Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2016. június 25., szombat

Ma reggel

Kicsit felcseréltük - mint látható - a kinti kellemes délutáni napocskázást az egyetlen kibírható időpontú kinttartózkodással, amit szigorúan reggel 8-ig abszolváltunk:

 S közben arra gondoltam, hogy
Vitézek, mi lehet szebb dolog a gyomoknál?
Holott pirkadatkor a sok madár szól, fölöttébb rozsdafarkú fiókák? A gőzelszívó csövéből?
Nesze neked versláb, most aztán odalent forog valaki.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Érdekes, a mi rozsdafarkúink is ott költöttek évekig. :-)

Rétyusa írta...

Én csak attól félek hogy egyszer csak bekapja őket a nagy fordulatszámú berregtetőnk... már nem is merem bekapcsolni a hármas fokozatot, amilyen dilinyó madárvédő vagyok.

Névtelen írta...

Én egyáltalán nem mertem bekapcsolni, amíg fészkeltek.

Rétyusa írta...

Auuu. Még jó hogy nem eszünk itthoni fánkot...