Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2019. október 9., szerda

A következő

Kicsit sok van most egyszerre, legjobban klónozni kéne engemet, hogy mindent beleszuszakoljak ebbe a hétbe, ami desőt nem járt még le. De, igyekszem, ahogy tőlem telik.
Nagy dög vizsgámat gyönyörűen teljesítettem ahhoz képest, hogy 3 nap alatt benyomtam magamba 3 hónapnyi készülést. Sőt, meg is dicsértek itt-ott, de ilyenekre most nincs idő (nem úgy, mint az osztrák bürokráciának: Warten Sie, bitte!....), mert holnap konferencia és még meg kell írni az előadásomat. Szerencsére az éjjel Münchenből megjött a pdf. Este 8-kor állt neki odaát önzetlen kollégám a szkennelésnek, 23.18-kor már abszolválta a dolgot, és ma van összehasonlító anyagom, egy 1879-es pécsi halottas énekeskönyv németül, az én kántorkönyvem 1894-ből magyarul, halleluja, éljen. Most már csak össze kell vakarnom a hozzávalókat egy szalonképes pralinéba, amit holnap ezüsttálcán tálalok. Uzsgyé!

Nincsenek megjegyzések: