Szóval ebben a házban se derékszöget, se egyenes falat nem találni, no de sebaj, legyen abban a likban egy marék geometria, gondoltam nagyon s merészen.
Kaktusz már cssak akkor látta, mikor letették a sakktáblát. Persze húzta a száját, aztán meg azt találtam mondani, emlékszel, mint Luxemburgban, és már egyből kezdett megbékélni a helyzettel.
Persze, ez
attól még messze van,
de azért mégiscsak emlékeztet valahol azokra a nyomasztó flamand festményekre, ahol kutya, macska, lantozó néni, borozó bácsi, sajt, füstölt csülök és még ki tudja volt rápakolva a perspektívával legyártott kockapadlóra. Pedig itt se márvány, se harminc négyzetméter nincs.
Kicsit kézzel-lábbal kellett magyarázni a mestereknek, hogy a fenti tusoló lefolyóját eltakarjuk egy maszkkal, amire NEM kérünk szpotlámpákat. Nem fogunk begőzölődni,erről egy ufó gondoskodik a sarokban, aki feszt bekapcsol, mihelyt beléptünk a fürdőbe (és kellő magasra nőttünk, mint rájöttem fogmosás közben). Ufónak zöld a szeme ha alszik, piros ha kinyitja. Voálá!
(Hogy miért nem kérünk alája szpotlámpákat? Hát, csak. Mert össz. 10 nm sincs, meg így is van 3 lámpa. Pardon, a takarítórongyok. Még kell vikszolni egy ideig, de már alakulnak a falak.)
A kagyló lefolyóját természetesen akkor akarták beszerelni, mikor már ki volt csempézve. És ez nem egy fehér műanyag gégecső mint amit errefelé tenni szokás, tehát utolsó nap még neki kellett menni egy tankkal a kész falnak. Hjha, a végeredménnyel nagyon elégedett vagyok, a többi meg mit számít?
Balkáni bája az eldolgozásra váró ajtófélfa (az előző kapcsoló be volt betonozva a falba, csinos kis kráter lett a helyén, no), valamint az echte balkáni ajtó ami jelenleg nincs, mert az asztalosnál maradt. Akit állandóan hajkurászni szokás. Most kivételesen békén hagyjuk, míg pénzünk lesz. Kicsire nem adunk, tartja egy bölcs mondás.
Juhhu! Kész van! :-)




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése