Készülök egy csúhúhúúnya nagy naturalista bejegyzésre, fotóval illusztrálva. A házunk déli falát ugyanis szétverték, mert tesznek újat. Persze, csak méterenként-kétméterenként rattatta, mert közben falaznak. Egyelőre ez az egyik fő téma, még úgy egy hónapig minden napra akad egy kis újság. Hogy mi mindenből állt az előző tulaj által megmocskolt fal... két, 150 literes zsáknyi ordenáré szemét került ki a földből, üvegflaskák, nájlonok, komolyan, mint egy városi madár, amelyik nájlonzacskócsíkokat csavar a csőrére s azzal erősíti meg a fészkét. Ma végre sikerült kiásni minden oldalról a ferdén befúródott kamiongumit is. Mondanám, halleluja, de nem mondom ki Húsvétig, maradjunk abban, hogy Heuréka! megkerült és kikerült a dög az áshatatlanból.
Kész van a Kis Szent Teréz-himnuszom... és kész van legnagyobb Csőrikém kompozíciója is. Utóbbitól kicsit leesett az állam. Le is jegyezte, nehogy elfelejtse... fél napig dudorászta_lejátszotta_majd_leírta.
Majd csak összevakarom magam.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése