...már egy hete, s úgy ennyi idő után elvárnám is valahogy meg izé, hogy kialakuljon az a kerékvágás, hát elárulom akkor, hogy stájri fővárosi életem emellett a káosz mellett úgy lebeg előttem, mint csendes hétköznap és bejáratott dögunalom.
Kis ízelítő másikfődi mindennapjaimbul: félsátoros panzióban ébredés, gyorsfőzőben törökkávé-lobbantás, KCs és játszótér és/vagy park, anyósnál ebéd, du. futás a félsátorosba számítógépen dolgozni (internetnélkülin), este Kaktuszt valahová bukszástól kicsalni, vissza a számítógéphez, Montserrat Figueras vagy balkánrádijó (ami éppen jól jön), mise, kérdőívezés, aztán másnap kezdődik elölről. A félsátor pedig egy echte sántier, ha értitek. Állítólag ma szerelik a villanytvezetékeket, aztán aljzatkiegyenlítés, hajnalban betonkeverés. És mindez mellett ma 42 fok. Azt elfelejtém megemlíteni, hogy egy valag csomagnyi cucc marad mindig a délutáni bubuló KCs szobájában (2x a fogkefe és 3 napig kedvenc cd-im), nemkülönben az internetes (amúgy betonfix) számítógép, amit ugyanúgy nem lehet használni már hetek óta, mint a Cantus adatbázist, ami (naná, hogy) internetes. És az se megoldás, hogy itt üljek egész nap a kocsmában, ahol van WIFI. De attól most még jól esett, hogy lecsaptam rá ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése