Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2025. április 12., szombat

Tanári jó példa, nyehh

Hétfő-kedden Temesváron kutattam a bukaresti diákommal, aki StF-ban ül jelenleg Erasmusszal. Előtte-utána igazi bolondokháza volt, ő is kapott belőle kicsikét és az a nagy helyzet, hogy otthon helyzet van, Kaktusz január óta feszt valami betegségben ül nyakig, az egyetemén szintén helyzet, szóval mikor felcaplattam a 20 éves orgonabuzi diákommal a szobámba, hogy bemutassam a 150 éves kéziratos kántorkönyvciklust, amit jobb híján a saját cellámban, a a vitrines bikfaszekrényemben tartok.... hát akkor valódi rutinnal lökdöstem félre a félpár (tiszta!) zoknikat a katalogizálásra váró kb. 200 énekeskönyv tetejéről, mondván:

"Tudja, D-nul Student, az a helyzet, hogy nálunk helyzet van, úgyhogy vagy kutatunk, egyházzenélünk élesben és hasonlókon dolgozunk, vagy háztartást vezetünk. Szóval csak hogy tudja, magára is ez vár, ne idegeskedjen rajta, látja, én se fogom magát hazugsággal tömni, hogy egy kalappal mindet lehetséges. De élnünk kell, nem?"

Ne még mennyire. Kapott este egy kápolnát hárommanuálos gyakorlóorgonával, és egy flamand csembalóval aludt egy szobában. Ahajt a nádasban. Teljesen el volt szállva.

Érjen már véget ez a tanév. GRRRRR......... Főleg a májusom! Szeretnék kertészkedni és kitakarítani azt a kócerájt, amiben élünk. Két hete próbálom megvetni az ágyamat, de reménytelen még a terve is. Nem vagyok én hétfejű sárkány. De jó lenne néha beosztani a fejeimet.

 

Nincsenek megjegyzések: