Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2009. március 28., szombat

Szép kis héthége

Itt ülünk a Babával az egyetemen. Reggel próba, délután partitúraolvasás óra amire még gyakorolni kellett, este megint próba. Bevágtam egy nagy adag hagymás kebapot. Szörnyen büzlöm, és nagyon messze van az ágyikóm... de ha este hazaérek, gyorsan belevágom magam, az biztos (elötte azért tusolok és fogat mosok).

Tegnap véletlenül összetalálkoztam a felsö szomszéddal. Kezében 1 nagy csomag (biztos a mosnivalója, viszi haza a stájer anyukájának), képén a széles vigyor:
SCHÖNES WOCHENENDE!!!

Háhá. Holnap reggel már 8-kor a karlaui templomban kell próbálnom a kórussal a 9-kor kezdödö misére. Este 8-kor meg a Suntika rámsózott miséjét játszom a ferenceseknél, mert ö meg a dómban fog Döllernek énekelni, de ö se jószántából csinálja. Ja, hétfön reggel meg a saját misémet játszom.

ÉS: holnap viszik az órát. Igen, PONT ARRA viszik. A kicsi Csörike már 7-kor Karlauban fog kukorékolni, de Csörike-mama valószínüleg nagy gulóka szemekkel fog pislogni vaksin a világba.

"Schönes Wochenende!!" Szép kis hétvége. Már megint.

2009. március 26., csütörtök


Tegnap sikerült elintézni a nagyját. Hihetetlen, de eltünt a csembaló, a bicikli, a kiürített ruhásszekrény tartalma (a vetett ágyamról!), a K kék falvédöje felkerült a csembaló fölé (színben passzolnak nagyon, s amúgy is jól érvényesül az új helyén), felporszívóztam a szobámat (majdnem 1 órán keresztül!), aztán ki-, avagy ledöltem. Ùgy egy félórára. Este próba, visszérgyanús combok, pofavizit a karlaui kóruspróbán (igen, igen: a János-passió próba UTÁN még egy kör), aztán tényleg bedöltem az ágyikómba.

Ma reggel meg muszáj volt becipelnünk a régi ágykeretet az egyetlen helyre ami szabadon maradt (a szobámban! persze... hol máshol), mert ma jön a takarítónö és megint hisztizni fog hogy mennyi cucc van a folyosón, blábláblá, nagyon tud idegesíteni az a nöszemély.

Tehát már megint kupi van...... az íróasztal roskadásig meg van pakolva a lekapkodott ruhákkal, párosítani való zoknikkal, és még ki tudja, milyen állatfajtákkal. Utálom the situation. Itt egy napig nem lehet élvezni a rendet, csak álmodni róla. Bár elvinnénk jövö héten a dögöt, hogy legalább a fal nézzen ki valahogy. Ès még A költözés sehol. Azt hiszem, amíg itt vagyunk Grácban, annyit költöztünk (és még fogunk), hogy a végén már teljesen immunisak leszünk. Már most sokkal kevesebb a hiszti mint ezelött 5 évvel, pedig akkor még csak egy könyvespolcom és két böröndnyi ruhám volt.

2009. március 24., kedd

Lidércálom?

Egy akkora Ford Transitot vezettem, hogy a fenekem mögé be kellett tennem a táskámat, mert hanem nem értem volna el a pedálokat. Nagyon fura volt. Fentröl néztem az utat, mindenki töpörtyü volt. Hihi! A kanyarokat meg úgy vettem be mint a buszsoförök. Kemény Csörike, hö?? (még jó hogy a másik felem jobbról ült mert arra a tükörre már nem tudtam volna figyelni)

NEM, NEM ÁLMODTAM. (auuuuu!)
Ezt mind tegnap müveltük el, mert így olcsóbb volt hazaszállítani a galériás ágyat. Merthogy VÉGRE megvettük (amit a múltkor szerettünk volna, már kivették a forgalomból). Tegnap óta mühelyben élünk. Most már nem csak csembaló van a szobámban, hanem zongora, bicikli, 3 nagy hangfal, gerendák avagy fontos alkatrészek... Férjecske ugyebár szerel a túlsó szobában. Meg közben órákra is járunk, úgyhogy a tettek mezeje az messze van. Merem remélni hogy hétvégére eltünik ez a sátoros fíling.

2009. március 22., vasárnap

Nem fagytak le az ibolyák:)
ma süti a napocska öket, hogy szépek és illatosak legyenek. Tegnap még az a falatka hó is elillant ami a bokor mögé bújt hogy ne lássa meg a nap, de hiába, nagyon melege lett már neki.

Àbel baba már napok óta nem fér a börében. A múltkor kidugta a fejét hogy na, mi van? Vagyishogy ki akarta, hihi. Olyan volt a hasam mintha valaki belülröl ki akarna adni egy almát, de nem érti hogy nem vagyok rajzfilmfigura.
Gondolom, csaknem a feneke volt :D

2009. március 20., péntek

Március 19.

Elkezdödött az asztrológiai tavasz. Ennek örömére tegnap fél óra alatt akkora hó esett le a nemtudomén melyik felhöböl, hogy a tütükét rendesen ki kellett ásni a lötyöböl mielött beültem volna. Jellemzö: eltelt az egész tél, sehol nem volt egy kiadósabb havazás (úgy értem, dél-Stájerországban, vagyis loco), hónapokig recsegtettem a kavicsokat a csizmám alatt, egyszer még ki is bicsaklott a bokám mikor a busz után szaladtam, most meg...
Assszta... már nem azért, de pont a tegnapelött vettük észre hogy mind kinyíltak az ibolyák az ablak alatt. Nesze, tavasz. (Biztos Szent József szólt be a képbe, elvégre Stájerország patrónusa. Vagy a sokadikok. Jóskák. Ök úgyis alulról szagolják már az ibolyát.)

2009. március 19., csütörtök

Ma vezényeltem. Gregoriánt. Praßl tata azt mondja, érti ö hogy miket mutogatok de csináljak már valamit a karjaimmal mert egyszerüen rettenetesen néz ki szemböl. Mintha ki akarnám ütni a szemét, mi a fenének kell így elöre nyúlni?! Namármost. Akkora a hasam hogy nem látom már a cipömet se töle. Ùgyhogy ne csodálkozzon senki ha egy hordó nem tud vezényelni, elvégre nem arra való. Èn csak a hasamból próbáltam kifelé vezényelni, micsináljak, hát így néz ki és kész.

Aztán összeszedtem magam valahogy. Csak az alapbeállításokon kellett változtatni: eddig a kórusnak vezényeltem, most pedig... hm, talán a babának fogok, lássuk mi lesz.

S há nem jó lett egyszeribe? :)

2009. március 18., szerda

Olyan kár hogy nem lehet felrobbantani a határidös napló...tartalmát. Már jönne az a nyár, hogy lehessen menni hármasban a parkba sétálni. Nyámmi:)
Mikor ilyen szépen süt a nap mint ma, itt poshadni a tanszéken? hát szabad ezt? /A kicsi Csörike meg egész nap rugdos. Most vagy tornázik, vagy valami nem tetszik neki, de az biztos. Csaak nem akar kijönni? már most?... bébi, türálám-türálám../

2009. március 17., kedd

Gráci közlekedés

Azt hiszem, jobban járok ha kocsival megyek busz helyett. Ha én vezetek, akkor:
1 annyira ráz az autó,
2 annyit használom a féket és olyan mértékben,
3 annyira megyek közel a szük utcák széléhez,
... amennyire én akarom.

De miért nem járok mégse autóval?
Ha nem kell vezetnem, akkor 1 szónak is 100 a vége: megspórolom a parkolással járó feszültséget meg a pénzt, és nem kell az EGYETLEN terelöúton naponta 5x kerülgetni a gyalogoszónákat.

Tehát MIÉRT NEM JÖTTEM MA BICIKLIVEL mikor süt a nap?
Hát egy nap se lehet ruhában jönni, mindig csak trottyos nadrágban?!

2009. március 16., hétfő

Cuda(r)jó tavasz

Nemtom, más is ilyen rosszul viseli a tavaszi napfelkeltét? azt hittem, csak a teliholdtól lesznek kottyosok az emberek. Avval még semmi probléma nem lenne hogy reggel 6 után magamtól felébredek, igazán örvendetes hogy ilyen korán el tudom kezdeni a napot, bláblá.
DE: mi a francnak nem tudok lefeküdni idejében? (jár az agyam, na. Meg egyáltalán nem érzem hogy 10-kor ágyba hullanék. Nemtok lefeküdni s kész. Bezzeg a kinti csörikék másképp csinálják... Csakúgy mint az apácák ahajt a szomszédban: betonszilárd bioritmus, valahol irigylem is öket.)
Reggel meg ÚGYIS korán ébredek, ha van mise, ha nincs. Ráadásul zúg a fejem, fáradt vagyok attól hogy éjjel rendszerint kb. kétszer ki kell mennem mert érzem hogy leszakad a hólyagom (valaki bent bokszzsáknak használja ötet, persze csak úgy szórakozásból, azanyját... ja, az én vagyok, ööö...), s akkor nem tudom kialudni magam, már megint, na most már kezd elegem lenni hogy egy hete mosott szar vagyok!

2009. március 15., vasárnap

Készülünk

Vitéz voltam a napokban... tiszták az ablakok, a függönyök, és nagyon bücke vagyok magamra (jé, milyen tisztán látszanak odakint a szemeteskukák! mintha csak szemüveget cseréltem volna. Emlékszem, olyankor mindig a blokk tetejét bámultam volt, s azon voltam úgy oda, hogy hogy nöhetett ki egyszeribe ennyi antenna).
Namármost. Ha jön a baba, akkor már úgyse lesz az efféléböl semmi. Na jó, nem mind egyedül csináltam, mert ahányszor pipiskedni kellett, inkább a 175 centis felemet küldtem fel mint a saját másfél méteremet:) de azért jólesett utána látni meg érezni hogy tiszta a levegö. Már hetek óta be van dugulva az orrom, reggelente azon filózok hogy kifújjam, ne fújjam vagy micsináljak vele? Tipikus terhestünetek... bár ettöl még nem érzem jobban magam, hiába tudom hogy mitöl is van. Tegnapelött éjjel megindult az orrom vére, persze attól, hogy kifújtam. Na, ez aztán beadta az ultimátumot, vagy takarítás lesz vagy költözés, még az hiányzik hogy álmomban meghulladjak vajmi. De már két napja lényegesen kevesebb por van a lakásban és most már én is könnyebben szuszikálok, végre.

Ja... a legjobb még hátravan. A szobám egyik felét teljesen felszabadítottuk hogy oda jön majd a kicsiágy, pelenkázóasztal, miegyéb... errefel tegnap Férjecske meg még 2 srác beállít egy 2,2 méter hosszúságú flamand csembalóval(!), s szépen berakja a leendö gyermeksarokba avval a kísérö szöveggel, hogy: ITT AZ ÚJ BABÁNK! (???)

2009. március 10., kedd

elkezdtem...

Nattyon büszke vagyok magamra (a végeredményt kell nézni. Há nem?). Tegnap írtam egy hosszú-hosszú táblázatot az Excelben, Csörike sk. A feltérképezéssel sikerült eljutni a 12v folióig... végülis nem megy OLYAN lassan (lehetne rosszabb is, ugyebár), de ha belegondolok hogy valami 250 folio van, r és v tehát úgy összesen vagy 500, akkor felvesz a meló úgy 3 hetet, ebbiza sok. S ez még csak a kezdet... egy indexböl még nem lesz diplomadolgozat. Egyelöre úgy érzem magam mint valami félnormás titkárnö, itt ne, szorgalmasan pötyögtetem amit felhagytak de annyira azért nem tudok latinul, hogy a rövidítésekböl kiderítsem a ragokat. Ez föleg a rubrikáknál izé.
Csörike most nem egyéb mint 1 db. ideges szöke cica (pedig férjecske tegnapelött csinált belöle vörös fúriát avagy sk.megfodrászolta... na, erre is jó egy férj, nem?;)), szóval grrr és grrr... bosszant de micsináljak?
Egy biztos: holnapután kiderül hogy mennyire szar amit csinálok.
Nna, mindent bele...

2009. március 6., péntek

Levizsgáztam:)

...mégpedig EGGGYESREE!!!!!

A ma az mindenesetre jól kezdödött: 7-kor kizavartak a csörikék és a lyukas csatornából zuttyogó víz az ágyból (éjjel 1-kor feküdtem). 11-kor volt a vizsga, úgyhogy volt idö hogy "bemelegítsek": háromszor kellett rohanni amiböl kettö hasmenés volt. Hja...
Ha a csörikék az ágyból ki nem csicseregtek volna, az én mesém is tovább tartott volna.

(ma akkkorát alszom délutáán...)

2009. március 5., csütörtök

Àbel baba egy kiló! a doktor bácsi azt mondta hogy minden a legnagyobb rendben. Ja, és ezzel még nem volt vége.

MI, maga milyen könyveket olvas??! Azonnal abbahagyni! Ezek az ilyen-olyan orvosok minden szart összeírnak (így, Scheiss). Fejezze be a hülyeséget, magának a hasizma erös és egészséges, nem kell vele csinálni semmit! Ja, terhestorna? felejtse el. Magával minden a legnagyobb rendben van. Na látja, ez a baj az intelligens kismamákkal. Mindent akarnak tudni.

Hm. Intelligens kismama? Már hetek óta tehetetlen szöszinek érzem magam. Lenyeltem egy labdát, megyek neki mindennek, és még azt is elfelejtem amit eddig nem szoktam.
Szóval jólesett végre, na!
Csak kérdez hogy mi is a helyzet a szekvenciákkal, én meg égek, áuuu. De csak magamban (az arcomon nem éreztem semmit). Aztán elkezdek mesélni, összevakarva az agyam legmélyéröl azt a keveset amire emlékeztem, ajjaj, bár ne tettem volna. Kísértetiesen kezdtem emlékezni, naná hogy nem a gyülölt el nem olvasott anyagra, hanem: "Fiam, Bauer ma gyengélkedés miatt nem mehetett iskolába", stb...stb...Kisvártatva felteszi a vészjelzö kérdést: "Biztos hogy most jelenleg erröl szól a dolog?" Persze... az anyád második Jóska, de én... én csak gyönyörüen tálaltam volt neki mindazt a kakit ami... a HIMNUSZ címszó alatt található, pech.
Aztán beindult a leckéztetés, de csak a megkönnyebbülést éreztem hogy akkor már nem kellett mondanom semmit. Huhh...

2009. március 4., szerda

Megvolt az elsö gregorián szeminárium óra (jó hülyén hangzik, nem? szeminárium óra...), tartott kemény 20 percet, höhö. Jó az elsö óra, szeretem nagyon, mindegy, mi az.
Nem kell készülni!!! :)
Megszabadultam. Töle. Huhh... már 11 magaslatában. Most már csak Praßl bácsi irományai maradtak, az igaz, dögivel. Hogy fogok mindennek a végére járni, kérdés, egy biztos, egy nyüggel kevesebb lett. Juppi!
Tegnap este hazajött az orgona (is), úgy értem férjestül, úgyhogy má minnyá jobb a zélet. :)

2009. március 3., kedd

Mégse lesz máma zongoravizsga... pedig gondoltam hogy végre megszabadulok töle. Az egyik tanár nem tud jönni, kórházba vitte a feleségét,fuccs. Kész pech... gondoltam hogy lejár a kaki, aztán húzok haza tanulni. Ezen a héten van még egy vizsgám Praßl bácsival, ezenkívül el kéne olvasni a kurzusait amit felhagyott volt vakációra (csürtörtökön ki fogja kérdezni, már elöre látom, olyan vaskos hogy még csak egyhatodát voltam képes megenni), a diplomadolgozat sehol, arra is rákérdezhet bármikor, brrr. Elkezdödött a félév. Ami azzal egyenlö, hogy megint 100 dolgot kell egyszerre csinálni. Bár lejárna már... Csörike nagyon nem szereti az ilyen hülye strapát :( most ülhetek megint a fenekemen órákon keresztül ahelyett hogy tanulnék, tudja a fene hogy mikorra kapok megint idöpontot.

Nem akarok többet gyakorolni, GRRR!!!

2009. március 2., hétfő

siker, másféle

avagy reggel 7 óra, csipás Csörike rááll a mérlegre, és az meg... 51,6 kg-t mutat!
Höö? :))

2009. március 1., vasárnap

Jajjj.... ma OLYAN SZAR misét játszottam hogy sírhatnékom támadt. Tényleg. Nyakig ültünk a... zsoltározásban, vagyis lent a svédszöke ferences testvér tekerte, hol így, hol úgy s én mindig túl késön reagáltam le hogy mikor mit csinál, mert nekem meg fentröl kellett volna öötet kísérni, brrr, brrr, BRRR!!!!

Jajj, nagyon nem bírom ezt a német nyelvü repertoárt... oááá! OÁÁÁ!!!