Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2013. január 12., szombat

Ismétlés a tudás anyja

...avagy sose elég korai elkezdeni, hogy lóvá tedd tulajdon anyádat.
Az óriáspaszuly kezdi kialakítani a bioritmusát. Ami kb. úgy néz ki, hogy amikor aludni akarok, ő éppen bulit szervez. Mikor felkelek, aggódva veszem észre, hogy semmi mozgás (megnyomtam volna éjjel a placentához vezető főeret? mindig a hátamon ébredek, hiába fekszem előtte az oldalamra).
Szóval az aggódás nem az én kenyerem, ezért ilyenkor eszembe jut, hogy KCs is ugyanezt művelte velem minden nap. Letagadhatatlanul apja gyereke ez is. Mert ami a bioritmust illeti, ebben a házban kaktusz és bagoly szinonimának számít. Jellemző, csak én lógok ki a sorból...

Nincsenek megjegyzések: