Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2020. december 8., kedd

Baltás hírek

A hódsági templomban míg felértem a kórusra, enyhén szólva elszédültem. Már nem emlékszem, hány lépcsőforduló van. Jövőben lesz a kétszáz éves jubileum. Barokkból nem olyan könnyű kigyógyulni, a klasszicizmus a romantikával van keverve s az egész benyomás olyan, hogy ezt semmi nem robbantja szét, áll, mint a cövek. Kívülről felújítási kísérlet egy, kettő, iksz, ipszilon. Nehéz röhögés nélkül megállni. Az első, ami eszembe jutott, a rajzfilmből Disznó Loncsár: "Teee... Kkontáár!..."

A katolikus pap Jézust személyesíti meg a miseáldozatban. S ha a többi felekezetben ez nincs dogmákba írva (vagy éppen igen), mindenképpen Jézusra asszociál a "jó pásztor" kifejezés. Jézus a jó pásztor, az összes lelkipásztor, pasztorációs törekvések, mind-mind azt sugallja, hogy valaki terelgeti nyáját, fújja furulyáját, ilyesmi. A hódsági pap engem nagyon meglepett ez ügyben, nyáj sehol, de a felszerelés, kérem, van, ami soha nem hiányozhat a készletből. Negyven éve legalább, hogy a szekrényhez senki nem nyúlt, a kulcs elveszett, úgyhogy a jó pásztor, amíg az orgonát buheráltam, hozott egy baltát, aztán együtt kifeszítettük az ajtaját. A cuccot betuszakoltuk a szatyrokba, csomagtartóba, leghamarább az apatini archívumba viszem, de addig is legalább itthon a melegben fényképezhetem, már ami használható belőle - igaz, erre a kutatásra csak max. 3 kéziratos füzet és szotyogó partitúrák, de a többi a topolyaival rokonítható, egyházzenei praxis dokumentáció, stb.-stb. Jó, hogy se egértetem, se galambszar nem volt közte, porral és korommal megúsztam a dolgot.

Ma pedig a telecskai plébihez megyek, aki ugyan nem sváb, de állítólag elmenekítette innen


a sváb kottákat. Ezt a templomot Kerényben csak elvenni volt jó. Amíg a széllökéstől potyogtak a tetejéről a bádoglemezkék (messziről úgy nézett ki a torony, mintha felborzolta volna a szél a sörényét), próbáltam képet készíteni róla. Az ajtó felett azt írja:

"Jézus, te jó pásztor, irgalmazz nekünk!"

Vigyázat, te esztelen és elfordult nemzedék (Vö. Mózes kantikuma, generatio prava et perversa est): nem lehet soha tudni, hol van az a balta!!!

Nincsenek megjegyzések: