Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2023. május 28., vasárnap

Sárga-piros

Most egy kicsit írogatnék, hol ezt, hol azt, rövidebbeket meg hosszúakat, ahogy esik, úgy suppan.

Lassan lejár ez a félév, az összegyúrt 125 százalékos munkahelyeimmel a két másik országban, és nem akaródzik az a rövidke itthontöltött idő se egyszerűsödni, se egyszerűsödni... sehogy se akar, slussz.

Tegnap is: délelőtt másik városba temetésre mentünk Kaktusszal, meghalt az öreg regenschori, Tiszát lehetett volna rekeszteni a papokkal és az apácákkal. Szegény regenschori, szerintem fordult néhányat a nagymise alatt. Ennyit ér a népnevelés, állapítottam meg savanyú pofámba meredve. Az egyik orgonás zárlatnál fájdalmasan felszisszentünk Kaktusszal. Egyszerre és spontánul, de gyorsan visszahúzva a pléhpofát. Aztán, a temetőt már kispórolva, sipsupp haza, kiszedni a temetési szertartáskönyvet a táskából, ledobni a feketét, fel a másikat, nagy Csőrikémnek bérmálkozása következett, itthon összekutyu valamennyire a házat, protokoll meg miegymás. Huhh. Lejárt. Most mintha tényleg lejárt volna valami, ma reggel Csőrikém mosolyogva jelentette be, hogy úgy érzi, nagyon szép a reggele. Nekije. :-)

Az obláták között valódi rajongótábort szereztem a tortás baratinának (hát honnét származik a művésznő? természetesen a Nagy Laposból!), aki képes volt cukormázból kirakni Erika Genser festményét. Ezt, ni (archív, elfogyott):


A galambot persze én csempésztem rá egy másik festményéről, utólagos beegyezésével amit elfelejtettem kivárni meg ilyenek, de na.

És hirtelen nagy zúgás támadt az égből, és az Úr Lelke betöltötte a földkerekséget, és pont.

PÜNKÖSD 2023


Nincsenek megjegyzések: