Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2018. július 24., kedd

Csőrike renegát


Nem vagyok se irodalmi szövegek költője, se írója. Botcsinálta zeneköltő vagyok. El merem mondani, hogy vannak érzéseim. Ihleteim. Gondolataim. Pillanatnyi löketek az éterben. Nyű vagyok. A világom ura vagyok. Néha a világom túllép magamon. Kicsi vagyok, sokat akarok. Ez soha nem volt másképp.
Érzem, hogy vagyok. Hogy mennyire kicsi vagyok a nagy világban. Hogy mennyire enyém az a kicsi világ... hát, azokat a határokat szokom feszegetni, csak úgy, érzem hogy nyújtózkodom benne, és az jó. Merem hinni, hogy másoknak is jó lehet az én világom, de nem kötelező, ha nem jó, akkor nem jó, marad az enyém s kész. Soha nem éreztem, hogy sunyi vagyok. Az alázat, amit megélek, még véletlenül se hozható kapcsolatba a sunyisággal - sokan meg se pirulázzák, vajon miről is beszélek itt... Borzasztóan utálom, ha valaki rám akarja kényszeríteni az ő világát, mielőtt meggyőződött volna arról, hogy nekem tetszik-e s vajon szeretném-e úgy csinálni egyáltalán?.... Egyszóval, utálom a manipulációt és ennek minden kísérő jelenségét, ravasz, érzelmekre ható diskuráciáját eccetera.
Sok dugót kihúzott az apám szülővárosában eltöltött öt nap, és elgondolkodtatott, hogy miért is, és hogyan élem meg úgy a nyakasságomat, mint ahogy és ahol.
1. Székely főváros. És ha mondjuk Marosvásárhely lenne, a legnagyobb és legpolgáribb jogán? Vagy éppenséggel Kézdivásárhely? Miért kellene nekem, háromszékinek elfogadni bármi mást is, höö?! Ki vette meg a jogot, és.... MIVEL nyerte el, kérem, és mikor? én erről lemaradtam.
2. Székely sör. Kérem szépen, mióta van egy Székelyföld nevű ország bejegyezve az Európai Unióba? Vagy ki az az idióta, aki a „Székelyföldön készült”-et akarattal „Produs in UE”-nek fordítja, csak hogy kikerülje Románia említését? És ettől az új Szeklerisierungtól (pardon, secuizare) hogyhogy ne szégyelljem magam?...
3. Miért lenne baj, ha tudunk egy másik nyelvet és otthonosan forgunk egy második kultúrában, mégpedig már beleszületve, úgysmint luxusmód?... (Ha megbecsül az a kultúra, ha nem. Ennek itt abszolút nincs relevanciája.) Lehetne az német, ukrán, vagy akár afrikaans is. Nem nyereség ez, hm? Ahány nyelv, annyi ember, mondja a régi mondás. Vagy inkább ne írjam ki, hogy magyar?... Elvégre ezen a ponton már csak nemzetáruló, dög disznó lehetek...
Azt a jó érzést, ahogy végre beértünk NLM-ba és használhattam a szerbemet az albán pékkel... úgy érzem, hazaértem.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Voltál a hegyen túl?