Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2009. február 19., csütörtök

Csörikék és Kaktuszka az Ikeában

Voltunk mi is az Ikeában a tegnap. Miután jó becsületesen eltévedtünk. Lassan öt éve élünk itt Grácban. Jellemzö... mindig ugyanaz: sejtem hogy merre indulunk el, még azt is hogy kábé merre megyünk, aztán valahol elmegyünk a büdös francba, ilyen mikor Csörike navigál, kész katasztrófa... kiabálás, hiszti, aztán már csak egy lemondó sóhaj, hát ez van. Se Asszonyka, se Férjecske nem tud rendesen tájékozódni, mindegy hogy kinek öregebb a soförkönyve. A kicsi Csörike meg csak lapított odabent, bezzeg meg se moccant. Asszem nem bírja a hisztit...

De valahogy csak odaértünk, vettünk pelenkázóasztalt, kicsi ágyat, matracot, feredözöteknöt, cd-pócot, galériás ágyat, egy igazi Leksvik polcos szekrénykét (büdös nagy leárazás volt Leksvik körül, úgyhogy ezt nem lehetett kihagyni), na jó, nem vettük meg az egész bótot DE a legjava még hátravan: MA MEGINT VISSZA FOGUNK MENNI MERT NEM SIKERÜLT EGYSZERRE MINDET ELHOZNUNK!!!

1 megjegyzés:

csipkepitty írta...

Remélem, mostanra már sikerült hazatalálnotok, nem pedig még mindig egy levelibékazöld autóban keringéltek Grácban :-)