Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. június 27., vasárnap

Elhallgass, nyavalyás!

Egy kisördög állandóan kalapál odabent, még jó hogy nem mindig hallom. De tudom, hogy bent van. Azt duruzsolja a fülembe, hogy várjak még egy félévet, és februárban felvételizzek. Hogy menjek nyaralni a férjemmel, ősztől úgyis nyakamba varrja magát a két kórus és a 3 db. magándiákom. Hogy lazítsak, engedjem el magam. Ja, és át. A migrénemnek, mi másnak! (tudniillik nekem amolyan "hétvégi szindrómám" van: a derága általában nagy hajtás után szokta elcsípni a szűrömet). Minek ez a nagy menet, már megint??
Persze. MAJD kipihenem magam. MAJD könnyebb lesz az életem. Ismerjük...

Nincsenek megjegyzések: