Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2025. július 11., péntek

A templom egere

Történelmi év ez, legalábbis be van csempézve (N.B: két egész hete!!) a konyha és a fürdő közti lyuk, és megszűnt az aknaszerű lyuk a padlóban, ami egyenesen az udvarra vezetett. Jó, tele volt tömve homokkal de akkor is. Az elmúlt napokban eget-földet rengettem, konkrétan is, a flextől ólomnehéz minden tagom. Majd lesz valami fótográfia róla, egyelőre nyakig a sántier itthon.

Ma Szent Benedek atyánk tiszteletére lenyomtam reggel egy misét, Kaktusz helyett, aki imprókurzuson van. Éppen az evangéliumnál álltam oldalt - miután lejöttem az ambótól -, amikor megjelent az egér. Ott lent, az oltárnál. Erzsike és Márta a szemük sarkából figyelték, de nagyon ám, én úgyszintén. Magasztos pillanat, most nem sikítunk! (amúgy alig tudok mozogni, nemhogy rángatózni, lásd fent) 

Az egér se cincogott, mint valami neveletlen egér, de azért kíváncsian pislogott jobbra és balra: jött hallgatni az evangéliumot! :-D