Nammama kilfelden dolgozó baratinájánál szállunk épp, ha már a lakást eladtuk derága szülővárosomban. Izé, vendékkséég... a gyerekek ahogy felkeltek, lecsaptak egyből a hangszerállományra, itt látható,
...hogy mennyire nem értek én ehhez a csúzóhúzó izéhez, de bezzeg KCs, a harmonikás Kaktusz palántája, nézd Anyu, nyomod a billentyűt, az akkordgombot és közben itt mozgatod a szélházat.
Hja, tanulok.
LKcs pedig gyönyörűen citerázik a meglévő öt húron, akkor inkább ez mint az a harmonika, amibe sikerült máris belevágnia az arccsontját (a bőgésen már túlvagyunk).
Még nem mondtam nekik, hogy abban a szobában, ahol én aludtam, van egy elektromos Yamaha Arius zongora...


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése