Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. május 25., vasárnap

Lanttal, citerával, ...tanulmánnyal

Délutánnra olyan ideges lettem hogy alvás helyett inkább locsoltam, ebbül meg az lett, hogy ma reggel mmegette a kutya a korai kelést :-( Minden nap ultimátumot adok magamnak, hogy tanulmányt befejez. Szóval hétfő hivatalok, NLM bláblá, de még így is el kell utaznom a püspökség könyvtárába, ami innen egy órányira van. Vagy mégsem? A Hitélet folyóirat 1934-es augusztusi számában válaszolnak egy olvasói levélre, hogy a "Dicsérjétek az Urat" énekeskönyv már nyomás alatt van, de itt aztán megállt  tudomány. Tegnap a körleveleket vatyarászva találtam egy olyant, hogy Lacobus Léh, Jubilate Deo, Novisad 1935. Most ez kell hogy legyen, és kész. Olyan sok friss énekeskönyv úgyse szaladgált már a halódó 20. századi püspökségen. Szerintem egy régi utánnyomása lehet, ezt kell még valahogy kiderítenem, és valami azt súgja, hogy a válasz a plébános bácsi magánkönyvtárában lesz.
El kell küldenem a szöveget német korrektúrára, bakker! Ezek a lábjegyezetek megeszik az életemet...

Nincsenek megjegyzések: