Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2016. július 20., szerda

A zene kölkei

Nammama kilfelden dolgozó baratinájánál szállunk épp, ha már a lakást eladtuk derága szülővárosomban. Izé, vendékkséég... a gyerekek ahogy felkeltek, lecsaptak egyből a hangszerállományra, itt látható,

...hogy mennyire nem értek én ehhez a csúzóhúzó izéhez, de bezzeg KCs, a harmonikás Kaktusz palántája, nézd Anyu, nyomod a billentyűt, az akkordgombot és közben itt mozgatod a szélházat.
Hja, tanulok.
LKcs pedig gyönyörűen citerázik a meglévő öt húron, akkor inkább ez mint az a harmonika, amibe sikerült máris belevágnia az arccsontját (a bőgésen már túlvagyunk).
Még nem mondtam nekik, hogy abban a szobában, ahol én aludtam, van egy elektromos Yamaha Arius zongora...

Nincsenek megjegyzések: