- ahogy visszafizetem a kétezret, spórolok saját cd-re (SAJÁT kompozíciókat fogok felvenni; százas, hogy kerül pár kamarazenész kolléga, ha máshonnét nem, hát a családbul;-) ((ezt csináljátok utánam, beképzelt pinák!... kiábrándítlak, tudom, de az embernek mindig készenlétben kell állnia, odapörkölni, ha a lelki békéhez ez is kell))
- meglesz a himnológiai tanulmány is (majd bátyám, a Repülő Kutató remélhetően reagál az agyszüleményemre, amit tegnap este küldtem neki), és talán először életemben, ezúttal magyarul fogom megjelentetni
- van két új e-mail címem; ma vadul telefonálgattam erre-arra, és a másik két kiadó nagyon barátságosan viszonyul a Csőrike-kompozíciókhoz
- ezt a baratinám már nem tudja, de átjutottam a legutolsó szűrőn (most már "csak" 224-en várjuk, hogy októberben ideadja nekünk az Osztrák Tudományos Akadémia a 38 ösztöndíjat)
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2012. július 20., péntek
Kimászok én a gödörből
Ma ministráló haverinámat vendégeltem meg. Hirtelen tálaltam neki a gödröt, és még hirtelenebbül, magamat is meglepve, hogy akkor ÍGY lesz:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Höss vagy, cica, menni fog!
Tudom, tudom, "Kontrollálom a helyzetet!" *böeeee*
Megcsináltam!
Mit mondanál? Hogy köszönöd, nélküle nem jött volna létre, elvégre a kezdő lökés, sokat számít. :-)
:)) és drukk :)
Megjegyzés küldése