Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2020. július 26., vasárnap

Okos szúnyogok. Day 3

Én nagyon naiv vagyok, ami a szúnyogokat illeti. Szerintem a fecskepopuláció soha nem dúskált annyit szúnyogban, mint idén.
Fecccse-rrrecccse-ccse-ccse.... ezt az üdvrivalgást!!....
Bezzeg a gecik pont ott csíptek (a kitüremkedő, meleg visszeremet), mint a tegnap. Hiába mondtam, heeejjj, ott már foglalt!... Kidőlt és össze-vissza nőtt paradicsomkáimat sajna el kellett rendezni, szúnyog ide vagy oda.
A paradicsomok felkötözgetése pedig azzal járt, hogy hóttkoszos lettem. De azért estére mégis elküldtem a másik szöveget is Pozsonyba, kipipa. (Ezekkel a retkes ujjakkal pötyögni a gépen, jáááj...)
Ez a szemerjai kastély, de inkább csak annak hívják, igazából kúria, udvarház vagy mittomén. Hozzávetőleg húsz évvel ezelőtt erre jártunk ki bicajjal a libacsárdához és emlékeimben eléggé lepattant állapotban maradt meg. De hoppá! Az egyik felében minden jel szerint laknak, az épület és a kert pedig ki van kupálva, a dzsungel minimalizálva. Most már az is látszik, hogy a bejárati ajtónak még az üvege is eredeti. Szecessziós homokfúvás. Nyámm.

2 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Milyen szép ez a felújított kúria! Ilyen kicsi "kastély" van Nagyesztergáron is, igen sajnáljuk, hogy azt nem újítja fel senki.

Rétyusa írta...

Szerintem ez is véletlen volt, de örülök neki.