A városban egyből átálltam városi móduszra, mintha csak két hétre mentem volna el, nem három hónapra. Két napra besűrítődött 365 oldal korrektúrája, egy bixiklidefekt, fogászat, gyerekorvos, és mindezt úgy, hogy már második nap Rőtmalaccal töltém majdnem az egész napot, foggyötrés után egészen este 8-ig, gyötrés volt részéről is utána ezerrel, közben még fogadóba is elhívott ebédelni, ahol egyszer csak megszólalt a mellettünk levő asztalnál egy bácsi, és akkor... hirtelen lelassult a nap ritmusa, mintha csak vendégeimmel lazítottam volna a kultúrpanzió nemlétező tornácán egy pohár jóféle borral. A bácsi, mint kiderült, Bonnban született és most Kölnben lakik, éppen a feleségével ebédelt rendes turista módjára mikor a mellette levő asztaltól átszivárgó szófoszlányokra lett figyelmes. Nahát, és meg is kérdezte tőlünk: "Elnézést de Ön ugyebár doktori atyja Önnek?... Bár ezelőtt 40 évvel is fogadóba vitt volna engem az én doktori atyám a rideg terem helyett... Olyan jó látni Önöket, hogy ilyen közvetlenül társalognak egymással!"
Közben realizáltam magamban hogy apám tulajdonképpen már tíz éve halott, és hiába lenne féltékeny, igenis Rőtmalac az, aki mindig is akart velem kommunikálni, tette és teszi még most is amit akar, ha tetszik ez másnak, ha nem.
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nem stájer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nem stájer. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. június 9., csütörtök
2014. március 28., péntek
Sznob szobában
Lejárt kéérem, s ha bőcsködős posztot akarnék, akkó azt mondanám hogy én voltam a legjobb máma, de ha nem akarok annyira bőcsködni, megelégszem a Rőtmalac utáni előkelő második hellyel :-)
Persze sokat kell még a diszin bütykölni, de ha jól megy, kapni szokott az ember egy rendes löketet, hogynaná mikor én ilyen jó vagyok akkor meg tudom csinálni, és kész is lesz időben, és minden... hol van már az a befosás? hihetetlen, hogy el tud tűnni.
Irénke szimpi is meg rendes is, igaz hogy virít róla a szingliség, de mégis rokonszenves és szerény, nem mint a frusztrált szingli fehérnép kutató általában.
Olyan szép ez a város hogy mindjárt elsírom magam a gyönyörűségtől. Melyik másik dómban van egyszerre öt (!) orgona??? Aztán bejöttem a hotelszobába - kint a bejárati ajtó mellett fityeg az öntelt plakett, miszerint ez már a 14. század közepén szálloda volt - és majdnem elsírtam magam, de már inkább kínomban, mint a gyönyörűségtől. Valódi fenyőbútor diszkrét selyemfényű natúr védőfelülettel, s akkor mindegyikbe girland van faragva, és mindegyik frízen ocsmány és oda nem illő virágcsukréta-pingolmány. Hát ez az ország tisztára giccsplanéta - még jó hogy nem tudom, mennyibe kerül ez a szoba az óvárosban, mert az egyetem fizeti. A csukréták biztosan egyenként is megfizetendők, amilyen árak itt vannak.
Persze sokat kell még a diszin bütykölni, de ha jól megy, kapni szokott az ember egy rendes löketet, hogy
Irénke szimpi is meg rendes is, igaz hogy virít róla a szingliség, de mégis rokonszenves és szerény, nem mint a frusztrált szingli fehérnép kutató általában.
Olyan szép ez a város hogy mindjárt elsírom magam a gyönyörűségtől. Melyik másik dómban van egyszerre öt (!) orgona??? Aztán bejöttem a hotelszobába - kint a bejárati ajtó mellett fityeg az öntelt plakett, miszerint ez már a 14. század közepén szálloda volt - és majdnem elsírtam magam, de már inkább kínomban, mint a gyönyörűségtől. Valódi fenyőbútor diszkrét selyemfényű natúr védőfelülettel, s akkor mindegyikbe girland van faragva, és mindegyik frízen ocsmány és oda nem illő virágcsukréta-pingolmány. Hát ez az ország tisztára giccsplanéta - még jó hogy nem tudom, mennyibe kerül ez a szoba az óvárosban, mert az egyetem fizeti. A csukréták biztosan egyenként is megfizetendők, amilyen árak itt vannak.
Címkék:
beton,
givecs,
másik főd,
nem stájer,
Rőtmalac
2014. február 20., csütörtök
Zachalan
Nem kell időutazást csinálni ahhoz, hogy kiderüljön, mit jelentett Bach idejében a "Zähren", csak éppen megkérdezni a diákomat és jó baratinámat, aki tisztában van a dialektusokkal. Mert nem csak középnémetül létezett a szó, hanem ma is megvan mégpedig ilyenformán: "Zachalan" na persze, ahajt Karintiában... jelentése: sírás.
Tehát körvonalazódik:
Sö végre láttam Bach díszítéseit, nemcsak a hegedű stimmjében, hanem az énekben is. Ez az a bizonyos "Zachalan" lesz, világos. Csak valahogy elő is kell adni. Hümhüm....
Tehát körvonalazódik:
"Erbarme dich, mein Gott, um meiner Zähren willen"ez olyasmi, hogy:
Irgalmazz nekem Istenem, az én sírásom legyen előtted.Persze, nem lehet szó szerint fordítani, de a szöveg további részéből kiderül, hogy ez nem csak egy egyszerű sírás, hanem egy jelentéstöbblettel bíró:
"treuer Jesu, dir gebähren"ez szó szerint:
drága Jézus, neked szülni.Az elején csak néztem, mit kell szülni már megint??? Hát most kiderül, hogy ezt a sírást. Megszülni. Ezzel egy nagyot nőtt ez a nyelv a szememben, mióta nem lehet a metaforáit pontosan kicsomagolni.
Sö végre láttam Bach díszítéseit, nemcsak a hegedű stimmjében, hanem az énekben is. Ez az a bizonyos "Zachalan" lesz, világos. Csak valahogy elő is kell adni. Hümhüm....
Címkék:
bumm,
hmm,
nem stájer,
történelem,
zene
2014. január 20., hétfő
Ezért utálom én általában a fő fővárosokat
Eleve utálom azokat a hivatalos leveleket, amelyek Kedves Csőrikével kezdődnek, aztán az aláírás bezzeg Iksz Ypszilon. Nem mondjuk Iksz. Nos, nekem is két nevem van. Ha pedig tegeződnénk, azt szeretmém felkénálva látni. Hát ez most mindegy *legyintés* úgyse lehet ezen változtatni. A mail tartalma röviden: Rőtmalac 60. születésnapjára tervezem azt a tanulmánykötetet, melyben publikálhatna Ön is, kedves Csőrike. Aláírás: az ÖNB digitalizáló központjának az igazgatója. Remek, naiv Csőrike visszaír, kedves Iksz Ypszilon Úr, szíves örömest, biztosan örülne Rőtmalac a Seckau-i témának. Félóra múlva válaszol a drót, megszólítás meg minek, de aszongya, most már azért jó lenne valami másról is írni, mint az Ön disszertációja. Rőtmalac kollégának nem kellene csalódást okoznunk azzal, hogy már olvasta az Ön cikkét máshol. Aláírás kedélyeskedés nélkül, Iksz Ypszilon.
Namármost, az tény hogy ez egy Bauer, de nem amolyan Söklin túlról, mert azok nem tudnának ilyen faragatlanul írni. Megrágom, megy tíz perc múlva vissza a következő:
*megszólítást kispórolom most már én is* Az nem probléma, lehet himnológiában is, elvégre Rőtmalac éveken keresztül elnöke volt az IAH-nak. Ja, és van még nem publikált érdekesség az A-Gu 444-ben is, elvégre tudjuk, hogy ha ez is belekerülne a disszertációmba, túl hosszú lenne a kitérő. Ja és apropó, fog Ypszilon Zé publikálni?
Csőrike Csőrike
Válasz: *se eleje* Igen, Ypszilon Zé is fog írni tanulmányt. *se vége*
Azannyát. Ilyen cinikus, nagyképű barmot rég nem láttam. Még jó, hogy nem én dolgozom be neki Bécsben!!!
Infók: IAH - Nemzetközi Himnológiai Társaság; A-Gu 444 a mesteri dolgozatom témája, azóta se írt erről senki, idővel meg rájöttem egy-két fincsi dologra, amivel Rőtmalacot meg lehetne lepni; Ypszilon Zé az A-Gu kéziratos osztályán dolgozik, amúgy kutatási területe szintén Seckau és Rőtmalacnál doktorált. És roppant rendes alak, meg is fogom keresni a héten hogy megdumáljuk, ki miről ír a születésnapi kötetbe. Nem adnám a stájri fővárost semmi Bécsért!
Namármost, az tény hogy ez egy Bauer, de nem amolyan Söklin túlról, mert azok nem tudnának ilyen faragatlanul írni. Megrágom, megy tíz perc múlva vissza a következő:
*megszólítást kispórolom most már én is* Az nem probléma, lehet himnológiában is, elvégre Rőtmalac éveken keresztül elnöke volt az IAH-nak. Ja, és van még nem publikált érdekesség az A-Gu 444-ben is, elvégre tudjuk, hogy ha ez is belekerülne a disszertációmba, túl hosszú lenne a kitérő. Ja és apropó, fog Ypszilon Zé publikálni?
Csőrike Csőrike
Válasz: *se eleje* Igen, Ypszilon Zé is fog írni tanulmányt. *se vége*
Azannyát. Ilyen cinikus, nagyképű barmot rég nem láttam. Még jó, hogy nem én dolgozom be neki Bécsben!!!
Infók: IAH - Nemzetközi Himnológiai Társaság; A-Gu 444 a mesteri dolgozatom témája, azóta se írt erről senki, idővel meg rájöttem egy-két fincsi dologra, amivel Rőtmalacot meg lehetne lepni; Ypszilon Zé az A-Gu kéziratos osztályán dolgozik, amúgy kutatási területe szintén Seckau és Rőtmalacnál doktorált. És roppant rendes alak, meg is fogom keresni a héten hogy megdumáljuk, ki miről ír a születésnapi kötetbe. Nem adnám a stájri fővárost semmi Bécsért!
Címkék:
aranypüpü,
bumm,
görrr,
gregó,
LO,
nem stájer,
pasik,
Rőtmalac,
StF,
történelem
2014. január 18., szombat
Profilváltás-levőben 1.
Nem most kezdtem el ezt bogyózgatni, arra viszont nemigen lesz időm, hogy egyszer jó alaposan kifejtsem. Tehát itt fogom szotyogtatni darabkákban mint valami ságakészítő, jó hosszan és nyúlósan tartson, úgy az igazi!
Nem kell mazochista tréninget látogatnom ahhoz hogy lássam, itt (főleg NLM értendő), de még máshol se ibolyázza le senki a még meg nem szerzett doktorimat, a helyzet a rigorosum után se lesz sokkal rózsásabb. Nem arról van szó hogy feladom, nem gyártok itt semmiféle polémiát, természetesen mindig fogok próbálkozni, de abból, hogy szeretem és csinálom a hobbimat, nem élek meg.
A második házunkból meg (lásd a határátkelőben jobboldalt) lesz a közeljövőben egy ötszobás kultúrpanzió. Most már lassacskán_körvonalódni látszik_a_projekt. Szerdától van vízumom. Ennél nagyobb kalandot, hogy rendes adófizető polgár legyek! Mégpedig_A_Balkánon!
Tegnap különben kiderült, kit vettek fel az ÖNB digitalizálócsoportjába kutató munkatársnak. Ahová ezelőtt két évvel pályáztam - sikertelenül persze, bár ha felvesznek, valószínű hogy nuku LKCs, ezért bizony nagy kár lett volna. Vegyesen viszonyultam volt már akkor is a KCs-bécsi német óvoda dologhoz, ennek is csak örülni tudok hogy nem így alakult. Nekem nem lett volna annyi pénzem mint Elīna Garančának, aki megengedheti magának, hogy ne dobják bele gyerekét az Ausländer-kondérba. Szóval persze jó hogy úgy alakult, ahogy,de azért megfuttattam. Na jó, csak rövid ideig. Jóvanna, én se vagyok fából!
Viszont átküldtem a sága compendium verzióját mint saját agyszüleményemet tegnapelőtt mailben (nem blogstílusban, azért nem idevaló) - a legnagyobb kultúrpanziósnak, akit ismerek. És már válaszolt is, hogy nem sok dolog kell az apparátushoz, és szerinte is jó ötlet. Hogy kicsoda??
A Gróf Úr.
Nem kell mazochista tréninget látogatnom ahhoz hogy lássam, itt (főleg NLM értendő), de még máshol se ibolyázza le senki a még meg nem szerzett doktorimat, a helyzet a rigorosum után se lesz sokkal rózsásabb. Nem arról van szó hogy feladom, nem gyártok itt semmiféle polémiát, természetesen mindig fogok próbálkozni, de abból, hogy szeretem és csinálom a hobbimat, nem élek meg.
A második házunkból meg (lásd a határátkelőben jobboldalt) lesz a közeljövőben egy ötszobás kultúrpanzió. Most már lassacskán_körvonalódni látszik_a_projekt. Szerdától van vízumom. Ennél nagyobb kalandot, hogy rendes adófizető polgár legyek! Mégpedig_A_Balkánon!
Tegnap különben kiderült, kit vettek fel az ÖNB digitalizálócsoportjába kutató munkatársnak. Ahová ezelőtt két évvel pályáztam - sikertelenül persze, bár ha felvesznek, valószínű hogy nuku LKCs, ezért bizony nagy kár lett volna. Vegyesen viszonyultam volt már akkor is a KCs-bécsi német óvoda dologhoz, ennek is csak örülni tudok hogy nem így alakult. Nekem nem lett volna annyi pénzem mint Elīna Garančának, aki megengedheti magának, hogy ne dobják bele gyerekét az Ausländer-kondérba. Szóval persze jó hogy úgy alakult, ahogy,
Viszont átküldtem a sága compendium verzióját mint saját agyszüleményemet tegnapelőtt mailben (nem blogstílusban, azért nem idevaló) - a legnagyobb kultúrpanziósnak, akit ismerek. És már válaszolt is, hogy nem sok dolog kell az apparátushoz, és szerinte is jó ötlet. Hogy kicsoda??
A Gróf Úr.
Címkék:
áúúú,
hmm,
másik boly,
másik főd,
nem stájer,
NLM,
történelem,
tudathasadt otthon
2013. szeptember 19., csütörtök
Valószínűségszámítás
Mi az esélye, hogy szembetalálkozunk volt orgonatanárunkkal és feleségével egy lepattant pihenő kávézójában valahol Németországban az autópályán? na ugye hogy egy a számtalan sokhoz. Ez most azért röhejes, mert 6 év alatt soha nem tudott időt szakítani Kaktusz magándolgaira. Ööö... volt most mit hallgatnia...
Címkék:
huss,
Kaktusz,
kúglitrugyi,
nem stájer
2013. szeptember 11., szerda
Papné-komplexus, pipa rá
Természetesen előbb-utóbb előjön a kisváros rákfenéje, hogy akinek ennyi nyű van a fenekében mint nekem/nekünk, kirakatba "avanzsál", namármost ez lehet éppeg rossz vagy jó, és ezek alapján érdemes kihasználni, esetleg menekülni belőle, vagy ki tudja?? Egyelőre ügyesen lavírozok az "egyik sem" között, de időnként harsány röhöghetnékem támad, ha rágondolok, mitől döglik errefelé a légy. Az már világos, hogy a mellettem levő két szomszédos ház lakói utálják egymást. Szerencsére még nem kellett egyiket se a másik orra előtt szapulnom. De hagyjuk csak el balkán portánkat. Méghogy inkognitó a "városban"! Azt már mindenki tudja, hogy román rendszámú kis kék autóval viszem a gyerekeket oviba/bölcsibe, evidens hogy kinek vagyok a kije (na jó, tegnap este volt a tévében az orgonaavatós riport képanyaggal ahol direkte láthattak + Kaktusz a felesége Rőtmalacának az orgonájáról is mesélt, trallala). Elég az ovi melletti - engem bámuló - piaci árusokra nézni. Akik szerencsére nem ugyanabba a kocsmába járnak, amelyikbe az idén bútorszerelés, gyerekek és költözködés miatt még nem nagyon dugtam el az orrom, de ami késik, nem múlik, höhö. Különben a stájri lityilötyi rádió zenei kénálata vizet se vihet az itteninek, ez azért muszáj még egyszer és megint elmondanom. Itt megrekedt egy kicsit a kilencvenes évekkel a dolog, persze van mai múzi is, de hogy egy lityilötyiben megszólaljon pl. a Doors The End-je, hát ezt eddig még nem pipáltam. Van Pink Floyd is dögivel, régi meg új, és egy csomó Jimi Hendrix. Yeah!
2013. július 24., szerda
Azt a nímettyét
Ha az ember már annyi ideje van a seholseotthonavilágban mint én, egy idő múlva azt kezdi érezni, hogy átbillen a dolog egy mindenüttotthonegykicsikét felé. Az se elhanyagolandó szempont, ha mindig érti, mit vatyarásznak éppeg a füle mellett :-) (na jó, azért a sviccödüccsöt még kell gyakorolnom a helyszínen, csak arrafelé ritkán kóricálok)
Ezelőtt tíz évvel még nem gondoltam volna, hogy a Buddenbrooks-t érteni fogom az első három oldal után is (egy ötvenesért bolhásztam egy fél Nobeldíjas-sorozatot, tehát kötetenként 2 euróért!); hogy miért olyan a Gurrelieder mint valami dagadós wagneri duma, vagyis mitől ódivatú mint a korabeli bérpaloták, és egyáltalán mitől wagneri; hogy mitől lesz olyan egy száz évvel ezelőtt élt professzor munkája hogy aszondom, luxusadagnyi ideje volt az íróasztal mellett ülni, miközben csukott ajtók mögött különféle fehérnépek rendezték a háztartást/gyerekeket... s így tovább.
Még azt se mondhatom, hogy hiányozni fog, mert feszt errefelé fogok járni.
(Költözés-update: már négy banános dobozt telepakoltunk könyvek/télikabátok-szendviccsel)
Ezelőtt tíz évvel még nem gondoltam volna, hogy a Buddenbrooks-t érteni fogom az első három oldal után is (egy ötvenesért bolhásztam egy fél Nobeldíjas-sorozatot, tehát kötetenként 2 euróért!); hogy miért olyan a Gurrelieder mint valami dagadós wagneri duma, vagyis mitől ódivatú mint a korabeli bérpaloták, és egyáltalán mitől wagneri; hogy mitől lesz olyan egy száz évvel ezelőtt élt professzor munkája hogy aszondom, luxusadagnyi ideje volt az íróasztal mellett ülni, miközben csukott ajtók mögött különféle fehérnépek rendezték a háztartást/gyerekeket... s így tovább.
Még azt se mondhatom, hogy hiányozni fog, mert feszt errefelé fogok járni.
(Költözés-update: már négy banános dobozt telepakoltunk könyvek/télikabátok-szendviccsel)
Címkék:
hmm,
huss,
másik boly,
nem stájer,
történelem
2013. május 12., vasárnap
Cotidienne, avagy merre csűri-csavarja egy orgonémber a zéletünket
Időnként erős késztetést érzek, hogy Kaktusz fejét kezdjem csapkodni a falba vagy valami más brutális módszerrel érjem el azt, hogy lemásszon a földre abból a - legutóbb - hónapokig tartó keresgélésből, ami miatt ugye megbénul sok más fontos dolog.
Éspedig, hogy: MIT JÁTSSZUNK?
Mert hogy egy koncertanyagot nem lehet csak úgy összecsapni, hú de fújom kívülről a lemezt. Képes volt átmászni a jútyúbon Marcel Dupré összes művén, míg arra a következtetésre jutott, hogy nagyrészük használhatatlan. (Ez az ürge amúgy kb. százéves koráig komponált, de facto amíg leszáradt az orgonapadról, el lehet képzelni hogy mennyit). Csak ízelítőül, egy-egy replika Csőrnek, hogy ne is próbáljon könnyíteni a helyzeten: Nem gondolod, hogy összecsapom pont BACHot a franciákkal?!!!
Nos, az idei "Tavaszi fesztivál" (mert a StF-nak is van ilyenje, igaz csak orgonémber muzsikával) 180 centis bűbájos koncertnémberének pont a Kaktuszé mellett van a műsora, betémásítva hogyaszongya B A C H, s tejszínhab helyett Duruflé a teteje. Nyugtázom, tényleg hülyén néz ki, annak ellenére, hogy el-elvétve Bach is akad benne.
Mellette VENI CREATOR ergo egy roppant nagyképűen összeállított műsor: Tournemire, Duruflé, Clérambault bácsik írták azokat a főleg szimfonikus robbantásokat, hogy "Victimae paschali laudes", "Veni creator spiritus", "Ave maris stella" sötöbö. A szimfonikus itt egy stílus, nem zenekart jelent. Képzeld el pl. hogy valaki egy bazi nagy apparátust koordinál mint DJ. Na, ilyen s még ilyenebb, mikor egy orgonista hirtelen "zenekar" lesz. Ezt azért nagyon sokat kell gyakorolni... na ja. Ezért nem lesz orgona az ÉN hálószobámmal szomszédos falú szobánkban.
A hangyaboly! no, az meg kapott a napokban egy főpróbát ebből a műsor(ká)ból. Több szempontból is luxuriőznek mondható az esemény:
1. Fúrgénhimmel napján még keresve se lehetett volna találóbb témájú műveket összeválogatni
2. Ingyen lenyomta nekik egy megszállott francia orgonamuzsika-párti (nem hallani errefelé ilyesmit)
3. Kiderült, hogy ennek a szar orgonémbernek mennyi nem használt regisztere van, nahát! (amúgy hamiskás is, öreg is, de az apácáknak is szelektív a hallásuk már)
A nagybötűs koncert meg 22-én lesz. Jó eséllyel nem fogom hallani (többek közt szülni is kéne valamikor ilyentájt...), de a program ténylegkurvajó egy professzionálisan összeállított művészi koncepció.
Várom azt a novemberi koncertet Feldbachban... Egy műsorszámra már most benevezek:
Camille Saint Saëns: Danse macabre. (KCs ilyenkor azt mondja: "Azt, a csontvázasat!!!") Nyámm!
Éspedig, hogy: MIT JÁTSSZUNK?
Mert hogy egy koncertanyagot nem lehet csak úgy összecsapni, hú de fújom kívülről a lemezt. Képes volt átmászni a jútyúbon Marcel Dupré összes művén, míg arra a következtetésre jutott, hogy nagyrészük használhatatlan. (Ez az ürge amúgy kb. százéves koráig komponált, de facto amíg leszáradt az orgonapadról, el lehet képzelni hogy mennyit). Csak ízelítőül, egy-egy replika Csőrnek, hogy ne is próbáljon könnyíteni a helyzeten: Nem gondolod, hogy összecsapom pont BACHot a franciákkal?!!!
Nos, az idei "Tavaszi fesztivál" (mert a StF-nak is van ilyenje, igaz csak orgonémber muzsikával) 180 centis bűbájos koncertnémberének pont a Kaktuszé mellett van a műsora, betémásítva hogyaszongya B A C H, s tejszínhab helyett Duruflé a teteje. Nyugtázom, tényleg hülyén néz ki, annak ellenére, hogy el-elvétve Bach is akad benne.
Mellette VENI CREATOR ergo egy roppant nagyképűen összeállított műsor: Tournemire, Duruflé, Clérambault bácsik írták azokat a főleg szimfonikus robbantásokat, hogy "Victimae paschali laudes", "Veni creator spiritus", "Ave maris stella" sötöbö. A szimfonikus itt egy stílus, nem zenekart jelent. Képzeld el pl. hogy valaki egy bazi nagy apparátust koordinál mint DJ. Na, ilyen s még ilyenebb, mikor egy orgonista hirtelen "zenekar" lesz. Ezt azért nagyon sokat kell gyakorolni... na ja. Ezért nem lesz orgona az ÉN hálószobámmal szomszédos falú szobánkban.
A hangyaboly! no, az meg kapott a napokban egy főpróbát ebből a műsor(ká)ból. Több szempontból is luxuriőznek mondható az esemény:
1. Fúrgénhimmel napján még keresve se lehetett volna találóbb témájú műveket összeválogatni
2. Ingyen lenyomta nekik egy megszállott francia orgonamuzsika-párti (nem hallani errefelé ilyesmit)
3. Kiderült, hogy ennek a szar orgonémbernek mennyi nem használt regisztere van, nahát! (amúgy hamiskás is, öreg is, de az apácáknak is szelektív a hallásuk már)
A nagybötűs koncert meg 22-én lesz. Jó eséllyel nem fogom hallani (többek közt szülni is kéne valamikor ilyentájt...), de a program tényleg
Várom azt a novemberi koncertet Feldbachban... Egy műsorszámra már most benevezek:
Camille Saint Saëns: Danse macabre. (KCs ilyenkor azt mondja: "Azt, a csontvázasat!!!") Nyámm!
Címkék:
güzü,
hangyaboly,
hmm,
Kaktusz,
nem stájer,
nyámm,
orgonémber,
StF,
zene
2012. július 9., hétfő
Hűvös fogadtatás:-)
Két át nem aludt éjszaka és életem legkényelmetlenebb vendégágya után megérkeztem este a StF-ba és ezzel együtt a - soha nem gondoltam volna, hogy - hőn áhított 30 fokos melegbe. Ami pont tízzel kevesebb, mint az átokverte NLAF-ban.
Címkék:
hmm,
höö,
huss,
nem stájer,
stájer orkán
2012. június 30., szombat
Karambol verso Papszentelés
Anno még Anthony Mello (béke porarira) fabrikált volt egy tanítómesét, hogyaszongya mielőtt elverte volna a vihar a sátoros lakodalmat, beinvitálta a pap a templomba a gyülekezetet, hogy ott mulassanak tovább. SJ Mello felteszi a kérdést, hogy mennyire járt el a pap az Úristen szándékai (templom mint szentély tiszteletben tartása stb.) szerint? persze, buzgó katolikus körökben szétrobbannak az agyak és szándékok, de Mello felteszi a Zujját, na álljunk csak meg.
Körülbelül hasonló helyzet alakult ki ma estére a légkörben, miután a papszentelésre igyekvőket délelőtt bekarambolozta egy másik autó. Most a nap végén elgondolom, hogy nemhiába A Nagy Főnök az, aki, s nem más. Jól elvolt Tarisznyás Mikulás és a Tarisznyás Szentelendő nélkülünk is, a Zúristen meg gondoskodott arról, hogy élve megússzuk, még ha be is horpadt a vasmadár vasfeneke.
Ez mind szép és jó, de arra nem kaptam receptet, hogy micsináljak a zagyammal ma éjjel. Egyelőre a Lammermoori Lúcsiát hallgatom, ez a béna librettó felér egy abszolút pozitív hatású agymosással.
Körülbelül hasonló helyzet alakult ki ma estére a légkörben, miután a papszentelésre igyekvőket délelőtt bekarambolozta egy másik autó. Most a nap végén elgondolom, hogy nemhiába A Nagy Főnök az, aki, s nem más. Jól elvolt Tarisznyás Mikulás és a Tarisznyás Szentelendő nélkülünk is, a Zúristen meg gondoskodott arról, hogy élve megússzuk, még ha be is horpadt a vasmadár vasfeneke.
Ez mind szép és jó, de arra nem kaptam receptet, hogy micsináljak a zagyammal ma éjjel. Egyelőre a Lammermoori Lúcsiát hallgatom, ez a béna librettó felér egy abszolút pozitív hatású agymosással.
Címkék:
áúúú,
bumm,
másik boly,
nem stájer,
Tarisznyás,
történelem
2012. június 18., hétfő
Egy hete jártam A-ban, mégis tegnap volt
Ha átmegy a holland Ausztriába, azt fogja hinni hogy egy biedermeier
cukorkásdobozban nyalogatja a bugyiszínű és házikó formájú
krumplicukrot, úgy megszokta már a drappot és a szürkét.
Cs: Hol vehetek 3 napos turistajegyet?
N: A vasútállomás épületével szemben van az a FEHÉR ház, ott lehet kapni.
Cs (magában dünnyög): Na ja, ott ahol már a fehér is színes, ahol osztott és még osztottabb az ablak, s ahol hanem minden szürke, drapp, fekete és barna tégla, ugyi.
Csőrike otthagyja a Nénit, vesz jegyet s közben elgondolja, hogy odavan az ember, ha díszes városában akad egy vagy két híd. Itt meg annyi van, hogy egy idő után összefolyik a kővas a kovácsolt oroszlánnal, pardon, kovácsoltvas a kőoroszlánnal.
Milyen jó, hogy egy állomás a repülőtér a helyi S-Bahnnal. Gondoltam én. Mialatt a Niewe Kerkbe próbáltam bejutni, háromszor kaptam le a fejem á la Tippi Hedren. Vagy a galambok vették át a repülőktől az alacsonyan szállást, vagy fordítva, de azt mondtam magamnak, biztos ami biztos, jobb lenne egészben a hazaérni (ami meg is történt, még ha nem is Csőrike szárnyán, voilá:-)
Cs: Hol vehetek 3 napos turistajegyet?
N: A vasútállomás épületével szemben van az a FEHÉR ház, ott lehet kapni.
Cs (magában dünnyög): Na ja, ott ahol már a fehér is színes, ahol osztott és még osztottabb az ablak, s ahol hanem minden szürke, drapp, fekete és barna tégla, ugyi.
Csőrike otthagyja a Nénit, vesz jegyet s közben elgondolja, hogy odavan az ember, ha díszes városában akad egy vagy két híd. Itt meg annyi van, hogy egy idő után összefolyik a kővas a kovácsolt oroszlánnal, pardon, kovácsoltvas a kőoroszlánnal.
Milyen jó, hogy egy állomás a repülőtér a helyi S-Bahnnal. Gondoltam én. Mialatt a Niewe Kerkbe próbáltam bejutni, háromszor kaptam le a fejem á la Tippi Hedren. Vagy a galambok vették át a repülőktől az alacsonyan szállást, vagy fordítva, de azt mondtam magamnak, biztos ami biztos, jobb lenne egészben a hazaérni (ami meg is történt, még ha nem is Csőrike szárnyán, voilá:-)
2012. június 6., szerda
Új szomszéd
Ismeritek azt a Rammstein számot, ami úgy kezdődik, hogy: "Du... du
hast, du hast mir... (3x) ...gefragt, du hast mir gefragt, und ich hab' nichts
gesagt" (Nyersen: Kérdezted tőlem, és én nem válaszoltam semmit), aztán
így folytatódik:
-"Willst du bis der Tod euch scheidet, treue sein für alle
Tage?"
-"Nein! Nein"
(Ugyanaz: Akarsz hűséges lenni hozzá, míg a halál el nem választ? Nem! Nem!)
Egyesek
szerint Rammstein kissé radikálisan fogalmaz. Ki gondolná, hogy az új
szomszédom esetében még Rammstein szövege is roppant toleránsnak mutatkozik?
Miután túléltem az első hetet (csak röviden: állandó dübörgés a lépcsőházban
tízpercente le és fel, számítógépes játékok hangos kísérődumája és zenei
aláfestése, ablakom alatti telefonálgatás naponta, időben a tízpercente
le-fellel arányosan stb-stb.), csak arra gondolok, hogy igazán megkérdezhettek
volna előtte, hogy akarom-e. Hogy legalább beköptem volna én is, hogy
"Nein! Nein!" Biztos nem változtatott volna a dolgok állásán, de most
egy fokkal jobban érezném magam tőle.
2012. május 16., szerda
Tsiganisatsia avagy Disco partizani
Szombaton baglyot akartam inni (Eule, magyarán koffeines sör), ha már
beharangozták. De hiába burungoztam oda reggelibe, aztán két óra múlva
ismét, valahogy sohase akkor akart folyni a csapból, amikor én is ott
voltam. Erőst underground jellegű esemény akart lenni, még a Radio
Helsinki is kimászott volt egy negyvenéves dubával. Sőt, ki is pakolták a
hajláktalan cuccokat melléje, há mit mongyak. De egy dolgot
bekaszáltam. Hát csak lógott egy Shantel plakát, hogy másnap díszes
fővárosunkban fogja rázni a ráznivalót. Úgyhogy ezúttal nuku jegy, csak
egy pecsét maradt utánuk s az is leázott már másnap, de én biza stájri
anyáknapja fejében úgy elhúztam estére a csíkot, mint a burung. Rázta is
Shantel mint Bicskuj, az egójában semmi hiba, talán kissé
túlméretezett, de hát csak röhögtem rajta. Azért jólesett egy kör
kikapcs, még ha időnként harsányan is szórakoztam rajtuk.
Na de mi a nyavalyát akarok szarda reggel az egésszel?
Először is, errefelé, lásd a fejemben fent, még mindig tart a tsiganisatsia (na, jó németül írtam-e?:D), a tegnap meg épp ebben a témában interjúvoltak meg, igen, moá, Csőrike interjút adott egy félig berlini német, félig iraki muzikológus hapinak, aki a balkanológiából írja a disszertációját. Na kíváncsi vagyok, mihez kezd azzal az egyórás tömény dumával, amit ebben a témában nyomtam bele a felvevőgépjébe.
Na de mi a nyavalyát akarok szarda reggel az egésszel?
Először is, errefelé, lásd a fejemben fent, még mindig tart a tsiganisatsia (na, jó németül írtam-e?:D), a tegnap meg épp ebben a témában interjúvoltak meg, igen, moá, Csőrike interjút adott egy félig berlini német, félig iraki muzikológus hapinak, aki a balkanológiából írja a disszertációját. Na kíváncsi vagyok, mihez kezd azzal az egyórás tömény dumával, amit ebben a témában nyomtam bele a felvevőgépjébe.
Címkék:
aranypüpü,
bumm,
nem stájer,
stájer orkán,
vájvi
2012. április 30., hétfő
Letépem a fejét
Tübingenből rendeltem egy könyvet, hogy aszongya röviden kulcsszavakban: Katholische Reform... Innerösterreich... 1564-1628. Errefel várva várt ritkaságom helyett kibontok egy vastag állatot, kulcsszavakban: Katholische Fakultät... Gießen... 1830-1859. Ráadásul bele volt téve a helyes számla (címestül!) a könyvbe. Hogy lehet ilyen seggfej egy antikvárius, nem értem.
2012. április 15., vasárnap
Hupp
Ha valaki nem tudná, hogy kell x szék között a semmibe huppanni, akkor nálam jelentkezzék, nekem ebben nagy gyakorlatom van. Hogy mennyi időt vesz fel a diszi, onnan látszik, ahogy kifolyik a kezem közül minden más. Említém a lejárt határidejű állásajánlatot. Na, találtam azóta lejárt határidejű ösztöndíjpályázatot amire simán benevezhettem volna, ráadásul egyebet is, dögivel. Sorok közt kiderült, hogy akitől remélhettem a temetropolisi állást, nyugdíjba ment, sőt mi több, már ősztől elfoglalta az állását másvalaki. A szemétládával meg a nyáron találkoztam, szót nem szólt a dologról. Svájci állás nuku, osztrák állás nuku, német állás szintén, de a lényeg, hogy nyártól egy ikszedik országban építkezünk teljes erőbedobással. Most már tényleg halvány fogalmam sincs, mihez kezdek ezzel a sok diplomával, és főleg HOL. Ha nem lenne családom, az első állásajánlatra lecsapnék, még ha vágottszeműeknek is kéne muzsikálni valami távol-keleti hangrendszerben. Hogy ezt okos emberek fordítva csinálják, az fix. Először meló, aztán egyéb. Én már mindennel elkések, sorsom van, miegyéb. Hamu a fejemre.
2012. április 14., szombat
2012. április 5., csütörtök
Apage satanas!
Nem is egy álláshirdetéssel mentem szembe tegnap, hanem egy csukorékkal. Nagyrészük Svájcba szólt, de volt németországi is. Jó, persze hogy nem megyek sehová (valószínű, hogy nem is engem vennének fel - lásd ragyogó korrepetitori képességeimet:-( Ööö. Amúgy ha ez nem lenne...), de azért eljátszottam a gondolattal, hogy Csőrike mint teljes állású dómkápellmájszterina a Neckar mellett egy püspökségen... aztán láttam, hogy március 30-a volt a bejelentkezési határidő. Ugye de jó, hogy találtam egy ürügyet, amitől végre megkönnyebbültem.
Címkék:
hmm,
lélekbúvár,
másik boly,
nem stájer,
nyürr
2012. március 6., kedd
Márciuska
Már lemene egy hét belőle, úgyhogy kicserélem kabátomon a Singkreis Passailos jelvényemet megboldogult másodapám mărţişorára, amit a kolozsvári vásárban vett a még járni nem tudó KCs-nek (Kösz Sorica, hogy eszembe jutott, na ugye). És persze, ha már nem játssza el, egyszer majd KCs is hordhatja;-) Porcelánra festették kézzel, a kedvencem!
Címkék:
kicsi Csőrike,
másik főd,
nem stájer,
nosztalgia
2012. január 25., szerda
Made in USA
Előtte:
A stájrilötyiben mindig előjön az utóbbi időben egy nóta, amelyik KCs-nek nagyon tetszik. Gondoltam, megkeresem a gyermeknek a videoklipet (és magamnak is, merthogy kíváncsi voltam).
Utána:
Nem kell tévé, nem kell gép,
és nem kell pluszba szenvedés
ergo amerikai videoklip.... brrr.
(Asteroids Galaxy Tour: The Golden Age - a klip kihagyható, asszem. Végülis KCs-nek van igaza: néni énekel! és megjegyzem, hogy a banda is jól húzná... de az a köret!)
A stájrilötyiben mindig előjön az utóbbi időben egy nóta, amelyik KCs-nek nagyon tetszik. Gondoltam, megkeresem a gyermeknek a videoklipet (és magamnak is, merthogy kíváncsi voltam).
Utána:
Nem kell tévé, nem kell gép,
és nem kell pluszba szenvedés
ergo amerikai videoklip.... brrr.
(Asteroids Galaxy Tour: The Golden Age - a klip kihagyható, asszem. Végülis KCs-nek van igaza: néni énekel! és megjegyzem, hogy a banda is jól húzná... de az a köret!)
Címkék:
áúúú,
görrr,
kicsi Csőrike,
nem stájer,
nyürr de nem csak,
zene
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)