Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2015. december 20., vasárnap

A havat nem hagyom

Mindjárt igazi archívum, pedig csak háromnaposak. Ezt azért nem hagyom ki világkörüli turnémról!(hahaha)
Nos, egy reggel kezdődött szülővárosomban, itt szálltam meg mint kocaturista,
 ...és akkor később reggel kinéztem a másik ablakon is,
 ...és erre battyogtam el az útlevélosztály felé, miközben sűrűn állt a hó.
Ezt az időközben kirittyentett óvodát muszáj volt lefényképezni, mert utoljára itt még egy hóttromos gyógyszertár volt a földszinten, az emeleten meg kitudja. Szóval roppant aktív a város, juhé.
És útlevelem is lesz, valamiért csak megérte ezt a horribilis utazást oda-vissza (600 km 11-12 óra alatt, vissza dettó).
S ha nem elég a hóréteg vastagsága, amit itt Karácsonyig lehet nézegetni, akkor eszembe jut Tyúkszeredából ez a hókupac, ni,
.. és akkor már ugyan kit érdekel NLM taknyos szürkesége a fehértelen télben, na kit.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

"Megnyugtatásképp", ma Tyúkszeredában a napon 22 C fok volt :(
Húsvétkor majd lesz hó, s a ribizlibokrainkat pszihológiai tanácsadásra foguk hordani.

Rétyusa írta...

Ha már kutyát-macskát-teknőst is visznek, nem látom semmi akadályát...