Szóval:
1. "csak" negyed tizenkettőig bűvöltük az anyagot, de legalább kész lett, és nem is akármilyen (nahát, egy nagyon egyedi programot sikerült erre a diplomavizsgára összeállítanod- hö, ezt ma nekem mondták, lapogattam is a májamot közben)
2. "csak" háromnegyed óra késésben voltak, "csak" negyedórát váratták a pelenkára vetkőztetett kicsi Csőrikét, és természetesen én vagyok a világ legkegyetlenebb anyukája mert fülbevalót akarok a gyerekemnek, megérdemlem hogy piercinget kapjak az orromba és attól fogva vezessen a férjem (ezt is nekem mondták ebben a rettenetesen demokratikus országban, elérve azt hogy még lelkiismeretfurdalásom is legyen - amiért nem akarom hogy a baba emlékezzen a fülbelövésre, na aztán ez már sok a jóból... ma már többször is mozgattam a füllencsbe valót, szemmel láthatóan nem érzi már a dolgot)
3. csak egy lapos mise lett, semmi több. Minden a helyén volt, de nem egy helyen jó lapos szólamokat improvizáltam, hát micsináljak. A tanszakon csak negyedórát kaptam, azt is kunyeráltam valakitől. Holnap is van egy misém, ajjaj.
De még élek. Holnap fél hatkor kiviszem a pesztonkát az állomásra, mert megy orgonaversenyre. De jó, hogy ez már nem az én dolgom!
2 megjegyzés:
Mondjuk én se lövetnék a fülibe leányi gyermekemnek; ha nagyon kell neki majd kamaszkorában fülbevaló, fülenként öt darab, úgyse lehet majd visszatartani, legfeljebb ha lakattal zárod a szobájába... És akkor legalább neked nem kell mellette ájuldoznod.
(Egyébként meg mondhattad volna neki, hogy most a te barbár vallási tradícióidat ócsmálja. Ez állítólag olyan érv, ami Nyugat-Európában azonnal elhallgattatja az akadékoskodókat.)
Még jó hogy nem egy zsidó kisfiút szültem a világra akit Ábelnek hívnak... au.
Megjegyzés küldése