Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. február 2., hétfő

Hull a vizes fehér hó

....de ha már a háztetőn megáll, akkor ki lehet csalogatni a csőrikéket az ágyból. Azt azért nem igazán lehet leírni, hogy LKCs hogy beszél. Mert dumál megállás nélkül, igaz többnyire egyszavas tőmondatokban, de akkor is. Kicsit szótárazok egyet:
Hó. Fee (fehér). Fáá (fák). Aju (ez én vagyok). Tünde (továbbra is ez a csúcs, a legtisztább kétszótagú ever). Khankha (KCs neve leghamarább hollandusul). Apu. Sáá (sál). Saa (sapka). Kábbát (kabát). Kee (kesztyű).
Na. Elindultunk.
Esiii! Hó!

Nincsenek megjegyzések: