A rövidke szabadságom alatt szépen betaknyosodtam, előkerült Bőrszivar, Bajormedve és az egész brancs, szóval jól beleszóltak a lazító programomba, wunderbar.
Tegnap egyházzenész kolléginám talált egy polgári naptárt, vicces volt ahogy anyámon kívül ő volt az egyetlen, aki idén Csőrike-napot köszöntött. :-)
Vissza az egyházi kalendáriumhoz, úgy érzem jelenleg, máma én leszek leghamarább a Márton-napi liba, bár lehet, hogy taknyosan nem leszek ebben sem igazi. Csak már járjon le ez az egész könyvkiadás. Mintha ostorcsattogásra a tyúkszemeimen ugrálnék egész nap.
Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.
2019. november 11., hétfő
2019. november 6., szerda
Csiszolom a lelkiismeretemet
Mielőtt még rövidke szabadságra megyek, hirtelenjében megviszket az oldalam, úgyhogy gyorsan megvakarom, mielőtt elfelejteném, hol viszket:
Gödrei kántorkönyve(me)t ma gyósan bepakoltam az intézet digitalizáló hálójába, hurrá, egy hét múlva készen kipattintatom egy cd-re, ami az én különbejáratú kutatási anyagom lészen. Ez az ügy, bevallom, súrolja kicsit a lelkiismeretemet, azóta már, hogy a kukorica még nem volt leszáradva, egészen konkrétan roskadoztak a barackfák a terméstől, amikor hazafelé döcögtünk csőrikémmel az apatini sváb archívumból. Izé, én hazahoztam volna "egy hétre" megnézni, aztán se az egy hét, se egy rendesenmegnézem, de közben Bécs, előtte-utána konferenciakötet, aztán a másik kötet...
Notabene! mindeközben egy konferenciára vittem "kántorkönyvemből" előadást úgy, hogy a teljes tartalmát még nem volt időm átnézni!.... naszóval ez kutatótestvérrek között is hatalmas kockázatnak, sőt mi több, pofátlanságnak számít, aminek meg is lett az eredménye: államon 4 (négy!) pattanás hirdeti, hogy tessék, eredményes vót! Bumm.
Szóval én nem vagyok valami narrmális, mert holnapután ugye mi szabadságra megyünk (ááá! mégpedig ezekkel a rusnya pattanásokkal együtt!!!), de én mind csak arra a húsz másik kántorkönyvre gondolok meg-megállva, amit visszahoztam a digitalizáló műhelyből, ez lenne ugye a topolyai anyag kéziratállománya. A csomagtartóban rég nem volt ilyen szűk helyen ennyi érték, hűb.meg-hűb.meg. De egy hét múlva jön haza digitálisan a másik is, a kilopott kakukktojás, amit utána azonnal visszaviszek az apatini fészekbe. Ezt a sok spekulálást se tudom, honnan szedtem fel újabban magamra, de egy biztos, addig nem igazán praktikus meghalni, amíg mindent vissza nem buherálok a helyére.
Ezt azok után, hogy tegnap ismét meghalt egy StF-i tanárunk... nyugalmazott dómorgonista barátunkat infarktussal akasztotta le a halál. Erre még a legjobb orgonaimprovizációval sem lehetett felkészülni... RiP.
Gödrei kántorkönyve(me)t ma gyósan bepakoltam az intézet digitalizáló hálójába, hurrá, egy hét múlva készen kipattintatom egy cd-re, ami az én különbejáratú kutatási anyagom lészen. Ez az ügy, bevallom, súrolja kicsit a lelkiismeretemet, azóta már, hogy a kukorica még nem volt leszáradva, egészen konkrétan roskadoztak a barackfák a terméstől, amikor hazafelé döcögtünk csőrikémmel az apatini sváb archívumból. Izé, én hazahoztam volna "egy hétre" megnézni, aztán se az egy hét, se egy rendesenmegnézem, de közben Bécs, előtte-utána konferenciakötet, aztán a másik kötet...
Notabene! mindeközben egy konferenciára vittem "kántorkönyvemből" előadást úgy, hogy a teljes tartalmát még nem volt időm átnézni!.... naszóval ez kutatótestvérrek között is hatalmas kockázatnak, sőt mi több, pofátlanságnak számít, aminek meg is lett az eredménye: államon 4 (négy!) pattanás hirdeti, hogy tessék, eredményes vót! Bumm.
Szóval én nem vagyok valami narrmális, mert holnapután ugye mi szabadságra megyünk (ááá! mégpedig ezekkel a rusnya pattanásokkal együtt!!!), de én mind csak arra a húsz másik kántorkönyvre gondolok meg-megállva, amit visszahoztam a digitalizáló műhelyből, ez lenne ugye a topolyai anyag kéziratállománya. A csomagtartóban rég nem volt ilyen szűk helyen ennyi érték, hűb.meg-hűb.meg. De egy hét múlva jön haza digitálisan a másik is, a kilopott kakukktojás, amit utána azonnal visszaviszek az apatini fészekbe. Ezt a sok spekulálást se tudom, honnan szedtem fel újabban magamra, de egy biztos, addig nem igazán praktikus meghalni, amíg mindent vissza nem buherálok a helyére.
Ezt azok után, hogy tegnap ismét meghalt egy StF-i tanárunk... nyugalmazott dómorgonista barátunkat infarktussal akasztotta le a halál. Erre még a legjobb orgonaimprovizációval sem lehetett felkészülni... RiP.
2019. november 2., szombat
A novemberi kezdetek
Ahogy ez a kulipintyó most kinéz, asszem hónapokra előre van meló benne. Olyan kuliféle. Ma sikerült 2 nagy komódfiókot kidurrantanom a francba. Egy nagy szatyor szemét lett a mérleg, és lett két használható fiókom. Kábésacc tízéves trutyimutyik voltak benne, StF-i dolgocskáim-mütyürkéim, jájj, hogy mennyi sz.... van még itt, desőt, előbbi korok termései, és minden fiókban ugyanaz!
Szóval megint összesen két méret van a két nagyobbik szekrényében, és nem négy. Ez azérrrt némiképp megnyugtató, főleg a reggeli órákban, indulás előtt, izé.
Ennek örömére, vagy inkább még ez előtt, csak úgy spontán, mivel olyan fáradt vagyok, mintha havat lapátoltam volna, úgy gondoltam hogy jövő hétvégén elmegyek nyaralni Kaktusszal. November ide vagy oda, se tavasz, se nyár nem volt, csak a nagy güri. Most pedig lesz egy állami ünnep, a hétvégéhez ragasztva. Príma, soha jobbkor.
Szóval megint összesen két méret van a két nagyobbik szekrényében, és nem négy. Ez azérrrt némiképp megnyugtató, főleg a reggeli órákban, indulás előtt, izé.
Ennek örömére, vagy inkább még ez előtt, csak úgy spontán, mivel olyan fáradt vagyok, mintha havat lapátoltam volna, úgy gondoltam hogy jövő hétvégén elmegyek nyaralni Kaktusszal. November ide vagy oda, se tavasz, se nyár nem volt, csak a nagy güri. Most pedig lesz egy állami ünnep, a hétvégéhez ragasztva. Príma, soha jobbkor.
2019. október 29., kedd
Hurrikánbuggyantás után
Na, most már csak minimálisakat kell futkorászni, illusztrációk joga, ilyesmik. Tegnap estére végre valahára megjött Bajormedve esze és hosszú huzavona után elfogadta a kéziratomat, olyannak amilyen, hát, csak néztem egy darabig, aztán szerencsére nekem is volt annyi eszem, hogy gyorsan lezártam a gépet a plattformjával együtt és kibonték egy üveg vörösbort. Volt ünneplés, kérem szépen, a gyerekeknek sikerült dettó ugyanolyan színű szederszörpit töltenem, naná!...
Friss aggyal, csakis, ma hajnalban elküldtem én Bőrszivarnak, a teljes pakétot, véglegesen, mint a cövek, én itt már át nem írok semmit, s hogy estvére valamikor a borozás alatt beérkezett a kipolírozott előszavam is, minden adva vót. Persze még mindig nem ropogtathatom a kezemben a hardcover tiszteletpéldányomat (remélem lesz ilyen, mert ez a dög kb. 180 eurót kóstál majd), de na.
Itt közben beköszöntött valami taknyos őszféleség. Próbálunk a robbantott lakásból valami elfogadhatóbbat csinálni, nammama igazán hősiesen dolgozik, én kicsit kevésbé. Rohadt fáradtnak érzem magam a csekély félévi erőltetett menet után, de azért ma már pakolgatok magam körül. Mértékkel, ugyi. Mint egy hurrikánbuggyantás után, avagy hol is kezdjem.
Friss aggyal, csakis, ma hajnalban elküldtem én Bőrszivarnak, a teljes pakétot, véglegesen, mint a cövek, én itt már át nem írok semmit, s hogy estvére valamikor a borozás alatt beérkezett a kipolírozott előszavam is, minden adva vót. Persze még mindig nem ropogtathatom a kezemben a hardcover tiszteletpéldányomat (remélem lesz ilyen, mert ez a dög kb. 180 eurót kóstál majd), de na.
Itt közben beköszöntött valami taknyos őszféleség. Próbálunk a robbantott lakásból valami elfogadhatóbbat csinálni, nammama igazán hősiesen dolgozik, én kicsit kevésbé. Rohadt fáradtnak érzem magam a csekély félévi erőltetett menet után, de azért ma már pakolgatok magam körül. Mértékkel, ugyi. Mint egy hurrikánbuggyantás után, avagy hol is kezdjem.
2019. október 28., hétfő
Kis reggeli dialógus
ÖAW, munkaplattform, 5:50
Csőrike: Bondzsórnó, Latinbuzi Dzsónátá, naa, tudnál segíteni?
LBDZs: Reggelteket, yep of course!
Cs: Izé, Bajormedve modellje nem működik...
LBDZs: Na persze, úgy kapkodott, hogy benyomja a könyvét a kiadóba, nem tudtam rendesen elmagyarázni, mi mit jelent a kritikai apparátusban. Ezért nem lett olyan jó az ő könyvében az az apparátus. Na akkor, nézzük csak....
Vajon hétig megoldódik-e, mert ovi ésatöbbi, ez itt a kérdés. Egy viszont már most biztos: Bajormedve nem mindig szarik okosakat, és ha lehet, ebbe a kakiba nem fogok belelépni.
Csőrike: Bondzsórnó, Latinbuzi Dzsónátá, naa, tudnál segíteni?
LBDZs: Reggelteket, yep of course!
Cs: Izé, Bajormedve modellje nem működik...
LBDZs: Na persze, úgy kapkodott, hogy benyomja a könyvét a kiadóba, nem tudtam rendesen elmagyarázni, mi mit jelent a kritikai apparátusban. Ezért nem lett olyan jó az ő könyvében az az apparátus. Na akkor, nézzük csak....
Vajon hétig megoldódik-e, mert ovi ésatöbbi, ez itt a kérdés. Egy viszont már most biztos: Bajormedve nem mindig szarik okosakat, és ha lehet, ebbe a kakiba nem fogok belelépni.
2019. október 24., csütörtök
Alakulóban
Olyan sok dolog nem történik mostanság, nahát. Minden relatív, miután leapadt a rabszolgamunkám java, én máris úgy érzem, vakációra mentem!
Szóval mindjárt kész a raktárunk, holnap már csak fugázás maradt a padlócsempének. Kb. 2 hét múlva lesznek raktárpolcok a plafonig, és jöhet teljes gőzzel az En gros logisztika. (Lehet, hogy tényleg leckét veszek egy raktárostól?....) A legfontosabb: megszűnnek a házban a kupihalmazok, és véééégre: a hőpumpa szobájában nem fog bepenészedni semmi, se télen, se nyáron. Le van tesztelve, kérem szépen. A fém konstrukció terve így néz ki: majdnem 4m, amennyire a belmagasság engedi, szélessége is lesz 4m, mélysége meg kb. 50 cm. Ha ezen nem férnek el a minden gyermekméret ruhái és lábbelijei (kivéve az aktuális szaggatás alatt levő hármat, ugye), akármi legyek.
2013-ban költöztünk ebbe a penészes világba, miután 2004-2013 között StF-ban olyan jó olcsó lakásban voltunk, azzal a salétromos fallal..... Hat éve zacskózzuk itt a cipőket-ruhákat, de még a könyveket is. A lépcsőn se lehet közlekedni már, nemhogy a folyosón. Már éppen ideje, ugye, annak a kicsinyke váltásnak.
Szóval mindjárt kész a raktárunk, holnap már csak fugázás maradt a padlócsempének. Kb. 2 hét múlva lesznek raktárpolcok a plafonig, és jöhet teljes gőzzel az En gros logisztika. (Lehet, hogy tényleg leckét veszek egy raktárostól?....) A legfontosabb: megszűnnek a házban a kupihalmazok, és véééégre: a hőpumpa szobájában nem fog bepenészedni semmi, se télen, se nyáron. Le van tesztelve, kérem szépen. A fém konstrukció terve így néz ki: majdnem 4m, amennyire a belmagasság engedi, szélessége is lesz 4m, mélysége meg kb. 50 cm. Ha ezen nem férnek el a minden gyermekméret ruhái és lábbelijei (kivéve az aktuális szaggatás alatt levő hármat, ugye), akármi legyek.
2013-ban költöztünk ebbe a penészes világba, miután 2004-2013 között StF-ban olyan jó olcsó lakásban voltunk, azzal a salétromos fallal..... Hat éve zacskózzuk itt a cipőket-ruhákat, de még a könyveket is. A lépcsőn se lehet közlekedni már, nemhogy a folyosón. Már éppen ideje, ugye, annak a kicsinyke váltásnak.
2019. október 23., szerda
Diplomáciám csúcsa
Tegnap ugye, Bajormedve nyakába sóztam a szarosvedret - ezt szebben aligha tudnám megfogalmazni. Két oldal korrektúráját is megkapta, sajnálom, ez van. Persze majd én is megkapom a magamét (a következő hetekben?), de ez most jelenleg egyáltalán nem érdekel. Visszkézből mordult egyet, azonnal szólni a kiadónak is, megbeszélni, mi lesz a 25 képpel, ki is pakolgatja őket hová?...
Ma pedig, nem kell mondanom, vakaróztam egy sort, mit írjak Bőrszivarnak:
1. izé.... sajnálom a késést meg minden, hogy csak tegnap, két nap késéssel az Ön által kapott határidő után... és még csak Bajormedvének, aki először még beletúr részletesen, majd csak után aaadja át Önnek... (Pfuj. Ki a lúzer, ha nem én. Elvetve!)
2. izé.... sajnálom a késést, tegnap adtam csak oda Bajormedvének..... (Pfuj. Vesztes No. 2, elvetve!)
Aztán megkávéztam, péksüteményt eszegettem, lenyalogattam a zsíros ujjacskáimat és ez lett belőle (hű fordítása a labanc szövegemnek):
NA?! Tényleg nem éri meg lúzerkedni. Előtérben a képek ügye, a késésről pedig bölcs hallgatás. Se lebaszást nem kaptam, sőt, tuti hogy MÉG IDÉN kijön a kötet!!!.... JUHU!
Ma pedig, nem kell mondanom, vakaróztam egy sort, mit írjak Bőrszivarnak:
1. izé.... sajnálom a késést meg minden, hogy csak tegnap, két nap késéssel az Ön által kapott határidő után... és még csak Bajormedvének, aki először még beletúr részletesen, majd csak után aaadja át Önnek... (Pfuj. Ki a lúzer, ha nem én. Elvetve!)
2. izé.... sajnálom a késést, tegnap adtam csak oda Bajormedvének..... (Pfuj. Vesztes No. 2, elvetve!)
Aztán megkávéztam, péksüteményt eszegettem, lenyalogattam a zsíros ujjacskáimat és ez lett belőle (hű fordítása a labanc szövegemnek):
Tisztelt Bőrszivar! A kéziratot illetően szeretném Önt informálni, hogy az jelenleg Bajormedvénél van. Mivel a képeket folyó szövegben nem sikerült optimálisan elhelyeznem, leginkább a kötet végén tudnám elképzelni őket egy külön listában, fekete-fehér nyomtatásban. A Layout-ot ebben a tekintetben szíves engedelmével a kiadóra bíznám. Szívélyes üdvözlettel stb.Nem telik el öt (!) perc. Válaszol, basszus!
Tisztelt Csőrike! Köszönöm az információkat. Támogatom az ötletét a képekkel kapcsolatban, a fekete-fehér jó választás lesz - a kötet végére készítünk jegyzéket is! Üdvözlettel, Bőrszivar
NA?! Tényleg nem éri meg lúzerkedni. Előtérben a képek ügye, a késésről pedig bölcs hallgatás. Se lebaszást nem kaptam, sőt, tuti hogy MÉG IDÉN kijön a kötet!!!.... JUHU!
2019. október 22., kedd
LEADTAM
Asztat még nem tudom, hogy Bőrszivar vajon beengedi-e még a decemberi kiadványok közé, de hogy a port is lerázom róla egy ideig, az bissssztosss. Egyelőre társkiadónak, Bajormedvének az orrába nyomva, alig félórája. Majd kezd vele azt, amit akar (vagy amit tud, höhö). Én bizony tovább nem intézkedek felfelé. Most mentse már az én bőrömet is valaki, kényszerűségből vagy sem, ki b....
Két napig kikapcsoltam a telefonomat, nehogy utolérjen a kiadó. Azt hiszem, ez magáért beszél.
Most pedig megyek és kibontok egy sört.
Két napig kikapcsoltam a telefonomat, nehogy utolérjen a kiadó. Azt hiszem, ez magáért beszél.
Most pedig megyek és kibontok egy sört.
Címkék:
Bajormedve,
beton,
bumm,
diszi,
hejj,
történelem
2019. október 18., péntek
Lázálom
Mintha megbolondultak volna a lovak a szekérben, aminek én vagyok a kocsisa, de én életemben nem bántam lovakkal, na valahogy ilyen ez a hét. Bizonyos apáca jár árkon-bokron a fejemben: Ó, fiam, múlt hét óta van jogosítványom! valami ilyesmit mondott anno.
Kutyafüle hogy lazulna az a hurok...
A fél flixbusznyi köhögő mexikói diák, a sok nemalvás és rágürizés így együttesen megtette a hatását, mert egy hét után kijött az a rohadt betegség rajtam. Szerintem jobboldali kombinált gyulladás, torok-fül-orr. Közben korrektúra ezerrel, mialatt megjött a holland házaspár vendégnek, de még el se küldhettem őket máshová. A pofa (aki öntudatos flamand, ha lehollandozná az ember) tanárom volt StF-ben, egy kész pletykafészek, képes volt elmenni Bécsbe a versenyvizsgákra hallgatózni (kellett neki?!... kapott is egy kottát a kezébe, énekeljen a szkólával ha már olyan kíváncsi!...), most éppen ezeken csámcsog ezerrel. Tegnap is, elvitte Kaktusz neki megmutatni az orgonát, hát nem sutyurált a fülébe összevissza? (tetszett neki a produkcióm, na.)
Korrektorom se bírja már cérnával, szegény. Kikészítettem az idegeit. Megjárta velem, mert 20-án van a leadási határidő. Azaz holnapután. Tegnap és tegnapelőtt aludtam összesen egy napra valót. Az előző napoknak elvesztettem a fonalát ezen a téren. Ma elküldtem a százoldalas dög utolsó szeletkéjét. Persze, elégedettség meg minden, de azért elég gáz, hogy a négyszázból csak százra sikerült faragni... milyen jó lett volna kicsit soványabbra, hogy ne kelljen szívni vele ennyit. Nyehh.
Elment az ifjúság hétvégézni egy napra a mamiékhoz.
Becsszó, vacsora után úgy lefekszem egy nagy bogyó orvossággal, hogy nekem aztán trombitálhat reggelig bárki.
Kutyafüle hogy lazulna az a hurok...
A fél flixbusznyi köhögő mexikói diák, a sok nemalvás és rágürizés így együttesen megtette a hatását, mert egy hét után kijött az a rohadt betegség rajtam. Szerintem jobboldali kombinált gyulladás, torok-fül-orr. Közben korrektúra ezerrel, mialatt megjött a holland házaspár vendégnek, de még el se küldhettem őket máshová. A pofa (aki öntudatos flamand, ha lehollandozná az ember) tanárom volt StF-ben, egy kész pletykafészek, képes volt elmenni Bécsbe a versenyvizsgákra hallgatózni (kellett neki?!... kapott is egy kottát a kezébe, énekeljen a szkólával ha már olyan kíváncsi!...), most éppen ezeken csámcsog ezerrel. Tegnap is, elvitte Kaktusz neki megmutatni az orgonát, hát nem sutyurált a fülébe összevissza? (tetszett neki a produkcióm, na.)
Korrektorom se bírja már cérnával, szegény. Kikészítettem az idegeit. Megjárta velem, mert 20-án van a leadási határidő. Azaz holnapután. Tegnap és tegnapelőtt aludtam összesen egy napra valót. Az előző napoknak elvesztettem a fonalát ezen a téren. Ma elküldtem a százoldalas dög utolsó szeletkéjét. Persze, elégedettség meg minden, de azért elég gáz, hogy a négyszázból csak százra sikerült faragni... milyen jó lett volna kicsit soványabbra, hogy ne kelljen szívni vele ennyit. Nyehh.
Elment az ifjúság hétvégézni egy napra a mamiékhoz.
Becsszó, vacsora után úgy lefekszem egy nagy bogyó orvossággal, hogy nekem aztán trombitálhat reggelig bárki.
Címkék:
áúúú,
diszi,
görrr,
gregó,
güzü,
Kaktusz,
másik főd,
nyürr de nem csak,
tudathasadt otthon
2019. október 15., kedd
Hajnali műszak vége
Hm. Éppen elküldtem az első 3 oldalt a korrektornak. Azt, amelyiket megváltoztattam a diszihez képest. Na nem mind ma, mert kocsmában is dolgoztam pl. a tegnap reggel, mert nem jött senki és még volt ereje a gépemnek, ilyenek.
Szóval ennek most akkor nagyon örülök.
(A szarkapiszka a 80 másik oldalban van. De mivel erre egyedül is képes vagyok, hétvégéig hamupipőkés üzemmódban hátha megleszek. Átbogarászni a referenciaszámokat amik megváltoztak a diszihez képest. Átbogarászni a lábjegyzeteket. Hááát... bagatell. Biztosan az, maradjunk ennyiben.)
Minnyá jönnek a mesterek kipakolni a fűtőházat, csak még előtte óvoda. Juhu.
Szóval ennek most akkor nagyon örülök.
(A szarkapiszka a 80 másik oldalban van. De mivel erre egyedül is képes vagyok, hétvégéig hamupipőkés üzemmódban hátha megleszek. Átbogarászni a referenciaszámokat amik megváltoztak a diszihez képest. Átbogarászni a lábjegyzeteket. Hááát... bagatell. Biztosan az, maradjunk ennyiben.)
Minnyá jönnek a mesterek kipakolni a fűtőházat, csak még előtte óvoda. Juhu.
Címkék:
beton,
diszi,
güzü,
huss,
nyürr de nem csak
2019. október 13., vasárnap
Ez a hét
Most már csak össze kell darálnom a diszit, valamint begyúrnom egy szép ggömböcskébe, amit leadok a kiadónak.
Valamint másik oldalon véglegesíteni a kötet utolsó német korrektúráit, ami szerencsére még nem jött meg (a diszinek okt. 20-a a határideje, ezt sajnos már nem lehet túllépni...)
Háát... 3 óra alatt sikerült a darálnivaló nagyját összekészítenem. Holnap viszont véglegesítenem kell az előszót, hanem esélyem sincs, hogy a korrektorom visszaküldi időben.
A kibővített hetem így nézett ki:
1. csüt-vas: Szeged
2. vas-ke: Bécs
3. szer- NLM
4. csüt: Szeged
5. pén-vas: Schwanberg
Most éppen a 6: vas-hét: Nürnberg-Szeged. Éppen Prágában várom a csatlakozást. Majdnem elhánytam magam a 3,5 óra alatt, mert a mögöttem levő ülésen az a nő módszeresen fújta magát valami elviselhetetlen és erős parfümmel. Szóval ezért a kibírhatatlan akcióért (még élek, bakker...) jutalomként vettem magamnak egy sört.
Holnap beülök reggel egy kávézóba és meglátom, hogy pofozom ki a diszi előszavát. Hazámfiai buszán utazva ez nem biztos hogy sikerülni fog, de majd meglátjuk. Egyelőre van 70 oldalnyi szövegem, de még kell nyesegetni, hogy jó legyen. Most nem a szófosásra kell hajtani, hanem a komprimáltan minden elmondunkra. Jáááj.
Kicsit hosszú volt ez a hét, na. Haza akarok már menni.
Valamint másik oldalon véglegesíteni a kötet utolsó német korrektúráit, ami szerencsére még nem jött meg (a diszinek okt. 20-a a határideje, ezt sajnos már nem lehet túllépni...)
Háát... 3 óra alatt sikerült a darálnivaló nagyját összekészítenem. Holnap viszont véglegesítenem kell az előszót, hanem esélyem sincs, hogy a korrektorom visszaküldi időben.
A kibővített hetem így nézett ki:
1. csüt-vas: Szeged
2. vas-ke: Bécs
3. szer- NLM
4. csüt: Szeged
5. pén-vas: Schwanberg
Most éppen a 6: vas-hét: Nürnberg-Szeged. Éppen Prágában várom a csatlakozást. Majdnem elhánytam magam a 3,5 óra alatt, mert a mögöttem levő ülésen az a nő módszeresen fújta magát valami elviselhetetlen és erős parfümmel. Szóval ezért a kibírhatatlan akcióért (még élek, bakker...) jutalomként vettem magamnak egy sört.
Holnap beülök reggel egy kávézóba és meglátom, hogy pofozom ki a diszi előszavát. Hazámfiai buszán utazva ez nem biztos hogy sikerülni fog, de majd meglátjuk. Egyelőre van 70 oldalnyi szövegem, de még kell nyesegetni, hogy jó legyen. Most nem a szófosásra kell hajtani, hanem a komprimáltan minden elmondunkra. Jáááj.
Kicsit hosszú volt ez a hét, na. Haza akarok már menni.
2019. október 9., szerda
A következő
Kicsit sok van most egyszerre, legjobban klónozni kéne engemet, hogy mindent beleszuszakoljak ebbe a hétbe, ami desőt nem járt még le. De, igyekszem, ahogy tőlem telik.
Nagy dög vizsgámat gyönyörűen teljesítettem ahhoz képest, hogy 3 nap alatt benyomtam magamba 3 hónapnyi készülést. Sőt, meg is dicsértek itt-ott, de ilyenekre most nincs idő (nem úgy, mint az osztrák bürokráciának: Warten Sie, bitte!....), mert holnap konferencia és még meg kell írni az előadásomat. Szerencsére az éjjel Münchenből megjött a pdf. Este 8-kor állt neki odaát önzetlen kollégám a szkennelésnek, 23.18-kor már abszolválta a dolgot, és ma van összehasonlító anyagom, egy 1879-es pécsi halottas énekeskönyv németül, az én kántorkönyvem 1894-ből magyarul, halleluja, éljen. Most már csak össze kell vakarnom a hozzávalókat egy szalonképes pralinéba, amit holnap ezüsttálcán tálalok. Uzsgyé!
Nagy dög vizsgámat gyönyörűen teljesítettem ahhoz képest, hogy 3 nap alatt benyomtam magamba 3 hónapnyi készülést. Sőt, meg is dicsértek itt-ott, de ilyenekre most nincs idő (nem úgy, mint az osztrák bürokráciának: Warten Sie, bitte!....), mert holnap konferencia és még meg kell írni az előadásomat. Szerencsére az éjjel Münchenből megjött a pdf. Este 8-kor állt neki odaát önzetlen kollégám a szkennelésnek, 23.18-kor már abszolválta a dolgot, és ma van összehasonlító anyagom, egy 1879-es pécsi halottas énekeskönyv németül, az én kántorkönyvem 1894-ből magyarul, halleluja, éljen. Most már csak össze kell vakarnom a hozzávalókat egy szalonképes pralinéba, amit holnap ezüsttálcán tálalok. Uzsgyé!
2019. szeptember 29., vasárnap
Latinbuzi Lektor Dzsónátá. Avagy maradjunk az olaszoknál
Mi sem jellemzi jobban, hogy milyen vagyok, mint:
Találtam egy bombajó írást attól a kopasz olasz szermós hapektől, aki szervezte Pesten azt a múltkori konfit. Egészen felvillanyozott az a dantés beütésű böjti szermó (prédikációféle, na) pietrói elemzése (ez a hapi neve), meg egyáltalán. Az "approach". Ehhez biztosan jobb, ha olasznak születik az ember. De K-Európában él. Igaz, olaszul írta azt az izét, de most, hogy Bajormedvét és a Bőrszivaras Kiadót kell kielégítenem, a napi latinba busásan bekeverednek más nyelvek, sőt, összevissza keverednek már a reggeli műszak (beginning at five o'clock) hosszúra kitolása folytán. Borrzalmas. Huebner barokkos mondatait látom viszont az LO-ból az agyamban.... De akkor is meglesz a munka, még máma! És visszaküldöm Latinbuzi Lektor Dzsónátának. (Ő is olasz! mindenki kedvence, trottyos farmerben, zsíros zakóban, kopaszodón és vastag szemüveggel, áááá, látni kellene, ahogy kiáll, és bekaszál minden babért egy középkori konfin. Würzburgban végzett, azóta se tud rendesen németül, de latinul mindenkit a zsebébe dug. Abba, a zsírosba.) Az első 3 oldal lektorálása után eufóriában úsztam, végre valaki, aki hozzáértően kezeli az LO-t. Aztán az 5. oldaltól kezdve igencsak felpörgettem az éber szimatomat. LLDZs, maradjunk az abbreviátusánál, buzgóságában olyasmiket javított át, amitől Huebner decanus seccoviensis, az LO írója forogni kezdett. Igen, pont ott. Úgyhogy: Ha rajta lesz a lektorkám neve a belső oldalon, ha nem, ezeket az állásokat buzilistába szerkesztve kapja vissza, és nem engedem be a hibáit a kiadásomba. De bizony mondom, megiszok vele egy nagy sört, s azt is tudom, hogy hetedikén fogom leakasztani ehhez. Elvégre Bécsben él!... És aznap már nem kell vezetnem. Az utóbbi 2 hét alatt 3 országban voltam, most se lesz másképp, de legalább nem leszek ezúttal kamionsofőr.
Találtam egy bombajó írást attól a kopasz olasz szermós hapektől, aki szervezte Pesten azt a múltkori konfit. Egészen felvillanyozott az a dantés beütésű böjti szermó (prédikációféle, na) pietrói elemzése (ez a hapi neve), meg egyáltalán. Az "approach". Ehhez biztosan jobb, ha olasznak születik az ember. De K-Európában él. Igaz, olaszul írta azt az izét, de most, hogy Bajormedvét és a Bőrszivaras Kiadót kell kielégítenem, a napi latinba busásan bekeverednek más nyelvek, sőt, összevissza keverednek már a reggeli műszak (beginning at five o'clock) hosszúra kitolása folytán. Borrzalmas. Huebner barokkos mondatait látom viszont az LO-ból az agyamban.... De akkor is meglesz a munka, még máma! És visszaküldöm Latinbuzi Lektor Dzsónátának. (Ő is olasz! mindenki kedvence, trottyos farmerben, zsíros zakóban, kopaszodón és vastag szemüveggel, áááá, látni kellene, ahogy kiáll, és bekaszál minden babért egy középkori konfin. Würzburgban végzett, azóta se tud rendesen németül, de latinul mindenkit a zsebébe dug. Abba, a zsírosba.) Az első 3 oldal lektorálása után eufóriában úsztam, végre valaki, aki hozzáértően kezeli az LO-t. Aztán az 5. oldaltól kezdve igencsak felpörgettem az éber szimatomat. LLDZs, maradjunk az abbreviátusánál, buzgóságában olyasmiket javított át, amitől Huebner decanus seccoviensis, az LO írója forogni kezdett. Igen, pont ott. Úgyhogy: Ha rajta lesz a lektorkám neve a belső oldalon, ha nem, ezeket az állásokat buzilistába szerkesztve kapja vissza, és nem engedem be a hibáit a kiadásomba. De bizony mondom, megiszok vele egy nagy sört, s azt is tudom, hogy hetedikén fogom leakasztani ehhez. Elvégre Bécsben él!... És aznap már nem kell vezetnem. Az utóbbi 2 hét alatt 3 országban voltam, most se lesz másképp, de legalább nem leszek ezúttal kamionsofőr.
Címkék:
Bajormedve,
bumm,
gregó,
güzü,
huss,
LO,
másik főd,
nyürr de nem csak
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)