Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2011. június 19., vasárnap

Három napig áll a bál

Nem gondoltam volna péntek éjjel 4 órakor, hogy a másnapra szombaton még be lehet rúgni, sőt, a szombati adag meg vasárnap gyógyítandó ugyanazzal a technikával...
Pénteken csak pisilni mentem ki miközben dübörgött a budi oldala (a legközelebbi színpad kábé öt kilométerre van szerény lakunktól).
Szombaton véletlenül kóruskoncertre mentem a Szt. András templomba amelyiknek latrinát csináltak a kertjéből. Közben villamosba be, villamosból ki s azon gondolkoztam hogy miért is nem lettem antropológus.
Ma pedig Szentháromság vasárnapja van, tehát búcsún énekeltünk.
Valahogy elvagyunk jó párhuzamosan mük es, gondoltam én. Közben meg állandóan belebotlottam másnapos vagy éppen belőtt (esetleg mindkettő?) emberekbe. Nemtom min csodálkozom, pedig ez csak olyan mint valami Szent György Napok odahaza. Hát ez lenne a Stájri Székes Nap. Köö.

Nincsenek megjegyzések: