Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. november 15., szombat

Detektívkedek

Hú de izgi. Tudom hogy egy kódexnek, kéziratnak whatever az első lapja szokott a legkönnyebben elveszni, de mégis: a kis graduálé első folióján egy olyan alleluia van (igenis VAN, még ha elveszett, akkor is) amit sem más Seckau-i anyagban, sem a belga adatbázisban nem találtam meg (máshol még nem kerestem, de hogy ritka lesz, az biztos). Hab a tortán, hogy az LO az antifonálék első foliójának tartalmát is dokumentálja. Az meg kit izgat, hogy százszor megették a molyok azóta...

ui. Ami idegesít, hogy közben át kell gyomlálni a 272 oldalnyi szövegemet annak megfelelően, hogy pszeudo-Huebner íme, véglegesen törölve lett a képből. Ez egyrészt uncsi, másrészt meg állandóan alkalmat ad arra hogy bele-belejavítsak, és ezzel is lassítom a haladást, ugye. Sovány vigasz, hogy tegnap az első 75 oldal gyomlálását kipipáltam. Még épp elég van hátra...

Nincsenek megjegyzések: