Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2019. november 11., hétfő

Élvezem én a strandot

A rövidke szabadságom alatt szépen betaknyosodtam, előkerült Bőrszivar, Bajormedve és az egész brancs, szóval jól beleszóltak a lazító programomba, wunderbar.
Tegnap egyházzenész kolléginám talált egy polgári naptárt, vicces volt ahogy anyámon kívül ő volt az egyetlen, aki idén Csőrike-napot köszöntött. :-)
Vissza az egyházi kalendáriumhoz, úgy érzem jelenleg, máma én leszek leghamarább a Márton-napi liba, bár lehet, hogy taknyosan nem leszek ebben sem igazi. Csak már járjon le ez az egész könyvkiadás. Mintha ostorcsattogásra a tyúkszemeimen ugrálnék egész nap.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Baba, lebuktam rendesen. Pedig eszembe voltál.

Rétyusa írta...

No ne izélj, én is elszoktam mán a polgári kalendáriumoktól. :-D