Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2021. november 11., csütörtök

Szuvenyíru kukucsku

 ... és nyamm.

Rövid pórázzal megy az ajándékvásár, de akkor már inkább hozok, mintsem veszek. Kaptam jándékba négy szicíliai mandorlasütit. Egy ötödiket is persze, de azt még a helyszínen megettem és a csomagolójába gyűjtöttem etnahamut. Ez a szuvenyír otthonra, hejj! Külön becsben van egy tángyéron a kávéfőző tetején, persze az átlátszó cellofányban, hogy ne porosodjék. Hamupipőke nem akarná aztán szétválogatni...

Az éjszakázást sokkal jobban bírtam, mint gondoltam, legalábbis a milánói reptéren 3 darabban aludtam a széken 3 órát és estig nyomtam az iramot. Nem rossz. A számítógép kábele sokkal gyengébben teljesített, pedig nincs még egy éves: ő reggel azt mondta, hogy helló vulkanland, úgyhogy cssss, elkezdett füstölni, tehát seperc kitéptem, először a gépemből, aztán a konnektorból... Kell valahonnét egy ilyen csatlakozó bizbasz, de hogy ennyi veszteséggel megúsztam az egész szicíliai bulit, ez nagy szó. Előtte egy héttel még dübörgött a füst a kráterből és derékig úszott minden a főtéren. Egy biztos, ezek nem agybajosak. Három nap után már nagyon nem akaródzott több hamut nyomni a tüdőmbe, úgyhogy ciao. Ecco dottoressa: siker a nádasba! ;-) Új szekciót mégsem indítunk Szerbiában, hiába kapacitáltak a ti. uraságok, ezek a dolgok nálunkfelé nem így működnek. Na. Mosógép időközben megreperálva, a hamut kimostam a hajamból, mosnivalóhegyeket minimalizáltam a fürdőben, most meg leléptünk Kaktusszal kicsit a szomszédbe, szombat reggelig szünetelünk-féle.

Nincsenek megjegyzések: