Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2013. november 7., csütörtök

Csőrike, mindenki mamája

Annyira hótt a kommunikáció a hangyabolyban a helyi specialitású egyetemisták között, hogy már szúróan fáj. Na énfelőlem fel is fordulhatnak, hallgatok én is mint a kuka, gondoltam tegnap. Közben estére megjelent:
- a valódi depiben fetrengő szomszéd, aki melegen üdvözölt, bár soha nem csíptük egymást+
- éjjel az eddig ismeretlen felső szomszéd aki ököllel verte az ajtót, mert az előbbi véletlenül kizárta, amúgy udvariasan be is mutatkozott+
- ma délután egy csésze kávéval a karintiai, aki nekem akarta éppen kiborítani a lelkét félórán keresztül, naná hogy ő volt aki alig várta már, hogy elköltözzünk a lármás balkáni anyánkba.
Nem tudom ezek után hová tenni a kommunikációs igényeiket. Az is lehet, hogy már puszta jelenlétemmel rossz irányba befolyásolom fatökű környezetemet.

Nincsenek megjegyzések: