Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. augusztus 4., kedd

Nem vagyok még elég beteg, de azért még élek

Kálváriám krónikája, vagyis esetem a klímával:
  • múlt pénteken kétórás várakozás és hétrét görnyedés után barátságos vizsgálat az ambulancián, valószínű izomgyulladás, a vesém rendben van
  • meló, meló és meló, de azért kirucc röviden két meló közt (képek összevissza sorrendben):








Aztán mikor már nem kellett vezényelnem és moderálnom, átcsapott az izomfájdalom szerda-csütörtök száraz köhögésbe, további pontok:
  • vonat (=hűtőszekrény), repülő, autó
  • tegnap éjfélkor azonnali ellátás a kórház ügyeletén, de végül enyhén hülyének vagyis hipochondernek néztek, mert a vizsgálat alatt éppen nem akartam megfulladni, csak már hazafele jövet
  • ma de. kétórás utánajárás a betegkönyvemnek, ami megvan, de csak sürgősségi ellátásra alkalmas, én meg még mindig nem vagyok ezeknek elég beteg
  • telefon, anyóspajtás, aztán végre bekerültem egy narmális orvoshoz, vizsgálatra, délután háromkor. Tetkóslábú orvosnő, ami itt NLM-ban ritka madárnak számít (ráadásul öreg!), kieszelte, hogy miket hazudjon a számítógépes rendszernek és az anyósom betegkönyvének. Elvégre mindjárt 65 éves leszek, nem mindegy, miket szedek be, csontritkulás akut veszélye állhat fenn stb.
Namármost, vegyük a pozitív oldalát: ettől a sok kipurcant állapottól ma estére végre leapadt az angol reggelikkel egyszerre felszedett pocakom. Utálom én a vegyszereket, de: éljen az antibiotikum. Pénteken lesz két hete hogy utolért ez a nyavalya, és én nem légcsőhuruttal fogok jubilálni!!!

Nincsenek megjegyzések: