Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2010. december 13., hétfő

Lucapaca

Ma probléma nélkül elvartyogtam a misét, jé, nahát, nahát. Semmi bosszú, hogy lila a miseruha s nem piros.
De ma este KCs-nek szerencsére sikerült földhöz vernie az egyetlen berámázott fényképünket. Puff! reccs.
(Anyu munka közben, székelyruhában a hegyen túl, egy buliban, KCs már átöltöztetve vajmi helyettes gúnyába, miután enyhe késésben lévén s amolyan sebtiben bevevén az összes kanyart, rendesen meghánytattam volt, meakulpameakulpa, de a fénykép végül beton lett. Izé, vót.)
Megvan a lucapaca!!! na akkor lehet menni bubukálni. Nem is vagyok babonás, neem...

2 megjegyzés:

hosszu írta...

mi az a lucapaca?

Rétyusa írta...

Jajj, ez csak amolyan Csőrike-nyüszi, magyarán aktuális Luca-napra való... pech.