Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2013. június 8., szombat

Új Gotteslob

Kicsit képlékenynek éreztem ma az idő síkját. Meg az is folyton előttem lebegett, hogy ebből írják mások a történelmet. Persze, nem fogható a II. vatikáni zsinat robbantásához (bár 2013-ban már csak egy-két élő csoroszlya igazolja a robbantás voltát, pardon Voltját), de a fíling, ahogy ott egybegyűltek pont azok az emberek, akiknek nagyrésze már 1975-ben fejesként benne volt, vagy még nem volt elég fejes, csak szeretett volna... hogy összeállítsák A Nagy Gotteslobot. Nagy a tét ma is, mert az egész német nyelvterület ugyanazt az alaprész énekeskönyvet használja, úgy kb. a 700-adik énekszámig.
Ma volt az első kóstoló, Új Gotteslob-konferencianap. Rőtmalac, aki képes volt kivárni, hogy kihaljon egy másik erős akaratú ember, addig nem nyugodott, míg idénre meg nem reformálta az egész zsolozsmarészt (meg még sok mást-). Mondanom se kell, hogy Rőtmalac ebben is nyakig van, nem lep meg már ezek után semmi - gondoltam én, s akkor jött a III. zsoltártónus a prezentációs fólión. Majd' leájultam a székről mikor megláttam a  a hagyományos középkori bencés tónust. Izgi lesz az átszokás a kántorkáknak, asszem... Ezalatt LKCs büszke fejtartással, bár egy másik világból jelezte, hogy érdekli a téma, elvégre ő már 13 napos, van útlevele és egészségügyi kártyája, és igenis nem kompromittáljuk Anyut, aki 9-től 13 óráig figyelemmel kíséri ott elöl az eseményeket.

Nincsenek megjegyzések: