Csőrike egy nem akármilyen madár. Sok a dolga... reggeltől estig csak talpal. Na de a sok nyüzsgés közt időnként elfelejti hogy túl nagy a feje ahhoz hogy repüljön, s akkor nagyokat koppan. Egyébként is általában a fejével szokott neki baja lenni. De ha Csőrike betér ide és nyüszköl egy kicsit, a feje is könnyebb lesz.

2014. március 28., péntek

Sznob szobában

Lejárt kéérem, s ha bőcsködős posztot akarnék, akkó azt mondanám hogy én voltam a legjobb máma, de ha nem akarok annyira bőcsködni, megelégszem a Rőtmalac utáni előkelő második hellyel :-)
Persze sokat kell még a diszin bütykölni, de ha jól megy, kapni szokott az ember egy rendes löketet, hogy naná mikor én ilyen jó vagyok akkor meg tudom csinálni, és kész is lesz időben, és minden... hol van már az a befosás? hihetetlen, hogy el tud tűnni.
Irénke szimpi is meg rendes is, igaz hogy virít róla a szingliség, de mégis rokonszenves és szerény, nem mint a frusztrált szingli fehérnép kutató általában.
Olyan szép ez a város hogy mindjárt elsírom magam a gyönyörűségtől. Melyik másik dómban van egyszerre öt (!) orgona??? Aztán bejöttem a hotelszobába - kint a bejárati ajtó mellett fityeg az öntelt plakett, miszerint ez már a 14. század közepén szálloda volt - és majdnem elsírtam magam, de már inkább kínomban, mint a gyönyörűségtől. Valódi fenyőbútor diszkrét selyemfényű natúr védőfelülettel, s akkor mindegyikbe girland van faragva, és mindegyik frízen ocsmány és oda nem illő virágcsukréta-pingolmány. Hát ez az ország tisztára giccsplanéta - még jó hogy nem tudom, mennyibe kerül ez a szoba az óvárosban, mert az egyetem fizeti. A csukréták biztosan egyenként is megfizetendők, amilyen árak itt vannak.

Nincsenek megjegyzések: