Ehh, mit nekem! próbálom a dolgokat pozitívan szemlélni, ezt nem veheti el tőlem senki (mármint hogy próbálom). Elvégre új évet kezdtem, és lényeg az agybajhoz való hozzáállás, ha már a pobbléma nem tűnik el. Az emeleten jelenleg négy gyermek alszik, amiből 3 a miénk. Kaktuszt betuszkoltam a munkaszobámba a csecsemő mellé, mert a lányos szoba háromnak szuszogásával már untig tele van, én pedig megpróbálok a nappaliban aludni. A bekezdés arról szól hogy Think positive. No problem, áthoztam a panzióból a nagypaplant, ha a mindenkori asztalosok jóvoltából netán huzatossá válna a fülem sarkánál a levegeü. Szeretem a burrogó hűtőszekrényeket, mondom én, mindig is éneklő hűtőre vágytam. És itt van! :-)
(Nem megy ki a fejemből, hogy mekkora hó van Komandón... esz a sárga irigység, amikor látom. Nem mertem a gyerekeknek megmutatni, nehogy sírás legyen a vége, hogy nem oda megyünk téli szabadságra.)
Kíváncsi vagyok, holnap sikerül-e hajnalban valamit bütykölnöm, még mielőtt a csajok leszoty-szotyognak? Ehhez viszont hamar le kell feküdnöm. Huss!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése