Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2012. január 5., csütörtök

Nyakasfődi vájvibeszámoló

Tegnap volt január tizedike. Niksz agyhibbanás, ezúttal nem én csavartam magam után a kalendáriumot, hanem JBZsu, Hamiazannya ikszedik fogadott lánya (aki tulajdonképpen az elsők közül való). Szóval hirtelenjében naagy szarkavarás közepében találtam magam: egy komplex csajbuli közepén amit a Bástya vendéglőben fogyasztottunk el. Jelen volt két generáció nyakasfődi fehérnép, híííjjj! amikor ebbül még egy is sok szok lenni. JBZsu volt a fő szarkeverő, de a többiek is kivették magukat rendesen. Átlagban véve addig röhögtünk, amíg az intenzív Zwerfelarbeit után ismét megéheztünk.Volt kaja, pia, dobostorta és vágni való füst, mert a Bástya vendéglő már csak ilyen. Ööö... hát persze, hogy ma Emüevel tízig durmoltunk, s még így is felköltöttek édesded álmunkból. Azonnal elfelejtettem azt a zöldséget, amit éppen álmodtam. Kényeztetés csúcsa, hogy máma csak tíz után billegtünk ki kávézni a... már megterített asztalhoz. Ezt nevezem én!! (most vágja padlóhoz az irígység a porcelánt, talpas poharat stb, hogy krrhhh, cccsss, prrrh, dzsssttt!!)
Milyen kár, hogy amikor következőkor jövök, nem lesz pár nappal előlegezett szülinapom...

1 megjegyzés:

csipikenyuszi írta...

Na, ezen igazán jót nevettem, hogy "nyakasfőd", nagyon találó. :-DDD
Jó kis buli lehetett!