Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. január 12., vasárnap

File din jurnal

Kaktusz pettyes és teljesen használhatatlan (kijelentő mondat). Mivel a gyerekek kidőltek a nagyanyjiknál, mire befejeztem a Rőtmalacnak szánt munkát, gondoltam hazahozom a férjemet, aki egészen használható volt még a nap folyamán mint elsőszámú bébiszitter. De mire hazaértünk, lassan világossá vált, hogy nem fogom vele aznap se megünnepelni a tegnapi - ma már tegnapelőtti - szülinapomat. Tehát felcaplattam az emeleti fürdőbe a törülközőmmel és pizsamámmal. Majd tisztán és illatosan kiakasztottam a polcról Eliade Romanul adolescentului miopját és befészkeltem magam az üres gyerekszobába. Olvastam, vazze. NEM DIREKTÓRIUMOT. El se hiszem.

2 megjegyzés:

perenne írta...

Isten éltessen! Az olvasás is lehet néha ajándék, meg a csönd. Jövőre azért - kívánom - ünnepelhess egy fergeteges bulival.

Rétyusa írta...

Köszi! remélem sikerül majd jövőben is az adott helyzethez a legelőnyösebb megoldást választanom... :-)