Ha valaki nem tudná, itt olyan faja sétálóutcácskák vannak, tele hóval, jobbról-balról nyüzsi. Érdekes hogy közben fedett az egész és inkább bazár mint sikátor, de több mint kétszáz éves. Biztos, hogy barokk, de ilyent én még nem láttam. Az utcácskák vagy sötétbarna faburkolatúak, vagy pedig kövesek, de ezek nem bokatörő patakkövek, hanem csiszolt kétszínű darabkák. A nagy gyalogosforgalomtól meg teljesen sima a tetejük, jó tapicskolni rajta. Fura, hogy hó is csak annyi van, amennyi még nem hullasztó, nyüzsög is az egész boly. Az a jó, hogy csak kibújsz a Nagymama odújából, és a második utca már ilyen. (Ahogy kibújtál, ott biza csak elvétve akad egy-egy palló;-) Kábé 3-4 utca ilyen a városban. Itt egy deka falufíling nincs, pedig olyan mütyürke az egész.
Én egész jól ellettem volna itt még egy darabig, nem értem, minek kellett Duszlághoz sorakozni hogy megmutassam neki az anyagot amit nem gyakoroltam, jajj, borzasztó. Szerencsére annyian voltak, hogy kihúztam magam a következő órára való menéssel. Normális vagyok?? nem értem, minek kell zongoraórára menni, ha lejárt az egyetem. És még egy csomó más tantárgyról is ellógtam, közben egyenként tudtam hogy mikről, szörrnyű.
Aztán láttam apámat kaftánban és éppen rollerezett (megbuggyant, vagy inkább én??), és Mama haragudott hogy miért maradt égve két villany a buli után, ő különben se akart volna, dehát belerángattuk, mint mindig.
Nyű van a heggemben, de az is lehet hogy még túl teli az hold; nem értem, miért nem akar már visszamenni amolyan rendesebb kiflibe?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése