Egyelőre még viszonylag jól bírom a mai napot, bár minden viszonylagos. A délelőtti alvás alatt kitakarítottam a Csőrike-fészket. Muszáj volt, sajnos... Ahol ilyan kicsi csibe lakik, ott ha rend nem is, de legalább tisztaság kell hogy legyen. Na de ennek az lett az ára hogy minden egyéb esett, ráadásul ma a változatosság kedvéért engem is ki kellett mosni a kakiból, hát szabad így bepiszkítani a szép tiszta fészket?! Most azért nem bánnám hogy pár órára polippá tudnék változni. Ha már úgyse reménykedhetek a délutáni közös szunyiban, igazán dolgozhatnék az egyik karommal a gépen is. Megfuttatom gyorsan, miket csinálnék:
1+2: babázás. Erre feltétlenül kell két kar.
3: kármentő ebédfőzés holnapra (legalább). Kavargatni elég egy kar.
4+5: takarítás a konyhában
6: vasalás
7: megszáradt ruhák elrakása
8: pötyögés a gépen, holmi diplomadolgozat megírása végett.
Nahát, milyen ügyes vagyok! legalábbis gondolatban, ugyi.