Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. május 3., vasárnap

Jaj-jaj, azok a doktorik...

Megjött a temetropolisi konferencia programfüzete. Pdf-ben, hogy az ember semmit se tudjon vele kezdeni. Merthogy Dr. Vörösróka ezúttal is hihetetlenül teljesített, mondjuk úgy, hogy magasról lekapta a citromdíjat az üveghegy tetejéről...
A fia és a Dr. lánya nevét se írja jól (hm... két kisgyerekkel kissé hamarnak találom a leányzó doktoriját, tekintve hogy ezelőtt két évvel még csak doktorándusz se volt), hát akkor csodálkozom, hogy Kaktuszból László lett (bár személyesen ismeri, bakker)???
Ezek a doktorik erősen fájdalmasan hatnak: elment minden humorérzékem, mostanra meg végképp igen, hogy fél éve hajnalban kelek, és 2011 óta nem lazsálok és csak egyszer voltam ez idő alatt terhes - igen, szültem is, de ahogy lejárt a horrrorisztikus terhesség, egyből beálltam a ringbe, még ha költöztünk is, tehát össz egy éves munkakiesés, és kiköpöm a belem, de akkor is meglesz!
Nem akarom én megaszondani, de nagyon piszkálja azt az oroszlán-aszcendens torkomat. És még azt se mondhatom hogy nevetséges az ingyencirkusz. Marha sok pénzbe kerülhet a doktori egy olyannak, aki a múltkori konf alkalmából kb. olyan stílusban válaszolt a dolgaimra (elírtak egy csomó mindent velem kapcs, és csak jeleztem hogy át kellene javítani), nebasszadmá, kicsire nem adunk!
"So fucking special.." nebasszadmá kisanyám. Réjdióhed. Junóu. Kicsire nem adunk.

Nincsenek megjegyzések: