Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2008. június 1., vasárnap
Csőrike kimerült
Csőrike lemerült... kiégett a Duracellje szegénnek. Most épp önkéntes szabadságon van Szentendrén. Nagy volt a süllyedés.. Tegnap is aludt délután, és ma is. A mai az inkább délben volt. Az a randa egyetem, az tette. Ott ült non stop, minden nap, hát csoda hogy nem bííta... Igenis én, Csőrike, elmentem kikezelni a migrénkémet, és az avval jár hogy először is stresszmentes övezetbe menekülök, behúzom a fejemet valahová, aztán fütyülhetnek. Tegnap még felcsicseregtek a kinti csőrikék de ma már a mobil pittyegését se hallottam meg, se a fűnyírót amire azt hittem hogy még a síromból is ki fogok mászni hogy megnyuvasszam azt aki éppeg berzengássza. Szóval totális csend ott legbelől. Nincs se zongora, se orgona. (Tehát nincs lelkiismeretfurdalásom se, hogy nem gyakorolok. Aki akarja, meg is csókolhatja a.... cupp-cupp) És írok a blogomba. Véééégre!!!!
2008. március 4., kedd
Tegnaptól beindult a malom. A KUG Online az kész sóhivatal, bementem reggel fél kilencre hogy aztán kiderüljön, se kép, se hang. Egész nap csak megbeszélés volt, meg hirtelen óra is lett belöle, egészen ad hoc jellege lett a napnak. Ma is hasonló, egyet kivéve: "...und leider kommt der Winter, es regnet und es schneit..." Hála. Legalább egy kicsit jobban vagyok hogy nem nyaralunk mégse március elején.
2008. február 24., vasárnap
"Sie haben wunderschönes Wetter heute, bis zu 20 Grad..."
Zanyját. Aszt. Már napok óta kínoz a migrén, de sehogy se akar ideérni, hogy akkor jól kikúráljon s oszt elmenjen a fenébe. Közben mindenki örül az idönek, és én is majdnem márciust írtam február helyett. De Csörike nem örül neki. Egyik nap ezen az oldalon fáj, másik nap azon, kóka vagyok és emiatt nem is tudok gyakorolni rendesen, csak úgy félnormával, a migrén is csak félnormás de egy hétre szól, jaj hogy utálom. Pedig most kéne, á la Turbo Csörike, míg elkezdödne a félév. Van még egy hét addig. Hétfön voltam Szombathelyen és vettem egy csudálatos világoskék biciklit. Metalizált, assszta....:))Na jó, ez nem volt szempont, csak az hogy olcsó legyen, meg azért jó is legyen. Még Lizika is beindult, akar jönni velem, hogy menjünk Szombathelyre, aki ismeri, el tudja képzelni milyen mikor ö beindul. Vagyis égszakadás, földindulás, jövö héten takarítás dögivel, s valamikor még Lizikával is kell soppingolni.
Csak jönne egy kicsi esö.... havazásban már egyáltalán nem reménykedek, itt ne, május idusában.
Zanyját. Aszt. Már napok óta kínoz a migrén, de sehogy se akar ideérni, hogy akkor jól kikúráljon s oszt elmenjen a fenébe. Közben mindenki örül az idönek, és én is majdnem márciust írtam február helyett. De Csörike nem örül neki. Egyik nap ezen az oldalon fáj, másik nap azon, kóka vagyok és emiatt nem is tudok gyakorolni rendesen, csak úgy félnormával, a migrén is csak félnormás de egy hétre szól, jaj hogy utálom. Pedig most kéne, á la Turbo Csörike, míg elkezdödne a félév. Van még egy hét addig. Hétfön voltam Szombathelyen és vettem egy csudálatos világoskék biciklit. Metalizált, assszta....:))Na jó, ez nem volt szempont, csak az hogy olcsó legyen, meg azért jó is legyen. Még Lizika is beindult, akar jönni velem, hogy menjünk Szombathelyre, aki ismeri, el tudja képzelni milyen mikor ö beindul. Vagyis égszakadás, földindulás, jövö héten takarítás dögivel, s valamikor még Lizikával is kell soppingolni.
Csak jönne egy kicsi esö.... havazásban már egyáltalán nem reménykedek, itt ne, május idusában.
2008. február 16., szombat
Elsö irkám...
2008 február 16-a. S igen, eljött az idö hogy hosszú ö nélkül is írni kell, majd érdekes lesz ha már magyar billentyüzet is lesz... de egyelöre még nem lesz. Paula elviharzott, már egy jó hónapja, de ma valahogy igencsak rá akart emlékezni fü, fa és virág, én nem értemmiért, ejsze hiányzott nekik?? az ablakok és az ajtók úgy süvítettek mint az öregasszony lyukas foga, nemkülönben az összes tömésem, a sajátok. Krrrhhh... A tanszakon áll a begyepesedett füst, heteken át nem járt erre senki, de bezzeg otthagytuk emlékbe az utolsó hét nyavalyáját: öt nap alatt 6 belsö koncert és 3 diplomavizsga volt, csoda hogy le nem szakadt az emelet a melótól. A szél 2 perc alatt kivitte a nagyját, meg vele sajnos a meleget is. Az embereknek végre megjött az eszük, és eltüztek vakációzni. Csak mi jöttünk vissza, meg az a Suntinger. A Sumpftiger.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)