Nem gondoltam volna, hogy Liszt Ferenctől Frederic (pardon: Fryderyk) Chopinig ennyire nem gyomorkímélő az út. Elvégre ugyanakkor éltek, még találkoztak is jónéhányszor, és a zenéjük is hasonszőrű, bár ezután jóval óvatosabban fogalmazom ezt meg.
Ha épen odaérek Litvániába, behúzok egy konyakot. Soha nem voltam oda az ízéért, de valami dereng hogy ha nagyon bezabáltunk, segíthet egy pohár. Nesze örvény, nesze gyomor.
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2014. július 18., péntek
2014. július 15., kedd
Sejtosztódás ebben a korban bizonyára nem kellemes
...de kétségkívül hasznos lehet. Ez a lehetetlen mindennapi* azt eredményezte, hogy a maradék érdeklődésem/ambícióm/energiám is elpárolgott. Szeretnék már szabadságra menni, bűntudat nélkül, hogy végre már nem az elmaradt munkáimtól veszem el az időt. Vagy a gyerekektől. Vagy éppen magamtól?
* rendszerint de. 11-ig elmegy az idő mindeféle vacakkal, ímélek, városháza, fénymásoló, mesterek, teregetnivaló ruha, mindig részleges gyósangyósangyomlálás, zöldségpiac, összevissza reggeli és mindig megkésett kávé... mindezek mellé z állandó tudat, hogy megint vonal alatti szinten megyek az éppen aktuális kurzusomat tartani.
* rendszerint de. 11-ig elmegy az idő mindeféle vacakkal, ímélek, városháza, fénymásoló, mesterek, teregetnivaló ruha, mindig részleges gyósangyósangyomlálás, zöldségpiac, összevissza reggeli és mindig megkésett kávé... mindezek mellé z állandó tudat, hogy megint vonal alatti szinten megyek az éppen aktuális kurzusomat tartani.
Címkék:
bumm,
güzü,
lélekbúvár,
másik boly,
nyürr,
tudathasadt otthon
Kerti apdéjt
Egyelőre még nagyon terpecske minden,
bár igyekeztem zúmmolni, amit lehet...
...a díszbokrot amely jelenleg legfeljebb sündisznó méretű,
...és a négy "nagytuját", amik ügyes fényképész trükkel gigásziak lettek.
Mire a kicsi csőrikék kirepülnek a fészekből, rendes ábrázatúvá nőnek ezek is. Ha még itt lesznek.
bár igyekeztem zúmmolni, amit lehet...
mint pl. a vágatlan füvünkben meglapuló menyasszonyt,
...és a négy "nagytuját", amik ügyes fényképész trükkel gigásziak lettek.
Mire a kicsi csőrikék kirepülnek a fészekből, rendes ábrázatúvá nőnek ezek is. Ha még itt lesznek.
Címkék:
bumm,
givecs,
höö,
kultúrpanzió,
történelem
2014. július 14., hétfő
Kis reggeli határidős napló
Azt elfelejtettem sebtiben, hogy Kaktusz elvitte az okostojást magával StF-ba (ma éjjel remélhetőleg haza is hozza), tehát marad a fényképezőgép, na az hol is van?... *lemondó legyintés, már ikszedik a héten (!)*
Tegnap estére sikerült összeütnöm az angol előadásom very first nyers verzióját, oda is adtam az angolausztrál kisasszonyunknak, ki gondolná hogy mik fityegnek itt a NLM-ban. Kíváncsian várom viszont a telejavított kivonatomat a vörös hangyabolyt.
Tehát ma de.:
Tegnap estére sikerült összeütnöm az angol előadásom very first nyers verzióját, oda is adtam az angol
Tehát ma de.:
- asztalos
- festők
- plébánia
- ....és persze gyomrozni a nímet szöveget át angolra, legyen abból kétféle, ha már a szervező is eltűnt a válaszíméllel, hogysmint.
- ....
- ....
2014. július 13., vasárnap
Kicsi ásó, nagy ásó
...és KCs-vel tegnap elültettük a tujákat, a hortenziát és ma reggel a levendulát és valami díszcserjéket. Estére majd fotó is lesz :-)
2014. július 11., péntek
Freeze
Ezzel a sok párhuzamos dologgal abszolút nincs mit kezdeni, ordítani fölösleges, mert sok energiába kerül, aminek a hiányával helyemben bármilyen más emberfélének is ugyanúgy számolnia kellene, mint nekem.
Szóval csütörtökig tényleg csütörtököt mondok, mert egyszerre készítem:
Szeretnék már végre egy munkát végig csinálni, aztán a következőt ugyanúgy.
A nagy beszarás következményeképp elmostam a rohadó sörösüvegeket, az uborkás borkányokat, kettő lekvárosat is, és közben azon gondolkoztam, hogy én fantasztikusan tudok főzni, sütni, ha van mikor és kinek, nyamm. De ez most nem erről szól. Azért elégtétellel nyugtáztam hogy ha a tavalyi borosüvegek még egy darabig penészedni fognak, akkor is befejeztem az üvegmosás egy fejezetét, nahát, igenis befejeztem ma egy munkát. Hát nem?
Szóval csütörtökig tényleg csütörtököt mondok, mert egyszerre készítem:
- litvániai kurzusra egy német nyelvű előadást a diszimről (ezt tegnap(!) sikerült nagyvonalakban összeütnöm, el lehet képzelni, ha a kutya ma megenné, még megveszne tőle)
- ugyanarra egy angol nyelvűt a hungarikumokról amik szerencsére mind latinok, így legalább nem kell vacakolnom a terminológiával (bár az irodalom nagyrésze főleg magyarul van, very little angolul is szerencsére)- na ebből ma nem sikerült olyan termékeny kulimászt varázsolnom mint a tegnapiból, sajna két bekezdéssel lefejezte a napomat;
- Velencébe egy másik előadást a disziről, legújabb felfedezéseimmel spékelve, a bombasztikus hatás még egyelőre elmarad a fonnyadó 5,5 oldal termésben (Rőtmalac nem válaszol, a végén még majd helyben kell átírnom a nagyját);
Szeretnék már végre egy munkát végig csinálni, aztán a következőt ugyanúgy.
A nagy beszarás következményeképp elmostam a rohadó sörösüvegeket, az uborkás borkányokat, kettő lekvárosat is, és közben azon gondolkoztam, hogy én fantasztikusan tudok főzni, sütni, ha van mikor és kinek, nyamm. De ez most nem erről szól. Azért elégtétellel nyugtáztam hogy ha a tavalyi borosüvegek még egy darabig penészedni fognak, akkor is befejeztem az üvegmosás egy fejezetét, nahát, igenis befejeztem ma egy munkát. Hát nem?
2014. július 8., kedd
Csajbota hírek
Mielőtt még elmentem volna a nagyvilágba, gondoltam előtte szépen berendezzük a panziót. Tehát megérkezett Mr. Lazy aki nemcsak az ójrópai rockabilly íratlan sztárja, hanem hobbiasztalos, intéző, trallala. Aztán a függönyrúd felszerelésekor telibe találta a villanyvezetéket (miapicsának kell öt centire az ablak fölött vezetni?!!!). Szerencsére unplugged lett, de azonnal. Odagazolt az egyik csukorék biztosíték minekutána nem volt áram a Csőrikelak alsó fürdőszobájában, a konyhai konnektorban és a teljes folyosón - se. Értem én hogy legyünk összekapcsolva a világgal, de rámegy a gatyánk is mire szétválasztjuk ezeket a sziámi ikreket: panziót meg nem panziót. És hol van még a betervezett 5 fürdőszoba vizének az ügye, és egyáltalán, nem is fárasztom most magam, nem én.
Címkék:
kultúrpanzió,
Mr. Lazy,
tongyó,
tudathasadt otthon
2014. július 6., vasárnap
Speed, give me what I need
Asszem valahol Szinaján lehetett az első élményem. Utazom és közben őrült elvágyódhatnékom van, de hát
el is repültem már a fenyők mögött, sokkal gyorsabban mint az a vánszorgó vonat, autóbusz, whatever. Aztán máshol, még magasabban, és mindigy csak átnyaggatta magát az a jármű is valahol. Tavalyelőtt történt hogy arra az öngyilkos vonatra ültem, hhogyaszongya StF-svájci F. Ajjajjaj. Azok az őrültek akik gigantikus vízmértékkel játszanak. Aztán ott mennek a vonatok azon a rettenetes keresztülkason, ajjaj, nem néztem ki sokszor az ablakon mert nem mertem ujjat húzni a gyomrommal. Egy hete már,hogy 1,15 óra alatt tette meg a repülő azt az utat, amelyiket 9h alatt szokok levezetni.
Minél közelebb kerülök a gondolataim sebességéhez, annál fájdalmasabb ez az egész. És mesterségesebb.
Meghülyültünk mi emberek? meddig lehet még fokozni a sebességet?
el is repültem már a fenyők mögött, sokkal gyorsabban mint az a vánszorgó vonat, autóbusz, whatever. Aztán máshol, még magasabban, és mindigy csak átnyaggatta magát az a jármű is valahol. Tavalyelőtt történt hogy arra az öngyilkos vonatra ültem, hhogyaszongya StF-svájci F. Ajjajjaj. Azok az őrültek akik gigantikus vízmértékkel játszanak. Aztán ott mennek a vonatok azon a rettenetes keresztülkason, ajjaj, nem néztem ki sokszor az ablakon mert nem mertem ujjat húzni a gyomrommal. Egy hete már,hogy 1,15 óra alatt tette meg a repülő azt az utat, amelyiket 9h alatt szokok levezetni.
Minél közelebb kerülök a gondolataim sebességéhez, annál fájdalmasabb ez az egész. És mesterségesebb.
Meghülyültünk mi emberek? meddig lehet még fokozni a sebességet?
2014. július 1., kedd
Szaporodunk
Az utóbbi időben nem nagyon főzött itt senki. Erre nem is lehetne jobb bizonyítékot találni: kikeltek a rozsdafarkú fiókák a... gőzelszívó kéményében. A fészkükben, bakker! Most vagy hőállóak, vagy elég nekik a fészek- és tojásrakáshoz egy hét, amit én nem hiszek.
Az a gond, hogy hiába kapcsolom be a gőzelszívót, meg se pirulázzák. Nonstop ordítnak a kaja után valami elviselhetetlen hullámhosszon, leginkább olyan hangjuk van, mint egy csere előtt álló gépszíjnak. Tudom hogy kedvesen emlékeztetnek, le kellene cserélnem az enyémet is hogy ne nyivogjon minden pocsolya után, de kíváncsi vagyok, áttérnének-e utána a kedvemért valami más frekvenciára?...
Az a gond, hogy hiába kapcsolom be a gőzelszívót, meg se pirulázzák. Nonstop ordítnak a kaja után valami elviselhetetlen hullámhosszon, leginkább olyan hangjuk van, mint egy csere előtt álló gépszíjnak. Tudom hogy kedvesen emlékeztetnek, le kellene cserélnem az enyémet is hogy ne nyivogjon minden pocsolya után, de kíváncsi vagyok, áttérnének-e utána a kedvemért valami más frekvenciára?...
2014. június 28., szombat
Drótposta hozta
Másolat Csőrikének továbbítva:
Dear Mr.X,* 3 weeks remains to Gregorian week, but this silence
becomes extraordinary: no information, no tickets, no hotels, no program
for additional time, no topics for theory lections, no ideas... If there
are some personal or institutional problems, please inform me as quick,
till Monday. If everything OK, then I'm pleased to know, if we can take
some help, also I extremely need to know days and hours etc... We need to
think also about the people, than are waiting for Your arriving with hope
and love.
Sincerely Yours,
XY**
* a litvániai kurzus első referense (a második én vagyok, több nincs)
** egy kétségbeesett szervező
Jó hogy elküldte nekem is. Ha már duplán kell készülni, ne utolsó két nap vakarjam össze a másikét. A sajátom még a centrifugában, hol lenne? igazából most mászok ki a berlini gyűlésből. Szóval nem kell részleteznem hogy miért üt most meg mingyá a gut. A!
Dear Mr.X,* 3 weeks remains to Gregorian week, but this silence
becomes extraordinary: no information, no tickets, no hotels, no program
for additional time, no topics for theory lections, no ideas... If there
are some personal or institutional problems, please inform me as quick,
till Monday. If everything OK, then I'm pleased to know, if we can take
some help, also I extremely need to know days and hours etc... We need to
think also about the people, than are waiting for Your arriving with hope
and love.
Sincerely Yours,
XY**
* a litvániai kurzus első referense (a második én vagyok, több nincs)
** egy kétségbeesett szervező
Jó hogy elküldte nekem is. Ha már duplán kell készülni, ne utolsó két nap vakarjam össze a másikét. A sajátom még a centrifugában, hol lenne? igazából most mászok ki a berlini gyűlésből. Szóval nem kell részleteznem hogy miért üt most meg mingyá a gut. A!
Vezetőbizottsági magán(y)gondolatok
A gyűlés ezennel lejárt. Módosítottunk egy-két pontot a statútumban, beszámolgatott ki-ki nyugalomban a régiójában történtekről s kiderült többek között az is, hogy Cambridge-ben kb. 900 euróba fog kerülni a jövő évi konferenica. (ezt az elírást most így hagyom - kicsit új néz ki, mintha kicsinyiző képzőt raktam volna a nyakába)
Ja persze, az egyetemük majd fizeti. A brit és amerikai kollégák (a társszervezők) majd szépen néznek, hol vannak a keleteurópai résztvevők??? Ööö... ha lesz egyetemük se fogja már az kifizetni, de na. Fő az optimizmus. Arrafelé.
Igen, én is utálom a balkáni depressziót, de nálunkfelé nem mindenki olyan ügyes, hogy munkahelyet csináljon magának a semmiből, és ugyanabból az elvarázsolt bugyorból nemzetközi Joint Conference-en mutogassa magát. (az én pakkomat fizeti az egyesület all inclusive, de ettől nem érzem magam sokkal jobban mint a leendő bagázs, az otthonrekedteké)
Egy év múlva megcsinálom a szigorlatot és addig be kell járatnom. Valahogy meg kell tanulnom, hogy lehet üzletelni a kultúrpanzióval és a szellemi termékekkel és -szolgáltatásokkal, mert nemlétező helyre aligha fognak felvenni. Ami ráadásul úgyse fizetné a kiszállásokat. Úgy néz ki hogy csak fele- és nem negyedannyi pénzből fogunk élni, mint eddig, de ha letűnik majd egyszer a tagságom, jó lenne mégis egy-két helyre eljutni. Nos, a szituáció ismételten zsarol és ezzel kínlódok már egy ideje. Tehát pályázatokat fogok írni - még mielőtt megtanulhatnám, asszem. Soha nem voltam menedzser, de most behunyom a szemem és beleugrom. Mielőtt még elkezdenék rajta gondolkozni (erre idő amúgy sincs). Beeszéltem, uff...
Ja persze, az egyetemük majd fizeti. A brit és amerikai kollégák (a társszervezők) majd szépen néznek, hol vannak a keleteurópai résztvevők??? Ööö... ha lesz egyetemük se fogja már az kifizetni, de na. Fő az optimizmus. Arrafelé.
Igen, én is utálom a balkáni depressziót, de nálunkfelé nem mindenki olyan ügyes, hogy munkahelyet csináljon magának a semmiből, és ugyanabból az elvarázsolt bugyorból nemzetközi Joint Conference-en mutogassa magát. (az én pakkomat fizeti az egyesület all inclusive, de ettől nem érzem magam sokkal jobban mint a leendő bagázs, az otthonrekedteké)
Egy év múlva megcsinálom a szigorlatot és addig be kell járatnom. Valahogy meg kell tanulnom, hogy lehet üzletelni a kultúrpanzióval és a szellemi termékekkel és -szolgáltatásokkal, mert nemlétező helyre aligha fognak felvenni. Ami ráadásul úgyse fizetné a kiszállásokat. Úgy néz ki hogy csak fele- és nem negyedannyi pénzből fogunk élni, mint eddig, de ha letűnik majd egyszer a tagságom, jó lenne mégis egy-két helyre eljutni. Nos, a szituáció ismételten zsarol és ezzel kínlódok már egy ideje. Tehát pályázatokat fogok írni - még mielőtt megtanulhatnám, asszem. Soha nem voltam menedzser, de most behunyom a szemem és beleugrom. Mielőtt még elkezdenék rajta gondolkozni (erre idő amúgy sincs). Beeszéltem, uff...
2014. június 27., péntek
Kolóniák
Lepakoltam és elindultam a gyomrom után - enni ugye. El kellett telnie egy jó félórának, hogy beazonosíthassam az első németet a német fővárosban. Ez a rész kísértetiesen emlékeztet a bécsi Práterre, ahol ugyancsak nagyítóval keresgéled az osztrákot.
De még a szálloda előtt...
Ahogy kiszálltam, egyből megállapítottam hogy ez egy orosz városrész: a Russkija 24h nonstop zöldséges áruház mellett van még vagy három házszám s akkor jön a mi szállodánk: a recepciós és a takarítónő éppen valami nyakigdumában voltak oroszul, mikor megérkeztem.
Szóval betértem az első kebaboshoz, akinek az üveglapos pultja alatt pislogtak szembe a szuvenyír bankók: volt Szovjetunió szép számmal, sőt olyanok még a bukszámban is vannak (ma mutogattam Csipkepittynek egy adagot), azonkívül nyakasfődi bukszában is ilyen, naná hogy Atatürk le nem maradhat, és mindenféle arab írásosak, mivel a következő kliens emezzel biztosan nem törökül beszélt, azt felismerném ennyi év StF után. A kebabot a parkban ettem meg a sétány mellett, ahol ismét 20 perc múlva jelentkezett az első német (kutyát sétáltatott flip-flopban egy nagy hátizsákot cipelve). Addig biztosan nem, mert egy román cigány család legeltette az ifjúságot: mikor nyugisak voltak románul diskuráltak, mikor idegesek, akkor átváltottak cigányra. Mellettem egy mérsékelten lepattant pofa telefonált. A másik padon meg kettő másik nyomta a rizsát, ugyancsak oroszul.
Ez most csak azért bizarr, mert a fal másik oldalán vagyunk. 2014-ben.
De még a szálloda előtt...
Ahogy kiszálltam, egyből megállapítottam hogy ez egy orosz városrész: a Russkija 24h nonstop zöldséges áruház mellett van még vagy három házszám s akkor jön a mi szállodánk: a recepciós és a takarítónő éppen valami nyakigdumában voltak oroszul, mikor megérkeztem.
Szóval betértem az első kebaboshoz, akinek az üveglapos pultja alatt pislogtak szembe a szuvenyír bankók: volt Szovjetunió szép számmal, sőt olyanok még a bukszámban is vannak (ma mutogattam Csipkepittynek egy adagot), azonkívül nyakasfődi bukszában is ilyen, naná hogy Atatürk le nem maradhat, és mindenféle arab írásosak, mivel a következő kliens emezzel biztosan nem törökül beszélt, azt felismerném ennyi év StF után. A kebabot a parkban ettem meg a sétány mellett, ahol ismét 20 perc múlva jelentkezett az első német (kutyát sétáltatott flip-flopban egy nagy hátizsákot cipelve). Addig biztosan nem, mert egy román cigány család legeltette az ifjúságot: mikor nyugisak voltak románul diskuráltak, mikor idegesek, akkor átváltottak cigányra. Mellettem egy mérsékelten lepattant pofa telefonált. A másik padon meg kettő másik nyomta a rizsát, ugyancsak oroszul.
Ez most csak azért bizarr, mert a fal másik oldalán vagyunk. 2014-ben.
2014. június 26., csütörtök
Frissítsünk
Nincs egy hetes. Kicsit összevetve a jobboldali szájddal...
Apropó, szájd: bürgüncfalvi ingyen turkálóból van már 2 ruhafogas, 1 gyékény lámpaernyő, 1 retro-lounge rádijó (igen, ott van rajta Budapest, Beograd és Poznan társaságában... :-) ... és egy autónyi doboz ÜVEG ÉS PORCOLÁNY. Már csak szekrénykét kell keresnem hozzá. Alakul a panzió berendezése, nyámm!
Apropó, szájd: bürgüncfalvi ingyen turkálóból van már 2 ruhafogas, 1 gyékény lámpaernyő, 1 retro-lounge rádijó (igen, ott van rajta Budapest, Beograd és Poznan társaságában... :-) ... és egy autónyi doboz ÜVEG ÉS PORCOLÁNY. Már csak szekrénykét kell keresnem hozzá. Alakul a panzió berendezése, nyámm!
Noss... utolsó képet csak azért tettem be hogy látszodjon, milyen ocsmány plafon volt a nappaliban is. Az előszobában inkább nem nyitottuk meg Pandóra szelencéjét a plafont. Szerintem még így is nyert ügyünk van.
Címkék:
beton,
kultúrpanzió,
nyámm,
történelem
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)