Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. február 21., péntek

Huss, de nagyon

Nagy Németország kicsi sarkába megyek most éppeg. Nagy készületlenül. A többszólamú Mendelssohn -  ez is koncertanyag, bár kicsit kakukktojás -  még sehol, nemhogy nem gyakoroltam, de még ki se nyomtattam, jajj. Nem tudom azt mondani, hogy Bivalyröcsögén úgyis mindegy. Mert kicsi a hely, de fontos, ez Ingabinga gregorián projektje, ami azt jelenti, hogy koncerten improvizálni (is) fogunk, na nem is ezzel van a baj, hanem két darabot újra kellett "kkommponyálnom" az új Gotteslobból (bőcsködés: a' természetesen a NLM Csőrike könyvtárában is megvan).
1. egy kanció, ami azért nem lett jó, mert ebben nem én vagyok a legmegfelelőbb ember erre, hiába szántam rá két órát, sajna. És Beethoven se vagyok, hogy összetépjem a zseniális darabomat, egyelőre teszegetem-veszegetem, de asszem végül nem fogom megmutatni a szkólának. Amúgy erre a kancióra van állítólag egy Johann Hermann Schein kompozíció: na igen, erre ő a legmegfelelőbb ember. Tanulság: amihez az ember nem ért nagyon, ne csinálja, meg lehet spórolni egy magadat röhögtetést.
2. egy gregorián zsoltár, igazából újszövetségi canticum, ezt átpakoltam magunknak egy kicsit más móduszba, és esz a kíváncsiság, hogy vajon mit szól hozzá ma este a Schola Uncinus ;-)

Nincsenek megjegyzések: