 20., csütörtök

ió, ció, obláció

Fel vagyok dobva erőssssen, hejj. Jövő vasárnap obláció!!!...

Mégis, utazom a puttókhoz, teljesen más világ lesz egy hétig, hejj-hejj, itthagyok én csapot-papot!

Gondolom, nagy lelki komolyság szükségeltetik egy örök fogadalom mellé, de én csak arra az egy hétnyi (keddtől keddig kábé) teljesen másmilyen életemre (kolostor... zsoli... kaja...frankiai borok...)  és a leendő oblációs ajándékra narancssárga biciklisisakomra gondolok meg-megállva, én már csak ilyen dilinyós oblátajelölt vagyok. :-D

2021. május 15., szombat

Ó, az áldozatkész kiadó...

Mielőtt még antikváriumba nem mentem volna, találtam egy igen hasznos Magyar Cantuale pdf-t, jó felbontású képekkel. Alig kezdem el lapozni, máris leszűrtem a tanulságot. A népnevelés mindig is akadálypálya volt. Szófogadatlan gyerekekkel is nehéz, nemhogy felnőttekkel!...



Az apatini dobozok (is) tele vannak ezekkel a kék színű (asszem stencilezéssel?), részben gépelt, részben kézzel írott kottalapokkal. Ha akarja az áldozatkész kiadó, ha nem, a helyzet mindig is azt diktálta, hogy fene vesz az összes karénekesnek nyomtatványt. Pízért. Ha már van épkézláb kottaírni tudó kántor(tanító), leírja az ingyen nekünk!

Száz évre rá már az áldozatkész kiadók is reálisabban kötelezik a karnagyot, a zsarolás klasszikusan jól működő módszer. A Carus-tól például meg kellett vennünk a 10 db. kottát a 35 tagú kórusnak (egy nyálas slágert akartak a népek énekelni, 10 eredeti példányt kerülgettem, pfuj!), mert hanem simán beperelhettek volna a fellépés után. Hja.

2021. április 23., péntek

Bauerkalender

Aszongya mára a paraszti kálendáriom:

Georg und Markus ganz ohne Trost, / erschrecken uns sehr oft mit Frost;
Philipp und Jakobi / sind dann noch zwei Grobi;
Pankraz, Servaz und Bonifazi / das sind erst drei Lumpazi;
oft der Urban gar / ist streng fürwahr;
und Peter und Paul, / die sind meist nur faul.

Georg und Markus ganz ohne Trost (könyörtelen György és Márk minket)

erschrecken uns sehr oft mit Frost (gyakran faggyal ijesztget)

Philipp und Jakobi (Fülöp és Jakab)

sind dann noch zwei Grobi (két tuskó, de faragatlan)

Pankraz, Servaz und Bonifazi (Pankrác, Szervác, Bonifáci)

das sind erst drei Lumpazi (ez már csak három léhűtőci)

oft der Urban gar (Orbán sem túl gyakorán)

ist streng fürwahr (szigorú, de igazán)

und Peter und Paul (Péter és Pál)

die sind meist nur faul. (lusták, de rohadtul ám)

 

(Csőrike-fordítás, szabadon és röhögve...)

 Update: Na de ma reggel nem volt fagy. Akkó most mi lessz???


Georg und Markus ganz ohne Trost, / erschrecken uns sehr oft mit Frost
Georg und Markus ganz ohne Trost, / erschrecken uns sehr oft mit Frost;
Philipp und Jakobi / sind dann noch zwei Grobi;
Pankraz, Servaz und Bonifazi / das sind erst drei Lumpazi;
oft der Urban gar / ist streng fürwahr;
und Peter und Paul, / die sind meist nur faul.

2021. április 20., kedd

Két hét egyenlő nyolc

A heti négy szerbóra úgy működik nálam, mint egy hidraulikus szerkentyű, szóval egy egyfajta arsis-thesis a zsoltárversek közti aszteriszkusznál, szoktam egykoron mondogatni (utóbb főleg írogatni, minekutána nem sok hangképzésdiákom volt az utóbbi hónapokban... nyehh). Beszívom, kiszívom, aztán közben lesz valami megvilágosodás, átlényegülés... (ha lesz, höhö). 

Naszóval hidraulika. Egyrészt ugye, elszívja az agyam, másrészt pedig... a kettes rádióadót, ahol nem csak dumamasina, hanem jó zene is szokott lenni, kezdtem egyre jobban érteni. Ez a nyelv egyelőre nekem logikusnak tűnik, legalábbis a nyelvtani kivételeket vagy abban a húsz vagy mennyi százalékban nem csekkolom a folyó beszédben, ahogy előfordulnak, vagy pedig asszimilálódik egyúttal a csukorkéknyi kivételes eset, amikor éppen "csak" hallgatom, ravaszul a bőröm alá mászik. Természetesen órán folyton beléjük botlom és Cruella keményem megizzaszt ilyenkor, de na. Évekig lehet húzni a lötyögős "nyelvtanulást", minimális vagy semmi haszonnal, na most azért látom a kettő közti különbséget. Ennyit csak megér az ebadta befektetett pénz és idő!...

2021. április 12., hétfő

Mázoltam, leckét

Fél kettőkor megyek a helyi Cruellához szerbórára. Nagyon fel kell kötnöm a gatyát, mert hiába elmúlt hetven, hiába a herélő bokacsizma és a tapadó nadrág, hiába a piros lakktáska és a riszáló csípőlengetés, az esze bizony vág, mint a beretva. Jelenleg egy ilyen szadista nőszemély nekem tökéletes lesz, mert heti négy órával gatyába kell ráznom magam annyira, hogy legyen pofám elmenni a vizsgára júniusban, még ha nem is fogom elsőre letenni.

Szóval az igeragozás és a főnevi eseteket kellett bogyózni szombat déltől errefelé. Jelentem alássan, azokkal a példamondatokkal haladok a legjobban, amiket nagyon értek ám, mert magam fabrikáltam:

1. Ugatok, mint egy kutya.

2. A lánykáim egész nap kiabálnak (ez nőnemű többes szám végződést kap).

3. A macska karmolja a lábam.

4. Integettem a kezemmel.

5. Kentem (én, a lány) a vajat a kenyérre. (ez vicces, mert a múlt idő aszongya, "mazala sam". Mázoltam, na! logikus.)

Hú de sok van még hátra. Szerencsém a tegnapi kuktás egyfogásossal, azt hamar fel tudom turbózni mára kétfogásos ebédnek úgy, hogy egykor nekiáll a benda enni, én meg elhúztam. Ez így fog menni mostantól kezdve, akkor lássuk csak, ki mennyire akar önállósodni ebben az óriásputriban?...


2021. március 13., szombat

Me, myself... na még egyszer

Mindhárom R-rel kezdődik, de mindegyik más. Egyik ez a blog. Másik a fészes profilom. Harmadik a polgári nevem.

A vicc ott kezdődik, amikor a fészes profilod annyira befészkeli magát a másik agyába (trallala), hogy megszűnsz a polgári neveddel létezni. Hát így történt, hogy a legnagyobbik csőrikém csoportjában az egyik szülő telefonba nekem simán a fészes nevemet mondta. Akkor esett le, mikor már letettem, hogy nekem mondta, mégpedig rendesből... :-D

Minek legyen olyan unalmas a világ, ha ilyen ártalmatlanul szkizóka is lehet??